Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-04-01 / 13. szám

HÍREK. — Honvéd huszárezredünk parancs­noka Pápán. Jankovich László ezredes, honvéd huszárezredünk parancsnoka a harctérről szabad­ságolva megragadta az alkalmat, hogy ezredünk pótszázadait meglátogassa. Az ezredparancsnok a legnagyobb elismeréssel adózott Szeöke Bálint alezredes, pótszázadok parancsnokának a harc­térre küldött pótlások kitűnő kiképzéséért, úgy­szinte a még itthon levő pótszázadok teljesítmé­nyéért. Az ezredparancsnok egy napi itt időzése után, melyet nagyrészt tisztikarunk társaságában és a kaszárnyában töltötte, Budapestre családjá­hoz visszautazott, ahonnan néhány nap múlva visszatér a harctérre és újra átveszi honvéd huszárezredünk parancsnokságát. — Dr. Antal Géza Győrött. Lapunk mult számában megírtuk, hogy a győri Kis­faludy-kör Arany János születésének századik évfordulója alkalmából rendezett jubiláris ünne­pélyén való közreműködésre felkérte városunk illusztris orsz. képviselőjét, dr. Antal Gézát is. Dr. Antal Géza az előkelő helyről jött felkérés­nek készséggel tett eleget, s az e hó 25-én a városháza dísztermében lefolyt ünnepélyen sza­bad előadást tartott Toldi szerelméről. Az elő­adásról, melyen úgyszólván Győr város egész előkelő társadalma jelen volt, laptársunk: a Győri Hilap a következőket irta: „Antal Géza dr. könnyen folyó, igen kellemes, lebilincselő szabad előadást tart a Toldi szerelméről. El­mondja a trilógia második részéről a megirás külső és belső, alanyi és tárgyi nehézségeit, Arany szubjektivitását az epikában. Ismerteti a II. rész tartalmát és főszereplőit, a modern irodalom fundamentumát alkotó lélekanalizást, amely Aranynál bámulatos. Méltatja a testi és lelki mozdulások plaszticizmusát. Szemelvénye­ket olvas föl előadásának illusztrálására. Toldi alakját, a férfiküzdelem, a hősiesség, a tévedése, a szerelem tépelődései, az élet bonyodalmai és a társadalmi viszonyok összeütközései között gyönyörűen méltatja s Aranynak mestermunká­ját, ennek a résznek a nehézségek dacára való remek megszerkesztését, mondai és történelmi feldolgozását világosítja meg. A második rész­ben foglalt erős tragikai összeütközés ritka nagy tapintattal való megoldásáról szól, ahol a végső kifejlés nem a halál, sem az erkölcsi megsemmisülés, hanem a szenvedés és a meg­tisztulás, úgy hogy a kifejlődés megengeszte­lődéssel végződik. Kiemeli aztán Arany szubjek­tivását s a legszebb részeket bemutatja. — Az előadást hosszú tapsolással köszönte meg a közönség." — Kinevezés. A belügyminiszter dr. Vadnay Szilárd kir. tanácsost, vármegyénk tiszti főorvosát, az orsz. közegészségi tanács rendkívüli tagjává hat év tartamára újból ki­nevezte. — Katonai kitüntetés. Pfrogner Artúr tart. főhadnagyot, Szokoly Ignác rendőrkapitány vejét, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásért a hadiékítményes 3. oszt. katonai érdemkereszttel a kardokkal tüntették ki. —Vaskereszttel kitüntetve. Hajdú (Hoff­ner) Jenő népfölkelő főhadnagyot, dr. Hoffner Sándor városi tiszti ügyész hőslelkü fivérét, aki már három izben kapott Signum laudist, Őfelsége a német császár a mult héten a II. o. vaskereszttel tüntette ki. — Signum laudis. Vajda Samu tart. tüzérhadnagy, Goldstein József helybeli gép­ügynök veje, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért signum laudissal a kardokkal lett kitüntetve. — Dr. Darányi Árpád törzsorvos nyugalomba vonul. Sajnálattal vesszük tudo­másul, hogy dr. Darányi Árpád törzsorvos, a helyi katonai tartalékkórházak parancsnoka saját kérelmére nyugdíjazva lett és a leg­közelebbi napokban távozik városunkból és Nagykanizsára megy, ahol a háború kitörése előtt orvosi praxist folytatott. Dr. Darányi Árpád törzsorvos több mint 2 évig parancs­noka volt a helyi tartalékkórházaknak és ezen idő alatt nemcsak a hozzá beosztott orvosi és tisztikarnak, de az egész város társadalmának köztiszteletét és közbecsülését vivta ki magá­nak. Utóda dr. Domsitz Mihály törzsorvos lesz, kit Nyitráról helyeztek ide kórházparancs­noknak. — A tisztviselők fogyasztási szövet­kezete csütörtökön délután tartotta alakuló közgyűlését a városház tanácstermében. A gyű­lésen, melyen Bélák Lajos főszolgabíró elnö­költ, a tagok oly nagy számban jelentek meg, hogy igen sokan be sem férhettek a terembe. Az alapszabálytervezetet Tánczos Antal telek­könyvvezető ismertette, minek elfogadása után a szövetkezet megalakítását egyhangú lelkese­déssel kimondották, s ugyancsak egyhangúlag megválasztották a tisztikart a következőképpen : Tiszteletbeli elnök lett: dr. Antal Géza, orsz. képviselő; elnökök: dr. Kapossy Lucián, főisk. tanár és Tar Gyula, földmives isk. igazgató. Az igazgatóságba 10, a felügyelő-bizottságba 5 tagot választottak be. Az igazgatóság tagjai: Bán Károly, Csok­nyay Károly, Győri Gyula, Harmos Zoltán, Illés Lajos, Kerpel Gusztáv, Kovács Károly, Mayer István, Tánczos Antal, Wuest Ferenc ; póttagjai: Balogh Ernő, Nagy Pál, Nánik Pál, Szenthe Károly. A felügyelő-bizottság tagjai: Freund Fe­renc, Hermann Pál, Marton L. Ignác, Nagy Gabriella, Rédei József. Végül a választmányi tagsági helyeket töl­tötték be. A megválasztott 30 választmányi tag névsora a következő : Bélák Lajos, Blau Henrik, Balog József, Csizmadia Lajos, Fabriczy Nándor, Faragó János, Fodor Gusztáv, dr. Fürst Sándor, Gyurátz László, Hajdany Vincze, Halász Mihály, Kapossy Arthur, dr. Keresztes Ferenc, Kötse István, Kristóffy Gyula, Kutassy Mária, Lengyel Gergely, Mészáros Károly, Mai József, Major Gyula, Marton Sándor, Mesterházy László, Miko­vinyi Ödön, Nagy Sándor, Pap Mihály, Okoli­csányi József, Süttő Kálmán, Szeli Kálmán, Szutter Dániel, Vései József. A tisztikar megválasztása után a közgyűlés egyhangú helyesléssel fogadta el az előkészítő bizottság azon javaslatát, hogy a szövetkezet a saját céljaira folyószámlára legfeljebb 50 ezer korona hitelt vehet fel, valamely pénzintézetnél. A gyűlést, mely lelkes hangulatban folyt le, elnök rövid, de nagyon szép beszéddel zárta be. Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy a szövetkezetbe már eddig is 300-an léptek be és mindegyre jelentkeznek új tagok. Az új szövetkezet, amelynek szívből kívá­nunk sikert, még e hóban kezdi meg rendes működését. — Lesz színészet Pápán is. F. hó 29-én döntött a szinügyi bizottság dr. Patek Béla, a győri és Fodor Oszkár, a székesfehér­vári színtársulat igazgatóinak a pápai színház bérletére vonatkozó kérvénye ügyében. A bizottság dr. Patek Bélának adja oda a szín­házat, de azzal a feltétellel, hogy szini/szezonja a f. évben augusztus 27-től október 14-ig, az 1918-ban pedig április 1-től május 15-ig fog terjedni. A bizottság az engedélyt csakis szini­előadások tartására adta meg. — A Vöröskereszt-Egylet közgyűlése. A Vöröskereszt-Egylet mult vasárnap tartotta a ­városháza tanácstermében évi rendes közgyű­lését Gyurátz Ferenc ny. ev. püspök és Galamb Józsefné elnökök elnöklete alatt. A közgyűlést Gyurátz Ferenc nyitotta meg, magas szárnya­lású és gondolatokban gazdag beszédben fejte­getve a Vöröskereszt-Egyletnek a háború alatt a sebesült és beteg katonák ápolása körül ki­fejtett áldásos működését. Különösen kiemelte a pápai fiókegyesület önzetlen és eredményes tevékenységét, amelyet nemcsak az intéző körök ismertek el, hanem az egyesület kórházában ápolt beteg katonák is hálával emlegetnek. Az egyesület ezenkívül istápolta a szegényeket is, amennyiben közöttük pénzt és 12 öl tűzifát osztott ki. Az elnök meleg szavakban emlékezett meg az egyesület elhunyt tagjairól, majd beje­lentette, hogy az egyesület diszelnökségét gróf Esterházy Jenő elvállalta. Bejelentette továbbá, hogy Baldauf Gusztáv titkár Pápáról eltávozván, helyette az egyesület titkárának Mesterházy László ev. lelkészt választotta meg a választ­mány, a lemondott pénztáros helyett pedig Hojfmann Biannát kérte meg a pénztárosi teendők ellátására, amit a közgyűlés helyeslő­leg tudomásul vett. Beszéde végén nagy elis­meréssel szólott a választmány tagjainak buzgó munkásságáról, különösen kiemelve Galamb Józsefné elnöknő és Bélák Lajos alelnök műkö­dését, kik nagyon sokan fáradoztak az egye­sület érdekében. Az elnöki előterjesztés után Mesterházy László titkár olvasta fel gondosan kidolgozott és az egyesület egész évi működé­sét felkaroló titkári jelentését, melyben részle­tesen beszámolt arról a tevékenységről, melyet az egyesület a katonák ápolása, élelmezése, szórakoztatása, szeretetadományok és meleg ruhák gyűjtése és az erdélyi menekültek támo­gatása körül kifejtett. A titkári jelentés után Hoffmann Bianna pénztáros terjesztette be számadását, mely szerint az egyesület összes bevétele 63527 62 K, kiadása 62533"55 K, pénztári maradvány 994'07 K. Az egyesület összes vagyona 6969 58 K. Ezután a választ­mány tagjait sorsolták ki. Megválasztattak Csizmadia Lajos, Faragó János, Galamb József, Gőbel Ilona, Kapossy Lucián, Kemény Béla, Kis Józsefné, Kluge Károlyné, Kolbe Nándor, Lóskay Kornélia, Tar Gyuláné, dr. Teli Anasz­táz, özv. Weisz Sámuelné és özv. Zsilinszky Lajosné. Megállapította a közgyűlés a jövő évi költségvetést, majd dr. Teli Anasztáz számolt be a karácsonyi gyűjtés eredményéről, s ez után az elnök zárszavaival a közgyűlés véget ért. — A Hanauer-örökösök adománya. A Pápa városi jótékony nőegyletnek legutóbbi választmányi ülésén Karlovitz Adolfné szül. Hanauer Ilona, az egyesület elnöke, úgy a saját, mint örököstársai nevében egy drb. 1000 K-ás takarékbetét könyvet adott át az egyesületnek szabad rendelkezésre. — Ezt a nagylelkű adományt a választmány nevében, hálásan megköszönöm. Dr. Fürst Sándor egye­sületi titkár. — Ismét megindult a teheráru forga­lom. A vasúti teheráru forgalmat tudvalevően erősen korlátozták: a Máv. legtöbb vonalain árucikket nem lehetett szállítani. Ezeknek a korlátozásoknak egy része március 10-én meg­szűnt, ez időben a részleges teheráru forgalom megindult, a többi korlátozásokat március 26-án szüntették meg és kibővítették azoknak az áruk­nak a jegyzékét is, amelyek a jövőben szállít­hatók lesznek. Március 26-ika óta tehát a Máv. összes vonalain lehet teherárut szállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents