Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-03-25 / 12. szám

Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a háború alatt megtanulhatta, hogy a burgonya rothadni is szokott. Az hirlik, hogy Pápa városa a beszünte­tett gyorsvonatokat siratja. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. kép­viselőnk mindig ott van, ahol szükség van reá. Az hirlik, hogy a polgármester a sok rendelektől érzéketlen lett. Az hirlik, hogy a rendőrök legközelebb katonai pótlást kapnak. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság­nak a romlott krumplit szemére hányják. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában utóbbi időben egyforma mértékkel mérnek. Az hirlik, hogy Pápán az utcai világítás minden éjjel rövid zárlatot kap. Az hirlik, hogy Pápán a hetivásárokon csak opció mellett lehet vásárolni. Az hirlik, hogy Pápán a városi mészár­székekben elő lehet jegyezni. Az hirlik, hogy Pápán a tyúkok már nem sztrájkolnak és rendesen tojnak. Az hirlik, hogy Pápán a trafik kezd fo­galom lenni. Az hirlik, hogy Pápán a józan gondol­kodás sok helyen be van savanyítva. Az hirlik, hogy Pápán a vendéglőkben a sört csak ígérik. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórházakban törzs-változás lesz. Az hirlik, hogy Pápán a lókórház frontja meg van rövidítve. Az hirlik, hogy Pápán sok utcában a kapuk tetszés szerint befelé és kifelé nyílnak. Az hirlik, hogy a darutollas legények petróleumhiányban szenvednek. Az hirlik, hogy a libatollas legények a „schneider fáni w-ba szerelmesek. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai hideget esznek és meleget izzadnak. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban már megkezdték a tavaszi szántást. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a tyúkok nem teljesítik a kötelességüket. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője szivar hiányában „befordul a kony­hába és rágyújt a pipára". HÍREK. — Rendőrkapitányunk gyásza. Szokoly Ignác rendőrkapitányt és gyermekeit mélységes gyász érte. Életének 39 éven át hűséges osztá­lyostársa, gyermekeinek szerető, gondos édes anyja: kisvárdai Szokoly Ignácné szül. felső­szopori Szily Honor e hó 20-án életének 62. évében hosszas betegség után elhunyt. Temetése csütörtökön délután volt, előkelő közönség im-, pozáns részvéte mellett. Gyászolják bánatos férje, gyermekei: Viktor, Sári és Margit férj. Pfrogner Arturné, valamint kiterjedt rokonság. A köztiszteletben álló család gyászában váro­sunk közönsége őszinte részvéttel osztozott. — A tisztviselőszövetkezet alakuló gyűlése. Kaptuk és közöljük a következő Meg­hívót. A Pápai Köz- és Magántisztviselők és -alkalmazottak Fogyasztási Szövetkezete 1917. évi március hó 29. napján d. u. 5 órakor Pá­pán a városháza nagytermében alakuló közgyű­lést tart. Ezen közgyűlésre a szövetkezetbe eddig belépett és a közgyűlés napjáig még be­lépő tagokat tisztelettel meghívja az előkészítő bizottság. — Újból signum laudis. A király elren­delte, hogy Takách Gyula honvéd huszárezre­dünk főhadnagyának a legfőbb elismerés újból tudtól adassék. — A Jókai-kör március 25-én tartja a Nőnevelő-intézet díszterméhen ez évi utolsó délutánját a következő műsorral: Meyerbeer: Próféta-induló. Előadja a főiskolai zenekar Tóth Lajos főiskolai zenetanár vezetésével. A háború költészete. Irta s felolvassa: dr. Ka­possy Lucián. Hegedű- és gordonka-kettős. Előadják: Gáty Zoltán és Rupprecht Andor. Háborús költeményeket szaval: Schönfeld Pi­roska. Tangó. Dialóg. Előadják: Ambrus Jolán és Sztraka János. Kávétraccs. Énekes jelenet. Játszák: Frauendienst Mariska és Krausz Adri­enne, zongorán kiséri: Kis József zenetanár. Az előadást pont 5 órakor kezdik, nem tagokat is szívesen látnak. (Rendező: Krausz Adrienne.) — Népfelkelők bevonulása. A hivatalos lap közlése szerint április 16-án kell bevonulni az 1872—1891 közt született azon népfölkelők­nek, akiket a legutóbbi pótszemlén, vagy felül­vizsgálaton fegyveres szolgálatra alkalmasnak, találtak. — Eljegyzés. Cziffer Lenkét eljegyezte Neumann Ignác Kolozsvárról. — Szántógép szövetkezet. A vármegyei Gazdasági Egyesület március hó 7-én tartott Gazdaértekezlete elhatározta, hogy a megyei birtokosok egyesülésével Talajművelő Társasá­got alakít. Nem lehet közömbös a gazdaközön­ségre az egyesület ezen akciója, mert a háború alatt és a háború utáni nehéz viszonyok okvet­lenül megkövetelik, hogy a hiányzó igás- és munkaerőt a gazdák gépekkel pótolják. Az alakítandó (Talajművelő) társaság a talajművelés céljaira egyelőre 10 darab Stock-féle vagy eset­leg más rendszerű motorekét vásárol, melyek az alapszabályban megállapított bérért a megyei gazdák földjét megművelik. A Talajművelő Tár­sulat keretében Veszprémben egy gépjavító műhely is lesz felállítva, amelynél a megyei gazdák gépeiket kijavíthatják. A társaságba lé­pés a tagok részvényjegyzése alapján történik. Minden egyes részvény 200 kat. hold föld fel­szántására jogosít. A részvényeket készpénzben előre láthatólag le sem kell fizetni, csak egy-egy részjegy erejének értékéig készfizető kezességi jótállást kell vállalni a tagoknak. Érdeklődő gazdáknak a Vármegyei Gazdasági Egyesület igazgatósága szívesen szolgál felvilágosítással. — A Leányegyesület legközelebbi elő­adó ülését április hó 8-án, azaz húsvét vasár­napján tartja a Griff-szálló nagytermében. Ez alkalommal ünnepli az egyesület Arany János 100. születésnapját. — A Polgári Kör — mint már jeleztük — e hó 25-én, vasárnap este saját helyiségé­ben Arany János születésének 100. évfordulója alkalmából részben a Vöröskereszt-egyesület javára, részben saját könyvtára gyarapítására hangversennyel és tombolával egybekötött ün­nepélyt rendez. Kezdete pont 7 órakor. Belépő­díj egy tombolajeggyel 3 K. Tombolajegy darabja 50 fillér. — Az élvezetesnek Ígérkező estélyre felhívjuk a közönség figyelmét. — Ismét a kukoricaliszt. Az Országos Közélelmezési Hivatal rendelete folytán f. évi április hó 1-től kezdve a kenyérliszt járandó­ság csak 75%-ában adható ki buza- vagy rozslisztből, 25%-a pedig tengeriliszttel pót­landó. Visszajön tehát az emlékezetes kukorica­korszak, azzal az okos változtatással, hogy a kukoricalisztet most a másfajta liszthez nem hozzákeverve, hanem külön szolgáltatják ki. — A Vöröskereszt-Egylet közgyűlése f. évi március hó 25-én d. u. 4 órakor tarta­tik meg a városháza tanácstermében. A köz­gyűlés fontosabb tárgyai lesznek az 1916. évi számadás előterjesztése, az 1917. évi költség­előirányzat megállapítása és a választmányi ta­gok egyharmadának kisorsolása. — Cipő a hadiárváknak. Az Országos Hadsegélyző Bizottság a királyné szeretetadomá­nyából egy láda bőrtalpú és négyláda fatalpu cipőt küldött a hadiárvák között leendő szét­osztás céljából a polgármesternek, aki a kiosz­tással a városi segítő-irodát bizta meg. A segítő­iroda a cipők kiosztását már meg is kezdette, a hadiözvegyeket és árvákat az iroda idézvény­nyel hívja be a városházára a cipők átvétele végett. Ha akadna olyan hadiárva, aki idézvényt nem kap, úgy az illető jelentkezzék a segítő­irodában. A cipőkből azonban kizárólag csak a hadiárvák kaphatnak, tehát akiknek apjuk vagy anyjuk a háború alatt és következtében halt meg. — Az izr. nőegylet közgyűlése. A pápai izr. nőegylet mult vasárnap, f. hó 18-án délután 3 órakor tartotta meg évi rendes köz­gyűlését özv. Krausz Vilmosné elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után Török Mihály titkár terjesztette elő az egyesület 1916. évi működé­séről szóló jelentését, melynek kapcsán előter­jesztette az egyesület mult évi zárószámadását. Rendes heti és havi segélyekre kiadtak 2293 K-t, a hadbavonultak családjánák 1585 K-t, azon­kívül természetben nyújtott az egyesület a sze­gényeknek fűtőanyagot és szappant, csaknem 1000 K értékben. Külön gyűjtést rendeztek a galíciai menekültek részére, melynek végered­ménye megközelíti a 2000 K-t. Az egyesület a háború eleje óta csupán hadijótékonycélra — a rendes segélyeken kivül — majdnem 5600 K-t fordított, minek következtében jelentékeny mér­tékben, több ezer koronával csökkent az egye­sület vagyona, amely jórészt alapítványokból áll. Az elmúlt év folyamán két új alapítvány létesült: az egyiket 500 K értékben özv. Krausz Vilmosné elnöknő tette hősi halált halt Miksa fia emlékére, a másikat az 1000 koronás első Ferenc József alapítványt maga az egyesület létesítette az elhunyt király emlékére hadi özve­gyek és árvák javára. — Uj rendelet a hadisegélyről. Eddigi gyakorlat szerint nem kapott hadisegélyt az olyan bevonult katona családja, a ki az állam vagy egyesek részéről a hadiszolgálat teljesítése ide­jén fizetésben részesült. A honvédelmi minisz­ter most valamennyi vármegye alispáni hivata­lához rendeletet intézett, a melyben új, méltányos elvek szerint szabályozza a hadisegély utalvá­nyozását és az arra való jogosultság megállapí­tását. A rendelet alapján az a körülmény, hogy az állam vagy egyesek részéről díjazásban vagy térítési dijban részesül: a segély megállapítá­sakor csak akkor lehet akadály, ha ennek a díjazásnak egy napra eső összege nagyobb, mint amennyi volt az illető egyének bevonu­lása előtti átlagos napi keresete. Ellenben ha ez a díjazás kisebb az átlagos napi keresetnél, akkor a két összeg között levő különbözet ere­jéig a segély megállapítandó. Abban az esetben pedig, ha a bevonult egyén nem ugyanabban a városban, községben teljesít szolgálatot, ahol a családja lakik: a család részére segély még akkor is megállapítható, ha a jelenlegi díjazás nagyobb volna, mint a bevonulás előtti átlagos napi kereset. A miniszter utasítja a vármegyék alispánjait, hogy az eddig elutasított ilyen tárgyú kérvényeket vizsgálják felül, a jövőben pedig a most kiadott rendelet elvei szerint bí­rálják el a hadisegélyt kérő folyamodványokat.

Next

/
Thumbnails
Contents