Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-03-04 / 9. szám

Intézetünk kebelébe tartozók közül a mult évben már katonai szolgálatot teljesítettek foly­tatólag ki vannak szakítva polgári hivatásukból. Igazgatóságunk agilis tagja, dr. Saáry Tibor junius óta orosz hadifogságban van, nehezen várjuk visszatértét. Igazgatóságunk a folyton fokozódó drága­ság elviselhetővé tételére tisztviselőinknek több­ször erősített, ma 30% _ra r ugó háborús drága­sági pótlékot rendszeresített. A jótékonyság kötelezettségét éppen a háború miatt továbbra is fokozottabb mérvben viseltük. Szives figyelmüket kérjük két, a tárgyso­ron levő javaslatunkra. Mindkettő fejlődésünket szolgálja. Egyik alapszabályaink módosítása és bővítése. Ez egyenes következménye a nagyobb forgalomnak. A másik javaslat alaptőkéink eme­ése. Alaptőkéinket az idegen tőkék rohamos szaporodása és a jövő feladatai miatt is emel­nünk kell. A P. K. teljesen indokoltnak és java­soltnak tartja tőkeemelésünket. Kérjük ez indít­ványainknak változatlan határozattá emelését. Az alaptőke-emelés természetesen az előhírnöke az osztalék-emelkedésnek is. Ezek előrebocsátása után tisztelettel üdvöz­löm t. részvényes társaimat és társaságunk 54-ik rendes közgyűlését megnyitom. A Pápai Takarékpénztár közgyűlése, A Pápai Takarékpénztár — vagy ahogy köznyelven és igen találóan mon­dani szokták: a „nagy" takarékpénztár — 54. évi rendes közgyűlését szerdán d. u. tartotta Karlovitz Adolf elnöklete alatt. A gyűlésen a részvényesek szép szám­mal jelentek meg; az intézet díszterme majd egészen megtelt érdeklődőkkel. A társaság ez idei közgyűlése annyiban emelkedett ki az előzök közül, hogy e közgyűlés volt hivatva határozni az igaz­gatóságnak azon fontos indítványa felett, hogy a társaság alaptőkéjét 500.000 koro­nával felemeli, oly módon, hogy 1000 drb. 200 korona névértékű új részvényt bocsát ki 500 koronás árban. A tőke­felemelést a közgyűlés kimondotta. A közgyűlésnek kiemelkedő része volt az elnök megnyitó beszéde is, amely­ben szabatosan, nagy szakszerűséggel és alapos belemélyedéssel világította meg a háborús közgazdasági helyzetet és mutatott reá a jövő pénzügyi feladataira. Rend­kívül érdekes és tanulságos beszédét a jelenvoltak mindvégig élénk figyelemmel hallgatták. (A beszédet minél szélesebb körben való megismerés végett lapunk vezető helyén egész terjedelmében kö­zöljük.) A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk itt következik: Karlovitz Adolf elnök kevéssel 3 óra után a közgazdasági helyzetet hűen ecsetelő, nagy beszéddel vezette be a gyűlést, s bejelentvén, hogy 36 részvényes 1994 részvénnyel és 193 szavazattal van jelen, a jegyzőkönyv vezetésére felkérte Saáry Lajos ügyészt, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig dr. Keresztes Ferenc, Fell­ner Simon és Kristóffy Gyula részvényeseket. Ezek után a megjelentek üdvözlésével a gyűlést megnyitotta. A tárgysorozat egyes pontjait Saáry Lajos ügyész referálta, kinek előadása után egyhan­gúlag tudomásul vették az igazgatóság és fel­ügyelő-bizottság évi jelentését és az 1916. évi zárószámadásokat, s ennek kapcsán a felment­vényt minden irányban megadták. A 206.549 K 82 fillér tiszta nyereséget a következőkép osz­tották fel: a tartalék-alap dotálására 30.000 K-t, a különleges tartalék-alap dotálására 10.000 K-t fordítottak, a házépítési alaphoz 20.000 K-t, a nyugdíj-alaphoz 5000 K-t csatoltak. Osztalékra a 200 K névértékű részvényenként 16 K-val számítva 80.000 K-t, a vezetőség jutalékára 39.064 K 77 f-t, a felügyelő-bizottság tisztelet­díjára 4000 K-t, a tisztviselők és szolga jutal­mazására 7800 K-t, jótékony célra 5480 K-t fordítottak. A jövő évi számlára átvittek 5205 K 05 f-t. Egy kis vita csupán az alaptőke feleme­lésénél volt. Az igazgatóság azt javasolta, hogy a társaság alaptőkéje emeltessék egy millió koro­náról 1000 drb. új, 200 K névértékű részvény kibocsátásával 1,200.000 K-ra, s ezen 1000 drb. új részvény a régi 5000 részvény birtokosainak bocsáttassék átvételi előjogon rendelkezésére, minden öt részvény után egy új részvényt szá­mítva, 500 K árban. Dr. Lővy László részvényes magasnak találja az új részvények árát, s a szerényebb viszonyok között levő részvényesekre való tekintettel indítványozza, hogy áruk 350 K­ban állapíttassák meg, annyival is inkább, mert a most fizetett osztalék az 500 K-ás ár után a rendes betétkamatnak sem felel meg. Dr. Hoffner Sándor meggyőző érvekkel támogatott beszédében azt bizonyította, hogy az intézetnél elhelyezett 16,000.000 korona idegen tőkével szemben az intézet 2,000.000 koronányi saját vagyona, illetőleg az indítványozott 500.000 K-ás alaptőke-felemelés nem áll arányban s javasolta, az igazgatóság bízassák meg új tőke-felemelési tervezet készítésével. Az ellenvetésekre Karlovitz Adolf elnök részletesen válaszolt, s mi után az ügyhöz hozzászóltak dr. Kluge Endre alelnök és Saáry Lajos is, a közgyűlés az igazgatóság tőkefelemelési indítványát a két ellen-felszólaló kivételével elfogadta. Ennek folytán az intézet vagyona lesz : alaptőkében 1,200.000 K, tartalék­alapban 660.000 K, egyéb alapokban 665.000 K, összesen 2,525.000 K. A tőke-felemelés kapcsán szükségessé váló alapszabály-módosításokat egyhangúlag elfo­gadták. Végül a választásokat ejtették meg. A szazazatszedő bizottság tagjai voltak Baranyay Zsigmond (elnök), Kohn M. Miksa és Eisler Mór. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság tag­jai teljesen a régiek maradtak, mégis azzal a hozzátoldással, hogy Bélák Lajos főszolgabirót az igazgatóságba és Sült József kir. közjegyzőt a felügyelő-bizottságba új tagul beválasztották. A választások eredményének kihirdetése után Baranyay Zsigmond részvényes meleg sza­vakban mondott köszönetet az igazgatóságnak és tisztviselői karnak buzgólkodásáért, mellyel a háború okozta nehézségek ellenére olyan szép eredményt értek el. Ezek után Karlovitz Adolf elnök megkö­szönve a szavazatszedő bizottság fáradozását s a megjelentek érdeklődését, a gyűlést bezárta. Sarokház füszerüzlettel, továbbá 6 szobás uriház kerttel és háztelkekkel eladó CZELLDÖMÖLKÖN. Bővebbet Pápán, Jókai-utca 42. sz. alatt. KARCOLAT a mult hétről. Valami van készülőben! Általában az a nézet, hogy a háború összes frontjain döntés várható, mely végeredményében a háború befe­jezését fogja eredményezni. Sürgés, forgás, moz­golódás az egész vonalon és még a legpesszi­mistább emberek is abban a véleményben van­nak, hogy „már nem tarthat sokáig". Annyi bizonyos, hogy „a gyümölcs teljesen megérett", most már vége a sok kertelésnek és közeledünk a finiszhez, mely eldönti ennek a borzalmas háborúnak a sorsát. Hogy ki jön be elsőnek, az kérdés tárgyát nem képezheti, most már csak arról van szó, hogy még mennyi áldozatok árán fogjuk a győzelmet kivívni. Hogy mi fogunk győzni, azt mi már régen leszögeztük és az eddig elért sikereink fénye­sen igazolják, hogy győzelmünk leszögezésében nem voltunk optimisták. Sok csalódás ért ugyan bennünket abban, hogy a háború befejezését és győzelmünk határidejét folyton továbbra kellett tolnunk, de ebben első izben az olaszok galád­sága és később a románok sunyisága és alat­tomos viselkedése volt nagy befolyással. Mert ha a két firma tisztességesen viselte volna magát, úgy a háború végének terminusában nem csalat­koztunk volna. Most azonban más nóta járja! Most úgy áll a dolog, hogy „vagy törik, vagy szakad". Most Amerika beugratására vállalkozott az ántánt, minden lehető módot és eszközt fel­használnak, hogy beavatkozásával még „húzza, halassza" a döntést, de amint látjuk, Wilson papa nem igen lesz hajlandó „a gesztenyét ki­kaparni" az ánglius sógor részére. Még kertel ugyan a yanke sógor, de a sok tonnasülyesz­tések után kezd kijózanodni és kezdi belátni, hogy most már ennek „a fele sem tréfa" és kezd lassanként az aranyhidra lépni, mely még részére fenn van tartva, ezalatt pedig forr a készülődés a fronton ép úgy, mint forr a viz a tengeren a sok hajósülyesztésektől. Fel van adva a lecke! A vizsga küszöbön van. A tanárok már elkészítették a tantervet. Két tantárgy van kitűzve napirendre. Stratégia és politika. Mindkét tantárgyból sikeres vizsgát kell tenni. Stratégiai szempontból egyelőre mi fölényben vagyunk, a politikai vizsga most van vajúdás alatt, de nagy a remény, hogy a tenger­alattiak a politikai sikert is ki fogják erősza­kolni. Most készülődik mindegyik fél a döntésre és minden előkészületek meg vannak téve, hogy a mostani vizsgán döntés legyen. A vizsga határideje még nincs pontosan megállapítva, de — amint szokás mondani — már szorul a kapca és hetek kérdése, hogy az eredménnyel tisztába jöhessünk. Az előjelek már erősen körülvonaloz­zák a helyzetet. Mint említettem, „valami van készülőben", még pedig nagyszabású dolog. Pedzem ugyan, hogy miről van szó, de ez szigorúan „k. t." s így nem marad más hátra, mint bevárni a még közlekedő és rendesen ké­séssel induló és érkező délutáni vonatot. Le­szögezzük azonban végeredménykép azt, hogy: „Valami van készülőben! Frici. ADJUNK LÁTCSÖVET KATONÁINK­NAK ! Jó távcső egész csapatokat megmenthet a meglepetés veszedelmétől és az ellenség kikémlelésére is a legbiztosabb segítő eszköz­Küldjük el távcsöveinket hős katonáink szá­mára a Hadsedélyző Hivatal cimére (Buda­pest, IV., Váci-utca 38. szám.) Használjunk hadisegély-postabély eget!

Next

/
Thumbnails
Contents