Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-02-11 / 6. szám

PA •i 0110 \ V Közérdekű függ-etlen hetilap, s Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Eg.ves szám ára 30 fillér. Laptalaj donos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Arain könyv- és papirkereskedésében. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) Sokan fogatcsikorgató igazi, vagy müharaggal követelik az árdrágítók bezáratását, felakasztatását, kerékbetörését, felnégyeltetését. Huncut, aki sajnálja őket! Ámde honnan szerezhetnek annyi börtönt, ahová minden árdrágítót bezárhatnak és annyi akasztófát, amelyre e vérszopókat felakaszthatnák? Honnan annyi börtönőrt, amennyi őrzésükre szükséges, annyi hóhért, ki győzné őket felkötni? Hisz manapság majdnem mindenki katona, sőt újabban nőket csalogatnak és alkalmaznak katonai irodákba. Az aránylag csekély számú front mögötti katonaság nem ér rá az élelmiszeruzsorások őrzésére, vagy felakasztására. Ettől eltekintve igazán zavarba jutnánk, ha az élelmiszerpiócák ellen a statáriumot kihirdetnék, mert a statáriumot első sorban azok ellen kellene alkalmazni, akiknek hatalmában van e drákói rendszabályt életbe léptetni. Mert ki adott mindjárt a háború elején egy akármilyen rossz gebéért 1060 koronát? Ki engedte egy hónap alatt a buza árát 44 koronára felszökni? Hol találunk elég börtönt annyi millió élelemdrágító parasztnak és parasztasszonynak, akik még azzal a kifogással sem enyhíthetik kapzsiságukat, hogy árujukat drágán kapják, a termelési költségek magasak, a fogyasztott mennyiséget nem lehet behozatallal pótolni, mert hiszen árujukat nem vették mástól, a maguk munkájával termelték, vagy tenyésztették, a fogyasztott mennyiséget az új termés, illetve tenyésztés helyreüti. Ha elkezdjük a becsukást és akasztást, végezzünk alapos munkát, csukjunk be és akasszunk föl mindenkit, aki az árdrágításban bűnös. De vállalják magukra az Ítélkezést és annak végrehajtását azok a szigorú erkölcsbiró urak, kik a statáriumot proponálják, ha van rá erejük, bátorságuk és idejük. * * * Az utóbbi cukor- és petróleum-jegykiosztásnál Révész főmérnök nagyon észszerű és gyakorlati rendszert léptetett életbe. A cukrot és petróleumot nehezen váró közönség mégis nagy tömegben gyűlt össze a városház előtt és ha lett volna egy 30 és felese, elkeseredett hangulatában bizonyára megostromolta volna a városházát. Ebből nem az következik, hogy a rendszer rossz, hanem csak az, hogy a magyar közönséget nehéz fegyelemre szoktatni, bár beláthatná, hogy a fegyelem javára válik és a tömegélelmezés fegyelem, okos rendszer és annak erélyes keresztülvitele nélkül lehetetlen. Ámde Révész főmérnök nem vesztette el hideg vérét, az első napon tapasztalt akadályok ellenére erélyesen keresztülvitte rendszerét. Az eredmény nem is maradt el, a kiosztás harmadik napján már rendben, fennakadás és tolongás nélkül történt minden. A jövőben még kevesebb akadályokba üiböznék a cukor- és petróleum-jegyek kiosztása, ha azt a város 4—5 különböző pontjain levő helyiségekben eszközölnék a szomszédos városrészek számára. * * ^ A háború sok elvetemült gazságot, de egyúttal ugyanannyi nemes, szép tulajdonságot, emelkedett gondolkodásmódot, finom érzést is hoz napfényre. íme dr. Kőrös Endre tőlünk távol, a harctéren is gondol Pápa kulturájára. Pedig nem is Pápa szülötte, nem gazdagodott meg, sőt nem is él Pápa közigazgatásából, csupán itt talál ritka szép, magasztos munkakört. Mégis gondolt ránk, szegény pápai intellektüelekre, kik a hasznot hajtó mozi miatt már harmadik éve kénytelenek vagyunk nélkülözni az egyedüli műélvezetet, amit egy vidéki város nyújtani tud, hogy azok, kiknek a pezsgő, sör és bor nem adhat feledést, még az sem áll módjukban, hogy a háború ezer nyomoruságát 2—3 órára a maguk módja szerint a műélvezetben elfelejthessék. Dr. Kőrös a harctéren is talált időt arra, hogy dr. Pateket felkérje, hogy félre téve minden oktalan és jogtalan mellőztetés miatti bosszúságát, gondoljon Pápa város kulturájára. Dr. Patek egy itteni tekintélyes úrhoz intézett levelében kijelentette, hogy hajlandó dr. Kőrös kérését teljesíteni, de minthogy már háromszor visszautasították, ő nem fogja a pápai színházat kérni, de ha felajánlják neki, szívesen jön Pápára. Dr. Pateknek teljes igaza van. Elvégre neki legalább is lehet annyi alapja, hogy önérzete legyen, mint bármelyik mozidirektornak, aki rizikó nélkül vágja zsebre évről-évre a busás hasznot és aki érthetetlen módon olyan befolyásra és hatalomra tett szert, hogy már három év óta csukja be a magyar színészet előtt a színészetnek közadakozásból épített színházat. v. «. Készülnek már a papirosruhák I A háború ínsége papiroskorszakot teremtett a hadakozó államokban. Németországban, mint ismeretes, a háború alatt inár régebben megkezdték a papirosszövetek gyártását, melyeknek feldolgozása az eddigi gyakorlat tapasztalatai után igen jól bevált. Nálunk a kenderfonál hiányában, előbb csak zsinegeket gyártottak papirosból, de most, hogy a háború harmadik esztendejében nemcsak a kenderés gyapjufonálban van hiány, a különböző textilgyárakban megkezdték a papirosszövetek és papirosvásznak gyártását is. Ezzel azután Magyarországon is megkezdődik a „papiroskorszak". A magyar textilipar alig pár hete készíti ezeket a csodaszöveteket, máris megjelentek a forgalomban az első papiröltönyök. Persze, egyelőre csak a férfiak öltözetében igyekezik tért hódítani magának a papiruralom, de nem lehetetlen, hogy rövid idő múlva a nők öltözködésében is tért hódít A háztartási szövöttanyag-cikkeknél máris igen nagy keresettségre tett szert a legújabb csoda. A textilgyárak alig győzik eifugadni a különböző kereskedők megrendelését, melyek tömegekben jönnek naponként, hogy pótolhassák a már-már tarthatatlanul hiányos raktárakat. Felkerestük a magyar textilipar egyik legnagyobb telepét, ahol sok érdekes anyagot szemlélhettünk meg az elénk rakott papirosszövetkollekcióból. A férfiöltönyök kelméjét fekete, szürke, vagy zöldesszürke papirszálakból gyártják. Á feldolgozott papirfonalakat először megfestik, csak úgy, mint a pamut vagy gyapjuszálakat, azután igen erős, sürü szövésben állítják elő a szöveteket. A sürü szövés miatt persze a papirfonálból készült ruhakelme sokkal drágább, mint a papirosvászon és fehérnemű. Láttunk egy ilyen kelméből készült öltönyt is s megállapíthatjuk, hogy abszolúte nem lehet észrevenni a pamutszövetből készült ruha közötti különbséget. Rendes zakkóöltöny, akár ünneplőnek is beválik: a szövet szövése ugyanolyan, mint bármelyik ruhaszöveté. Az eddigi gyakorlat megmutatta azt is, hogy nem szakad, nem gyűrődik s csakúgy lehet vasalni, mint a többi ruhát. A papirosszövet vizhatlanságát im-