Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-08-05 / 31. szám

Ismételten hangsúlyozom, a szóban levő állás a közélelmezési bizottság által kontemplált formában fölösleges. Kit fog Hajnóczky Béla pékmester úr ellenőrizni? Csoknyay Károly h, polgármestert, az élelmezési iroda vezetőjét? Hisz minden tisztviselőt szokás szerint csak hivatalbeli főnöke ellenőrizhet. E szerint H. B. egy­szerre Cs. K. hivatalbeli főnökévé lett/ Elismeri Cs. K. őt annak? Hivatottnak érzi ő magát erre? A vagy talán az élelmezési iroda úri és hölgyi tisztviselőit fogja ellen­őrizni ? De akkor mi dolga lesz az élelmezés vezetésével megbízott h. polgármesternek? A város részére havonkint egyszer küldendő liszt megvizsgálásáért csak nem érdemel 4000 korona fizetést! Akadna olyan szakértő vállalkozó, nyugalomba vonult molnár, vagy lisztkereskedő, aki ezt a nagy munkát ingyen, vagy igen csekély összegért elvégezné. Ez legalább nem kerülne abba a gyanúba, hogy állását a fizetésen fölül is kamatoztatná, amennyi­ben magának mások rovására illetéktele­nül több lisztet kiutalványoz, amint őt M. E. gyanúsítja. H. B. a közélelmezési bizottság újjászervező gyűlésén jogos ön­érzettel tiltakozott az ilyen gyanúsítások ellen eme szavaival: „Álljon elő valaki, aki állítani meri, hogy én közéleti szereplésem­ből valamikor egy krajcár hasznot húz­tam!" Én elhiszem, hogy Hajnóczky Béla pékmester urat e díszes, de felesleges állásra 4000 korona fizetéssel akkor is megválasztották volna, ha Pápa közéleté­ben soha szerepet nem játszott volna, de akadnak Mészáros Elekek, akik nem hajlandók ezt elhinni. Talán még nem volt ideje H. B.-nak mindezeket meggondolni. Kérem, vegyen magának egy félórányi időt e dolog át­gondolására és vonja le a konzekvenciát. Én nem ajánlom, hogy mondjon le szép állásáról és még szebb, ajándékba kapott 4000 koronájáról, mert nem akarok úgy fárni, mint V. I., akire hasonló okból egy borgőztől megkótyagosodott elme egész piszokláváját ráokádta. Ugy kellett neki, miért merte megmondani az igazat?! Soraim szives közlését kéri r. 1. U. i. A pékmester szót nem gúnyból húztam alá, hiszen tudom, hogy ma a tisztességes iparosa legjobban kereső urak közé tartozik, hanemcsak azt akartam ki­emelni, hogy H. B. urat nem mint Pápa város közéletének tekintélyes szereplőjét, hanem, mint pékmestert választották meg ellen­őrnek négyezer korona fizetéssel. Használjunk hadisegély-postabély eget! Közélelmezési bizottsági ülés, A közélelmezési bizottság julius hó 30-án ülést tartott, amelyen közélelmezésünk érdeké­ben fontos ügyek nyertek elintézést. A bizottság tudomásul vette a főjegyző azon jelentését, hogy a Közélelmezési Hivatal­ban azon Ígéretet kapta, hogy a lakosság élel­mezésére f. évi aug. 15-ig szükséges 180 mm. liszt az alispán útján ki fog utaltatni, úgyszinte Kiszely miniszteri tanácsostól azon Ígéretet kapta, hogy a városnak ama kérelmét, hogy a vásár­lási jog a járás, illetve az egész vármegye terü­letére kiterjesztessék, amennyiben az országos érdekekkel összeegyeztethető lesz, teljesíteni fogja. Az 1917. évi gabonabevásárlási rendeletre vonatkozólag a bizottság a következő határoza­tokat hozta: A bizottság tekintettel arra, hogy a város határában termett összes gabona az ellátatlan lakosság még V20 részét sem fedezi, utasítja a főjegyzőt, hogy a vásárlási engedélyt ne csupán a kistermelőkre, hanem oly terme­lőkre is állítsa ki, ahonnan a lakosság szükség­letét fedezni módjában lesz. Minthogy a meg­vásárolt készlet átadása csak az elöljáróság egyik kiküldöttjének közbenjöttével történhetik, kinek a vásárlási igazolványt láttamozni kell, ezen teendők ellátására a városi főmérnököt bizta meg, úgyszinte megbízta a főmérnököt a malmoknál esetleges visszaélések szigorú ellen­őrzésével. Utasítja egyben a városi főjegyzőt, hogy a végrehajtási utasításnak a lakosságot érdeklő legfontosabb intézkedéseit falragaszok útján tegye közzé, magát a rendeletet pedig legalább annyi példányban sokszorosítsa, hogy a közélelmezési bizottság minden egyes tagja kézhez kapja. A bizottság a főjegyző indítványára el­határozta, hogy megkeresi a járásbeli községek elöljáróságait, hogy a községükben levő feles­leges gabonamennyiségüket a tulajdonosok nevé­nek feltüntetésével irják össze és azt Pápa váro­sával közölni szíveskedjenek, hopy esetleg a pápai lakosság élelmezésére legyenek megvásá­rolhatók. A bizottság Böhm Samu indítványára uta­sítja a főjegyzőt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a városnak aug. 15-ike után is kellő mennyiségű liszt álljon rendel­kezésére, az őrlési igazolványok csak kis meny­nyiségre állíttassanak ki, ezáltal mindenki hama­rabb kaphatja meg a malmokból az őrlött gabonát, a főmérnököt pedig megbízta, hogy járjon közbe a molnároknál, hogy elsősorban a pápai lakosok gabonáját őröljék meg. A bizottság tudomásul veszi a polgár­mester azon jelentését, hogy az alispán Viz Ferenc helybeli kereskedőhöz 21 mm. szappant utalt ki, melyből a járást 1 mm., Pápa városát 20 mm. illeti meg. A késedelmes szállítás foly­tán beszáradás, fekbér költségeket a város téríti meg ugyan, de ezen költségeket a Haditermény­nyel szemben érvényesíteni fogja. A szappan jegyek ellenében, melyeket a kereskedő állít ki, a kereskedők útján lesz bevásárolható. A bizottság a városi állatorvos azon jelen­tését, hogy a szomszédos vármegyékben a há­rom éven aluli üszők levágása meg van engedve, azzal vette tudomásul, hogy megbízta a polgár­mestert, hogy kérelmezze az alispántól, hogy a három hónaptól három évig terjedő korban levő üszők vágatását nálunk is engedélyezze, miáltal a hus ára tetemesen olcsóbb lesz. Hely­ben a borjúhús árát augusztus 1-től a követ­kezőkép álfapította meg: Borjúhús eleje 6 K, hátulja 6 K 50 f, marhahús eleje 6 K 60 f, hátulja 7 K, Egyben megkeresi a győri munkás­gyűjtő keretparancsnokságát, hogy bocsásson a város rendelkezésére két hentest és egy mé­szárost. A bizottság Braun Ármin indítványára el­határozta, hogy addig is, míg a város részére kiutalt 7300 kg. cukor megérkezik, az előre­haladott idényre való tekintettel befőzési célokra 75 mm. cukrot a város meglevő tartalék készle­téből kiutal. A bizottság végül örömmel veszi tudo­másul a polgármester azon jelentését, hogy a pápa—ugodi hitbizomány uradalmi igazgató­sága értesítette a várost, hogy a Papiros-malom­ban egyelőre 200 drb. befogadására sertés­hizlaló-telepet rendez be és a kihizlalt sertése­ket a mindenkori maximális áron hajlandó a város közönségének rendelkezésére bocsájtani, de nemcsak örömmel vette tudomásul ezen nagylelkű ajánlatát, hanem Esterházy Jenő gróf­nak a legmelegebb köszönetét átiratilag nyil­vánítja. STEINER HENRIKNE Pápa, Salétrom-utca 3. Elfog-ad alsó és felsőruhíi azüiirozást. K A RC O LAT a mult hétről. Várakozási helyzetben vagyunk ! Már javá­ban hullámzanak a békés hangulatok, jóllehet közbe-közbe elhangzanak még harcias áram­latok, de ezek már csak szalmalángok, ezek csak bugyburékolnak, de komoly számba nem vétetnek. Aki szigorú rigorozitással figyeli meg mostanában a háború fejleményeit, úgy a harc­téren, mint a politikai porondon, az teljes meg­nyugvással néz a közeli békés fejleményekre. A békekeverők nagy üstje körül forgolódnak ugyan még olyanok, kik még a boszorkány­táncot járják, de ezek már csak addig táncol­nak, míg a békeüstből kicsapnak a lángok és vagy jobblétre szenderülnek, vagy futás közben szörnyet halnak. Amint jelzem, már a békeüstben a fel­tételeket erősen kavarják, de azért a harctereken még mindig tartja magát a harcias állapot, sőt mondhatni oly mértékben, mint talán eddig sohasem. Az összes frontokon eddig nem tapasz­talt óriási tömegekben támadnak, hogyha nem teljes, de valami kevés sikert kimutassanak. De mindhiába. Emberáldozatokat hoznak, de ered­ménytelenül. Ez a túlságos erőmegfeszítés egy utolsó sakkhúzás akar lenni, de nem a háború tovább folytatására, hanem csupán a béketárgya­lások fejleményeinek kiigazítására, de ez sem sikerül nekik és akarva-nemakarva kénytelenek lesznek beadni a derekukat, még pedig görnyedve. Beadhatták volna ugyan a derekukat felemelt fővel és egyenesen, erre adtak is nekik alkal­mat elégszer, de a sógorok nagyon el vol­tak bizakodva és az hitték, hogy a német sógor fogja majd görnyedve a békeformulákat tálcán felajánlani. Most majd erre a német sógor azt fogja felelni, hogy „umgekehrt ist auch ge­fahren". De minek szaporítani most már a szót. A harctér maradjon egyelőre harctér, ezen vál­toztatni addig nem lehet, mig a legfelsőbb hatalom — a politika — bele nem szól a háborús nótába és akkor az egész vonalon és frontokon beáll a „finita la comedia." A komé­diának vége lesz és azután kezdetét veszi a furfanggal telt komoly tanácskozás, ahol nem fegyverek, hanem az fog győzni, akinek körmön­fontabb észjárása lesz, szóval: „aki birja, az marja". Ott nem tűzzel és vassal, hanem ész­szel és furfanggal fognak harcolni. Ez a harc fogja meghozni nekünk a várva-várt békét, melyért már három éven át hoztunk véráldoza­tokat. Ebben a biztos reményben várjuk az előzetes stockholmi béketárgyalások megkezdését és folytatását. Addig pedig nem marad más hátra, mint: — Várjunk türelemmel! Frici.

Next

/
Thumbnails
Contents