Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-07-22 / 29. szám

PAPAI iOZLONY Közérdekű független hetilap, a Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Égés* étre 12 K, fóléTre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fii!ér. Laptulaj donos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és NyHt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és NeM Amin könyv- és papírkereskedés ében. A közélelmezés szervezete Pápán. A julius 12-i városi közgyűlés tárgysorozatának IV. pontja volt a közélelmezési bizottság újjá szervezése. Itt az aratás; egy hónap múlva augusztus közepén kezdődik az élelmezés új esztendeje : aug. közepétől hivatalosan is, új kenyérrel élünk. Mivel az eddigi arányakban legalább 250 waggon gabona beszerzéséről van szó, ami 50 koronás búzaárat feltételezve, 1

1U millió korona pénzben, érthető az a nagyfokú érdeklődés, melyet különösen üzletemberek tanúsítottak a közélelmezési bizottság összeállítása iránt. A közélelmezés pedig nem merül ki a gabona beszerzésével és biztosításával; hús, zsir, tej, főzelék s minden egyéb élelmiszer, ami szokásos, vagy lehetséges táplálékául szolgál az embernek, ennek a megszervezendő bizottságnak révén kerülne a pápai piacra, a közönség, az egyes háztartások kamráiba. Nem túlozunk, ha a liszt után legfontosabb egyéb élelmiszerek értékét 800.000 K-ra becsüljük; így mintegy 2 millió K legcélszerűbb felhasználásáról fog disponálni az a közélelmezési bizottság. Tegyük hozzá mindjárt, a világosabb megértés kedvéért, hogy ez 20.000 lakost feltételezve a városban, fejenként 100 K közellátást jelent. Nem vagyok hiu ember, hogy örök érvényességet követeljek szavaimnak, de az ügy fontosságával nem tartom összeférőnek, hogy rólam, e lap révén, téves vélemény terjedjen el; egyúttal pedig meg nem értés miatt további támadásoknak legyek kitéve, a közügy szolgálata miatt. A julius 12-i közgyűlés tudósítója nekem tulajdonítja, hogy „. . . hosszasan érvelek amellett, hogy a volt bizottság tőle telhetőleg megtette kötelességét; elvárom, hogy ezen új bizottság is meg fogja tenni." Ilyen helytelenség kijelentése céljából nem tartottam volna érdemesnek felszólalni ; valamint arra a felfortyanásra sincs oka egyetlen városi képviselőnek sem, hogy én a bizottság szakértő tagjaitól megtagadtam volna az önzetlenséget; hogy tehát vádamat, mint magát egyik felszólaló szakértő kifejezte, vissza kellett utasítani. A dolognak, amiért érdekel engem különösen is a közélelmezési bizottság ügye, egy kis története van. Nem akarom az egészet elrecitálni; a dologra csak annyi tartozik, hogy városunkban a közgyűlés határozatából, a közélelmezést az állandó választmány intézte, a háború kezdetétől fogva. Ennek az állandó választmánynak magam is szerény tagja levén, természetes, hogy a közélelmezési bizottság munkájából is kivettem részemet, 1916 tavasza óta azonban elkedvetlenedve visszavonultam a bizottsági munkásságtól nem duzzogásból, hanem elvi okokból, amelyeknek a bizottság újjá szervezése alkalmával a julius 12-i közgyűlésen kifejezést adtam. Egyik elvi kifogásom volt a közélelmezésnek bizottsági ellátása. Itt egy 40 tagu testület helyett, amelynek mindig másik 7—8 tagja van jelen s határoz, — új bizottságot szervezünk 10 szavazós 8, esetenkint behívható véleményező taggal, — semmit sem változtattunk vagy javítottunk a helyzeten, csak a személyeket cseréltük ki. A bizottsági vagy társas kormányzói tagság sirja a felelősségnek. A felelősség az egyéni munkával kezdődik; legyen tehát a közélelmezés vezetője városunkban is, úgy mint országosan egy ember; ez legyen becsületes, értsen a dolgához s legyen hatalma is akarata érvényesítéséhez. Megvolt ez a felelős személy már a római császárság korában is a „praefectus annonae" személyében, akinek munkakörét legelőször a németek újították föl; mi és Ausztria siettünk a jó példát utánozni s ma már minden hadviselő hatalmasságnak van u. n. élelmezési diktátora. Kicsiben ilyen személyre van szükség nálunk is; mellette a megszervezett bizottság tanácsadó testület. Hizelgek magamnak, hogy ezeket az elveket a közélelmezési bizottságban mig szerény tagja voltam, én hirdettem legelőször s leghatározottabban. Ma már a köztudatban élnek, nem kell értük tovább harcolni. így tessék tehát felfogni azt a rendelkezését a lefolyt közgyűlésnek, hogy a közélelmezés ügyét városunkban az új kampányban intézni fogja Csoknyay Károly főjegyző úr, a melléje rendelt tanácsadó testülettel. E cél elérése végett nevezett főjegyző urat hivatalos teendői alól föl fogják menteni. A szakértők által nehézményezett elvi kifogásom pedig ez a formula volt: Ha valaki mint szakértő, mint egyes szakmának képviselője kér helyet a bizottságban, ez a közérdekkel össze nem egyeztethető; minél jobban elmélyed valaki a maga szakmájában, annál szűkebb látókörű. Ha csak specialistákból, szakemberekből állítjuk össze a bizottságot, félő, hogy vagy sohase fogják egymást megérteni, — ha mindegyik csak a maga szakmáját képviseli, — vagy elenkezőleg kiegyeznek egymással a közönség bőrére. — Erre jött a nagy felzúdulás ellenem, a visszautasítás stb., pedig ezt mindenki belátja, a közérdek szolgálata ott kezdődik, ahol a magánérdek, a szakma forcirozása megszűnik. Ha a felszólalt iparosok, kereskedők is így értik ezt az elvet, nincs köztünk különbség, a felfogásra nézve s szavaikból, hogy vannak olyan önzetlen szolgái a közérdeknek, — mint a lateinerek, — ezt az örvendetes harmóniát kell megállapítanom. Én pedig örvendek, hogy az üzletemberek olyan felvilágosodottságot, műveltséget vindikálnak maguknak, mely a közügyek vitelének első feltétele, — de akkor, úgy-e bár, nem a szakmák képviseletére kell törekedni a bizottságokban ? S. Gy. Közélelmezési bizottság ülése, — 1917 julius 16. — A teljesen rekonstruált közélelmezési bizottság mult hétfőn délután tartotta első ülését. Az ülésen a bizottságba megválasztott 10 tag mindegyike részt vett és közélelmezésünk érdekében számos fontos ügy nyert elintézést. Az ülés lefolyásáról a következőkben számolunk be: Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözölve a megjelenteket, az ülést megnyitotta. Az ülésen megjelentek Böhm Samu, Braun Ármin, Harmos Zoltán, dr. Hoffner Sándor, Hajnóczky Béla, dr. Kluge Endre, dr. Lakos Béla, Langráf Zsigmond, Csoknyay Károly, dr. Csoknyay János bizottsági tagok. Az ülés jegyzőkönyvét Török Mihály vezette. Harmos Zoltán szóvá teszi, hogy a Pápa és vidéke keresztyén fogyasztási szövetkezetben a hatóság által kiszolgáltatott babjegyekre a babot csak bizonyos személyválogatás útján szolgáltatják ki.