Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-04-16 / 16. szám

Látjuk tehát, hogy a kulturember nem szabadelhatározásból öldököl. Ellenben önelhatározásból teszik mindazt a sok szépet, amit a háború felszínre hoz. Egyetlen magyar lap olvasói két millió koronát adtak össze a háború szerencsétlenei számára. Ezen összeg 95 százalékát szegény emberek áldozták. Ki meri tagadni, hogy ez nem kulturemberek cselekedete? A kulturának semmi köze a háborúhoz. A kultura sose rombol, hanem mindig csak épít, mindig csak jót és szépet hoz létre és sohasem roszszat és rútat. v. i. A nyári óra. — Május elsején nálunk is életbe lép. — Tehát meglesz nálunk is! A bécsi tanácskozásokon határozták el nyilván. Elhatározták takarékosságból, a jobb életbeosztás szempontjából, s bizonyos kényszer alatt is. Mivel ha Németországban meg lesz, ha Svájcban, Hollandiában, Svédországban, Dániában elrendelik, mi se térhetünk ki az újítás elől. A legfurcsább dolgok nőttek volna ki a kétféle időszámításból, például ha az ember úton van. A vasutak nem járhattak volna rendesen, sehol a kellő csatlakozást külföldre meg nem találtuk volna, ha kétféle időszámítással élünk. Hiszen a középeurópai időt is azért csinálták meg, hogy valamiképpen kiegyenlítsék azt a különbséget, amely keletről nyugatra való utazás közben a dolog természeténél fogva csökkenti, visszafelé megszaporítja az órák és percek számát. Legyen hát egységes az idő, már amennyire egységessé lehet tenni. Es ami a legfontosabb, helyezzünk át minden munkát, minden alkotást, minden foglalkozást olyan időre, amikor a nap süt, amikor ingyen világítás mellett dolgozhatunk. Természetesen bizonyos korlátokat az újító se tud átugrani. Az éjjeli bakterségből a legnagyobb erőlködés mellett se lehet nappali foglalkozást csinálni. A tűzoltó, a postás, a vasutas éjszaka is kénytelen dolgozni. Állandó üzemek is vannak, amik nem ismernek időbeli korlátokat. A bányákban nincs más idő, csak éjszaka. A gőzmalmok, a vashámorok, most pedig a fegyver-, a muníció-, a hadifelszerelési gyárak éjjel-nappal dolgoznak egyhuzamban. Az új időbeosztás nem is gondol arra, hogy az éjszakai munkát megszüntesse. A munka megakasztása, a munka csökkentése nem is lehet kormányzati cél. Szaporítani akarjuk a munkát és a munkaalkalmat, még pedig szaporítani úgy, hogy mégis a nemzeti vagyonosodás emelésével nagy megtakarításokat jelentsen. Az egy órával előretolt' idő milliókat jelent. Ha majd április harmincadikán éjjeli tizenegy órakor éjfélre igazítjuk az ország minden óráját, ezzel az egyetlen kis mozdulattal sok millióval gazdagítottuk az országot. Minden világító test minden istenadta napon egy teljes órával rövidebb ideig ég. Csak Pestet nézzük: azt a temérdek kávéházat, azt a temérdek vendéglőt, azt a tengernyi sok fényesen kivilágított üzletet. És az utcai világítást s a magánosok világítását. Mert az előretolt óra elsősorban azt jelenti, hogy minden élet és minden munka egy órával hamarább kezdődik. Tehát vagy egy órával hamarább is végződik, ami egy egész órai világítás megtakarítását jelenti, — vagy egy órával tovább tart, ami még jelentékenyebb haszon. Mert egy órai munka tízszeresen fölér a megtakarított fénnyel, nagyobb jövedelmet, több keresetet, jobb megélhetést biztosít annak, aki önként meghosszabbítja a munkaidejét. Németországban nyolcvan millió márkára becsülik azt az összeget, amit az időrendszer reformja megtakarításban jelent. Május elsejétől szeptember végéig nyolcvan millió márka plusz. Ezért csak érdemes előretolni néhány ostoba óraművet. Magyarországon és Ausztriában valamivel kevesebb lesz a haszon. Talán csak ötven-hatvan millió. De hát mi olyan szerények vagyunk, mint a mezei ibolyák. Nekünk az ötven-hatvan millió is valami. Mennyi iskola kerül ki ebből a pénzből ! Csupa iskolát kellene belőle építeni. KARCOLAT a mult hétről. Előléptetésre van kilátásunk. Mint hirlik, a kormány német mintára május hó elsejétől kezdve Magyarország összes lakosságát „egy órával" előléptetni fogja. Ez az előléptetés az időszakra vonatkozik ugyan, de végeredményében az emberek életmódjában is előléptetést jelent. Egyelőre nem is tudjuk elképzelni, hogy mit jelent ez az időszaki előléptetés, mert hát tényleg csak időszaki, mivel csak négy hónapra van tervezve és azután újra a régi kerékvágásba kergetnek vissza bennünket, de annyit már tudunk, hogy ez az előléptetés sok tekintetben tótágasra fogja állítani egyeseknek a megszokott helyzetét. Szóval bolond az eset! Hogy mi a célja ennek az egy órai előléptetésnek, arról egyelőre nem is gondolkodunk, mert már most is, amidőn csak „hirlik" ez az előléptetés, már most is kavarodnak a gondolatok az emberekben, hát még akkor, amikor már bele kell élni az új helyzetbe. Van elég időnk a gondolkozásra, addig majd csak hozzászokunk „mint a macska az esőhöz". Nézetem szerint a probléma azon forog, hogy kinek lesz ebből az „egy órai előléptetésből" előnye vagy hátránya. Hogy kinek lesz előnye, azt most még nem vagyunk képesek elbírálni, mert ebbe az abnormális helyzetbe elsősorban bele kell élni magát és csak azután lehet majd kombinálni, permutálni és variálni, de hogy kinek lesz ebből hátránya, azt már látjuk az eddigi tapasztalatok után — lásd kávéházi záróra —, elsősorban a bohémeknek. Ez az „egy órai előléptetés" a bohémekre előreláthatólag nagy csapás lesz, de mi, bohémek, már sok csapást kibírtunk, ezt is ki fogjuk böjtölni. Ezt az előléptetést mi bohémek a hátunkon kereszt gyanánt fogjuk hordozni mindaddig, mig csak le nem veszik rólunk. Sok keresztet hordunk, mások a keresztet kitüntetés gyanánt hordják, mi penitenciának tartjuk és viseljük ott, ahol senki sem látja. j Különben ne fessük az ördögöt a falra. Addig, mig ez az „egy órai előléptetés" életbe fog lépni, sok minden történhetik. A legrosszabb esetben életbe lép, akkor is csak az marad továbbra is a jelszavunk, hogy: „Az legyen a legnagyobb baj!" Frici. Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa a színészet ügyéről teljesen megfeledkezett. Az hirlik, hogy Pápa városa a színészetet mostoha gyermeknek deklarálta. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk jelenleg közügyeket traszíroz. Az hirlik, hogy a polgármester kénytelen minden félnek kérelmét kilátásba helyezni, különben nem tud tőlük szabadulni. Az hirlik, hogy a rendőrségnek a kávéházi záróra után nincs kire és mire őrködni. Az hirlik, hogy április 30-án éjfélkor minden óra elő lesz léptetve. Az hirlik, hogy Pápán a szinügyi bizottság körözését el fogják rendelni. Az hirlik, hogy Pápán sokan maguk sem tudják hogyan gazdagodtak meg. Az hirlik, hogy Pápán többen a jótékonyság terén szerzett érdemeikért meg lettek keresztelve. Az hirlik, hogy Pápán a szarvasmarháknak és disznóknak nagy jövőjük van. Az hirlik, hogy Pápán a hetipiacon nemsokára az ürességet fogják maximálni. Az hirlik, hogy Pápán a Iókórház nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is kezel. Az hirlik, hogy Pápán sok hadbavonult szerelemsegélyezve lesz. Az hirlik, hogy Pápán az idegen befolyás előnyösen érvényesül. Az hirlik, hogy a darutollas legények a Szent klub tagjait egy szálig kiböjtölték. Az hirlik, hogy a libatollas legények újabb időben csak a kapu alatt udvarolnak. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai faggyú gyertyával kenegetik a torkukat. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban nyomott hangulat uralkodik. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban az összes lőrések be vannak tömve. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője és a záróra homlokegyenest ellenkezik. HÍREK. — Személyi hir. Hunkár Dénes, vármegyénk főispánja, mint a Vármegyénk Gazdasági Egyesületének elnöke, pénteken városunkban időzött és jelen volt a katonai kincstár által selejtezett lovak és csikók árlejtésén. — Katonai hir. Weikersheim herceg, vezérőrnagy, Pozsonyból, a helybeli lókórházak megvizsgálása céljából pénteken városunkban időzött. A vezérőrnagy a tapasztaltak felett a legnagyobb elismerését fejezte ki a helybeli Iókórház parancsnokának. — Eötvös Károly meghalt. Országos gyászunk van. Néhány napi haláltusa után csütörtökön éjjel meghalt Eötvös Károly — a vajda — 74 éves korában, a magyar irodalom, politika, újságírás és igazságszolgáltatás nagy gyászára. Megszűnt egy fényes magyar elme, egy gazdag lélek, mely tele volt csodaszép regékkel és elnémult egy adomázó ajak, amelynek derűt fakasztott minden mozdulata. Az elhunyt vajdát vármegyénkhez és városunkhoz szoros kötelék fűzte, amennyiben vármegyénkben Mezőszentgyörgyön született, Pápán éveken át a kollégium tanítványa volt, és egy izben városunk képviselőjelöltje is volt és Láng Lajossal szemben 4 szavazattal volt kisebbségben. Éveken át Veszprémvármegye aljegyzője és a veszprémi törvényszék kir. ügyésze volt. Pápán több izben tartózkodott, mint a dunántúli egyházkerület tanácsbirája. A székesfőváros