Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-12-03 / 49. szám

Az országos gyász alkalmával kiadott rendeletek között voltak ugyan olyanok is, melyek egyeseket a rendes kerékvágásból kihoztak, de „befehl ist befehl" ez ellen hiába szerettek volna az érdekeltek orvoslást szerezni, de mindhiába volt. A többek között a mi kávéházi zenészeink sehogysem tudtak abba beletörődni, hogy egész héten ne muzsikálhassanak az ő törzskávéházukban, meg is próbálták az illetékes helyen a reájuk nézve sérelmes intézkedést a minimumra redukáltatni, de hiába volt minden. Hivatkoztak válságos helyzetükre, a mindennapi megélhetés veszélyére, addig-addig panaszkodtak, mig végre belenyugodtak abban a reményben, hogy „jó az Isten, majd csak megsegít bennünket". Ennél okosabbat nem tehettek, most már muzsikálhatnak újra annyit, amennyit csak kibírnak — csak danki legyen elég, amint ők szokták mondani. Még jóformán bele sem kezdtünk újra a muzsikálás engedélyezéséhez hozzászokni, egy borzalmas vasúti katasztrófáról kaptunk értesítést, mely megrázkódtatta minden egyes ember lelki hangulalát. Még nincs teljesen tisztázva a katasztrófa részlete, de az eddigi jelentések után ítélve, borzasztó szerencsétlenség történt ép akkor, amikor mindenki részint a frontokról érkezett győzelmes hirek és a koronázási ünnepélyek ünnepélyes előkészületei bizonyos tekintetben sok reménységet öntöttek az egész ország lelkületébe. Ez a vasúti katasztrófa — ép a mostani válságos helyzetben — nagyon is lehangolttá teszi még a legoptimistább emberreket is. Félre a sötét gondolatoktól! Sok mindent kibírtunk ebben a háborús világban, sok nélkülözéseknek fittyet hánytunk, sok szomorúságot lenyeltünk, ha még ez a katasztrófa is próbára akarta tenni elcsüggedésünket, akkor csak nyugodjunk bele ebbe a változhatatlan csapásba is. Nem az győz, aki üt, hanem az, aki kibírja. Ezt az elvet tartsuk szem előtt és akkor jöjjön, aminek jönni kell. Mi álljuk az ütéseket 1 Frici. Az hírlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa a király halálát csendes részvéttel tudomásul vette. Az hirlik, hogy Pápa városa a háború végét békés türelemmel kiböjtöli. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk legközelebb egy kiváltságos állást fog betölteni. Az hirlik, hogy a polgármester a közélelmezés nehéz keresztjét kénytelen viselni. Az hirlik, hogy a rendőrkapitánynak a rendőrök között dédelgetett kedvencei vannak. Az hirlik, hogy a rendőrök között jelenleg néhány próbarendőr is van. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottságot az új közélelmezési hivatal sarokba szorította. Az hirlik, hogy a közélelmezési hivatalban a kiállított szabadjegyek már nem érvényesek. Az hirlik, hogy Pápán sok cukorjegyet csak a sóháznál lehet értékesíteni. Az hirlik, hogy Pápán a városi mészárszékekben a csontok nagy szerepet játszanak. Az hirlik, hogy Pápán a sertéseket a legnagyobb udvariassággal rekvirálják. Az hirlik, hogy Pápán a lisztadagokat nemsokára parcellázni fogják. Az hirlik, hogy Pápán dohányt és szivart csak ötödkézből lehet kapni. Az hirlik, hogy Pápán mindazokat, kik a trafikokban szivart kérnek, bolondoknak tartják. Az hirlik, hogy Pápán a lókórház kirendeltsége egyes terepeken elért helyi sikereket kénytelen volt feladni. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórházakban néhány ápolónő másodvirágzást jelentett be. Az hirlik, hogy Pápán számos kereskedésben a vevő ruházatára való tekintettel állapítják meg az árakat. Az hirlik, hogy a darutollas legények vizsgafrontra készülnek. Az hirlik, hogy a libatollas legények a „hátra harchoz" vannak vezényelve. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai egy „vese asztalt" rendeztek be. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkaiban a felüljövő nyomások ellen nem lehet védekezni. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban az éjjeli őrszolgálat élvezettel van egybekötve. Az hirlik, hogy a csóti fogolytáborból minden héten különítmény érkezik Pápára. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője virzsinia-betegségben szenved. tt I RE K. A király temetése. November 30-ika városunkban is a királyi temetés gyászünnepe volt valóban. A városi és állami intézmények és az iskolák egész napra, az üzletek pedig délutánra beszüntették munkájukat. Mint vasárnap és ünnepnapokon hullámzott az utcákon alá s fel a gyászba öltözött közönség. A harangok csekély szünetekkel folyton szóltak, hol istenitiszteletre híván a hivőket, hol siratva a megboldogult nagy királyt. Valamennyi felekezet lerótta templomában gyászoló hódolatát a felséges halott iránt. A főtéri rótn. kath. templomban d. e. fél 10 órakor volt a gyászistenitisztelet, amelyen a helybeli katonaság teljes tisztikara és kivezényelt legénysége, a grófi uradalom, a városi és állami tisztviselők, az állami s városi tanintézetek s a róm. kath. iskolák és igen nagyszámú közönség vett részt. A gyászmise előtt Kriszt Jenő esperesplébános a szószékről felolvasta Ír. Hornig Károly báró bíboros püspöknek . omorú alkalomból kibocsátott pásztorlevelét. Majd az istenitisztelet vette kezdetét, amelyet Kriszt Jenő fényes segédlettel celebrált. A mise végén, a libera után, a celebrnás esperesplébános megható szavakkal emlékezett meg elhunyt királyunkról. A gyászszertartás alatt a helybeli áll. tanítóképző növendékei énekeltek igen szép gyászénekeket. A ref. templomban d. u. 3 órakor tartották meg az egyházi gyászünnepélyt. A református iskolák növendékei és a hivők nagy száma teljesen megtöltötte a templomot. A Te benned bíztunk elejétől fogva kezdetű egyházi ének után Kis József esperes-lelkész lépett a szószékre és magasan szárnyaló beszédben méltatta I. Ferenc József történelmi személyét. Az evangélikus egyház gyászünnepe délelőtt fél 10 órakor volt a templomban, melyet zsúfolásig megtöltött az elhunyt nagy király emlékének kegyelettel áldozó hivők serege. Az emlékbeszédet Gyurátz Ferenc püspök tartotta, aki fenkölt szellemű beszédben méltatta 1. Ferenc József kiváló uralkodói erényeit, s végül megható imában áldást kért poraira. Az izraelita hitközség vasárnap délután 4 órakor tartja emlékünnepét, mely alkalommal Eckstein Mózes oki. rabbi tart ünnepi szónoklatot. Az iskolák gyásza. A városunkban levő tanintézetek is gyászünnepélyek tartásával rótták le a kegyelet adóját a kultura legmagasabb pártfogója iránt. Az ünnepélyek szónokai amikor a történelem megvilágításánál reámutattak bölcs királyunk hosszú uralkodásának kimagaslóbb fényeire, felülmúlhatatlan kötelességtudását követendő például állították az ifjúság elé. A református főiskola d. e. 11 órakor tartotta gyászünnepélyét a ref. templomban a főiskolai tanári kar, tanuló-ifjuság és igen nagy számú közönség részvétele mellett. Egyházi közének után Faragó János főgimn. igazgató mondott gondolatokban gazdag emlékbeszédet Utánna a főisk. énekkar elénekelte a Lelkünk borítja néma fájdalom c. gyászéneket, majd Tóth Sándor III. é. pn. nagy hatással elszavalta Csizmadia Aladár II. é. pn. ez alkalomra irt, szép költeményét. Az ünnepséget a Hymnus eléneklése zárta be. A szentbenedekrendi főgimnázium gyászünnepe a rend templomában folyt le a tanári kar, az ifjúság és nagy közönség résztvételével. Az emlékbeszédet Tomor Árkád tanár tartotta. Az áll. tanítóképző délelőtt 11 órakor tartotta emlékünnepét, melyen az ünnepi beszédet Jankó László tanár mondotta. A református nőnevelő-intézet d. u. 5 órakor a díszteremben rendezett emlék ünnepén az alkalmi felolvasást Kutassy Mariska h. igazgatónő tartotta. Az irgalmas nővérek intézete reggel 8 órakor tartotta gyászünnepét. Emlékbeszédet Wimmer Károly igazgató mondott. Az izr. elemi és polgári iskola tantestülete folyó évi november hó 30-án délelőtt 11 órakor a Szent Egylet nagytermében Őfelsége Ferencz József emlékére gyászünnepélyt rendezett, amelyen díszes közönség és mind két iskola tanuló ifjúsága teljes számban megjelent. Blau Henrik az ifjúság felfogási képességéhez alkalmazott és speciális vonatkozásokkal átszőtt, megható beszédben jellemezte a nagy halottat. Az ifjúság gyász dalt énekelt. Rózsa Dezső alkalmi költeményt szavalt A Himnusz fejezte be a szép ünnepélyt. Az áll. polgári leányiskola d. e. 11 órakor tartott emlékünnepén az alkalmi beszédet Nagy Gabriella igazgatónő mondotta. Az elemi iskolák szintén tartottak gyászünnepeket, mely alkalmakkor a tanítók megmagyarázták a kis növendékeknek, hogy milyen nagy gyász érte a magyar nemzetet I. Ferenc József királyunk elhunytával. A Leányegyesüíet gyászünnepe. A Leányegyesület vasárnap, december 3-án délután 5 órakor a Griff-szálló nagytermében királygyászünnepélyt rendez. Műsor: 1. Beethoven: Gyászinduló, zongorán előadja Révészné Kövi Dolora. 2. Gyászbeszéd. Tartja Tomor Árkád. 3. Bruch : Trauerklánge. A-moll. Hegedűn ját— sza Schwartz Milivoj, zongorán kiséri Révészné Kövi Dolora. 4. Első Ferenc József. Irta Molnár Jenő, szavalja Schönfeld Piroska. 5. Mendelssohn: Gyászinduló, Tomor Árkád szövegével. Énekli Tóth Annus, zongorán kiséri Fleischer Juliska. 6. Szavalat. Halminé László Ary. — Honvéd huszárezredünk képviselete a király temetésén. Elhunyt Ferencz József királyunk temetésén a hadsereg összes ezredei képviseltették magukat. Honvéd huszárezredünk képviseletébe Mihályi Kálmán százados és Csiszár István törzsőrmester vettek részt. — Őfelsége a katonák karácsonyáért. A Hadsegélyző Hivatal és a Vöröskereszt együttes karácsonyi akciója egyre szélesebb arányokat ölt. Őfelsége a király az idén is elsőnek jelentkezett a harctéri hősök karácsonyi megajándékozására, magánpénztárából 10.000 koronát utalt ki az akcióra, amelyet egyébként is legmelegebb pártfogásáról biztosított.