Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-11-05 / 45. szám

Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a jövő évi zárszámadásokat a körülményekhez képest el­intézte. Az hirlik, hogy Pápa városa árvaszéki előadói állása bizonytalan időre árván maradt. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. kép­viselőnket az ipariskolai igazgató kötelesség­mulasztással nem vádolhatja. Az hirlik, hogy a polgármester a legutóbbi városi közgyűlés zajtalanságát jegyzőkönyvben megörökíthetné. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány meg­fogyott rendőrcsapatával erősen tartja a rend­frontot. Az hirlik, hogy a rendőrök még egy há­borús segélyt kibírnának. Az hirlik, hogy Halottak napján számos özvegy a temetőben tormás zsebkendővel csalta ki a könnyeket. Az hirlik, hogy a legutóbbi városi köz­gyűlés hangtalan és zajtalan napon lett meg­tartva. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában protekcióra is lehet előjegyezni. Az hirlik, hogy Pápán a hadiözvegyek részére igazolás mellett csecsemőjegyek lesznek kiszolgáltatva. Az hirlik, hogy Pápán dohányt és szivart csak soron kivül lehet kapni. Az hirlik, hogy Pápán a nagytőzsde sem­leges területen fekszik. Az hirlik, hogy Pápán a lókórház remény­ségi frontját kénytelen volt a honvédhuszárok­nak átengedni. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórházakban az ápolónők felemelt kezekkel várják az orvosi rendeléseket. Az hirlik, hogy Pápán a hetipiacon min­dent lehet kapni, ami nincs. Az hirlik, hogy Pápán sokan betétszerkesz­téssel foglalkoznak. Az hirlik, hogy Pápán a Kossuth Lajos utcában az esti órákban nagy húzás van. Az hirlik, hogy a darutollas, legények verses kötetekben vallanak szerelmet. Az hirlik, hogy a libatollas legények csak a komoly lövésektől félnek. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai fészket raknak ott, ahol találnak. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban átkarol ássál kezdik a támadást. Az hirlik, hogy az Erzsébet-városban mellékvágányokon is közlekednek. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesz­tője ágytól és asztaltól el van választva a Vir­ginia szivartól. HÍREK. — Halottak ünnepe. A halottak ünne­pének kellemes, szép idő kedvezett, s rengeteg közönség látogatott el elhunyt kedvesei sírjá­hoz. Különösen délután folyamán voltak moz­galmasak a temetőkhöz vivő utak. Virágok, koszorúk özönével ékesítették fel a sírokat, krizantémum illata töltötte be a komor temetőt. A kivilágítás azonban idén elmaradt; a közön­ség megértően engedelmeskedett az egyházi és polgári hatóságok felhívásának, hogy a háboru­sziilte nehéz viszonyok között tartózkodjék az enemü költségektől. De a síroknál csendben, lélekben elmondott imák most még bensősége­sebbek, még inkább a szivek mélyébőr fakadók voltak, mert a halottakra emlékezés mellett reágondoltunk az élőkre is, akik a harctereken néznek szembe nap-nap után a halállal. — Hősök emléke. Az alsóvárosi köz­temetőben nyugvó hőseinkről — a közönség hazafias áldozatkészségéből — Mindenszentek ünnepén méltó módon megemlékeztek. Szeöke Bálint alezredes buzgólkodásából és személyes felügyelete mellett a hősök kijelölt temetkező helyét szépen rendezték, fenyőfácskákkal vették körül, a sírokat felgyepezték, új keresztekkel látták el, s a köztük vezető utakat kiegyenget­ték. A temetkező hely homlokzatába pedig nyír­dorongokból ügyesen összerótt oltárszerü épít­ményből kiemelkedve hatalmas keresztet állítot­tak. A kegyelet oltárán koszorúkkal áldoztak a hő­sök emlékének Pápa város közönsége, A pápai helyőrség tisztikara és legénysége, A bencés főgimnázium. Délután 4 óra tájban a bencés főgimnázium tanári kara és tanuló-ifjusága ki­vonult az elhunyt katonák temetkező helyéhez, s miután az énekkar Teli Anasztáz igazgató vezetésével gyászdalokat énekelt, Tomor Árkád tanár hazafiságtól izzó, gyönyörű beszédben magasztalta a hazáért meghalt hősöket s pél­dájuk nyomán buzdított, hogy miként kell iga­zán szeretni a hazát. A megható ünnepélyre ezrekre menő közönség sereglett össze. A dél­után folyamán Szeőke alezredes vezetésével a tisztikar küldöttsége is meglátogatta a katonák sírját, s késő estig állandóan nagy közönség tolongott a sirok között, melyekhez elzarándo­kolt a távolból egy-egy szülő, feleség, testvér, hogy könnyeivel öntözze meg a szentelt hantokat. — Közélelmezési bizottsági ülés volt e hó 2-án, amelynek legfontosabb pontját ké­pezte a Cukorközpont amaz értesítése, hogy e központ a városnak a polgármester megkere­sésére egyelőre két vaggon cukrot küld. Hosz­szabb vita fejlődött ki amiatt, vájjon hogyan ossza ki a város, illetve miképpen kezelje a hatóság a cukrot. Öt helybeli nagy füszer­kereskedő javaslatot nyújtott be a polgármes­terhez a felosztásra és a cukor árának meg­állapítására nézve. A bizottság a javaslatot mel­lőzte és elhatározta, hogy a lisztiroda veszi át ezt az élelmiszert is és az elárusítás, esetleg kiosztás módjának végleges megállapítása előtt felhívja a lisztiroda vezetőjét, hogy e kérdés megoldására nézve tegyen számításokat és ter­jesszen elő mielébb megokolt javaslatot. A többi tárgyak nem keltettek nagyobb érdeklődést. Tudomásul vették a polgármester bejelentését, mely szerint a város részére vásárolt burgonyát már a napokban mind beszállítja az eladó. Hasonlóan tudomásul vették azt a bejelentést is, hogy a Goldschmid Ödön-féle ajánlat nem fogadható el, mert vállalkozónak sem vásárlási ioga, sem raktára nincs. Az egy vaggon szil­vára vonatkozólag, amelynek árát a város már előre befizette, a központtól azt az értesítést kapta a város, hogy a szilvát már kiosztották az egyes törvényhatóságok között, az ügyben forduljunk a megye alispánjához. Ezt is meg­tettük, de ez ideig még válasz nem érkezett. Horváth Istvánnak a városi sertéshússzékek fenn­tartójának, katonai felmentéseért folyamodik a hatóság. Elsiklottak felette, noha nagyobb fi­gyelmet érdemelt volna az a jelentés, mely sze­rint a péküzletekben hamis jegyekkel vásárol­nak egyesek kenyeret. Mi itt hangsúlyozzuk, hogy ez ellen első sorban a pékek tehetnek, mert ők veszik át a hamis jegyet. Elvárjuk a rendőrkapitánytól, hogy útját szegje e veszedel­messé fajulható visszaélésnek. — Koszorumegváltások. Nagyságos Kovács Kálmánné őrnagyné úrnő 20 koronát, Piri Eridre monori jegyző úr 20 koronát, Kis Józsefné lelkészné 10 koronát adakoztak koszorú­megváltás cimén a református nőegyletnek sze­gény gyermekeknek ruhával való ellátására. Fo­gadják e helyen is az egyesület hálás köszönetét. — Ezüstkoszorú Gyurátz püspöknek. A dunántúli ev. egyházkerület papsága, külö­nösen pedig azok a lelkészek, akik egykor Gyurátz Ferenc püspök mellett teljesítettek szol­gálatot, Kapi Béla újonnan megválasztott püspöki installációját felhasználják arra, hogy a volt ér­demes főpásztor iránti érzelmüknek kifejezést adjanak. Harmincnyolc dunántúli ev. lelkész szolgálta püspöksége alatt Gyurátz Ferencet s e 38 lelkész Czipott Géza szentgotthárdi lelkész indítványára ezüstkoszorút készíttetett, amelynek minden egyes levele a lelkészek neveivel van ellátva. Ezt az ezüstkoszorút, mely a szent­gotthárdi nemzeti óragyár iparművészetét dicséri, Payr Sándor theológiai tanár fogja az installáció napján Gyurátz Ferenc nyug. püspöknek át­nyújtani. — Hadikórházunk köréből. Dr. Darányi Árpád törzsorvos, a helybeli szükségleti kór­házak parancsnoka, hat heti szabadságáról visszatért és átvette hivatala vezetését. — Vasúti hivatalnokok előléptetése. A Máv. novemberi előléptetéseinek sorozatában állomásunk két rokonszenves hivatalnoka nevét találtuk. Balla Kálmán ellenőr a VII. rangfoko­zat 3. fizetési osztályából a 2. fizetési osztályba, Gondol Dezső hivatalnok pedig soronkivül a IX. rangfokozat 2-ik fizetési osztályából az 1-ső fizetési osztályba lett előléptetve. — Reformációi emlékünnepek. A refor­máció ünnepét okt. hó 31-én méltó módon ülte meg városunk protestáns lakossága. A főiskola ifjúsága délelőtt 9 órakor a ref. templomba vonult, ahol a műsor keretében Győry Elemér szénior tartott nagyhatású alkalmi beszédet. — A ref. nőnevelő-intézetnek saját dísztermében d. e. 10 órakor tartott ünnepén a magvas emlékbeszédet Varga Gyula vallástanár tar­totta. — Az evangélikusok esti 6 órakor ünne­peltek a gyülekezet tanácstermében, amely zsú­folásig megtelt érdeklődő közönséggel. Itt Mester­házy László mondott emelkedett szellemű ünnepi beszédet. — Mindhárom helyen szavalatok, énekek, zeneszámok egészítették ki a nagy si­kerrel lefolyt műsort. — Iparkamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara Hlatky-Schlichter Lajos elnöklete alatt hétfőn délután közgyűlést tartott. A gyűlés főtárgya a jövő évi költség­vetés megállapítása volt, melynek keretében élénk eszmecserét váltott ki a tisztviselők és szolgaszemélyzet háborús pótlékának ügye. Szendrői Mór titkár meleg szavakkal parentálta el a kamara majd 20 éven át buzgó tagját, Billitz Ferencet, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg s ugyancsak a titkár szives szavakkal üdvözölte a Billitz Ferenc helyére behívott új tagot, Lázár Ádám helybeli keres­kedelmi ügynököt, amit ő a kamara önzetlen szolgálatát igérve köszönt meg. A gyűlésen Pápáról jelen voltak az összes tagok. — Eljegyzés. Kemény Gyula, helybeli cipész iparos ma tartja eljegyzését Budapesten Sdiwartz Irénke kisasszonnyal, dr. Dalma József fővárosi ügyvéd húgával. — Az izr. népkonyha javára újabban adakoztak: özv. Blau Adolfné, Valatin Béláné szül. Franki Janka (Budapest) 200—200 K; Koréin Ernőné 50 K; Ungár Mihály és Kohn Miksa 40 K; Marton Kálmánné 30 K; Kellner Vilmosné 25 K; ifj. Wittmann Ignácné, Klein Józsefné 20—20 K * Kellner Vilmos, Weiszmann Hugó, özv. Rosenberg Lázárné 10—10 K; Be­nedek Oszkárné, Koritschoner Vilmos, Vogl Sarolta 5—5 K; özv. Koth Árminné 4 K; Glück Hermin, Drach Adolf 2—2 K. A szives ado­mányokért köszönetet mond Fischer Gyuláné.

Next

/
Thumbnails
Contents