Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-07-09 / 28. szám

Az új kenyér biztosítása, Kormányrendelet a hatósági lisztellátásról és termésfölösleg bejelentéséről. Julius elsejével rendkívül fontos há­borús kormányrendelet lépett életbe. Az új termés kenyérbiztosítását cé­lozza a rendelet, mely részletesen intéz­kedik a buza, rozs, kétszeres, köles, árpa és zabtermésnek zár alá vételéről koráb­ban kiadott kormányrendelet alapján a vásárlási igazolványok és őrlési tanúsít­ványok, valamint a lakosságnak gaboná­val és liszttel való hatósági ellátása és a termésfölöslegek kötelező bejelentése tár­gyában. A rendelet első és legfontosabb in­tézkedése kimondja, hogy vásárlásra jo­gosult termelő és nem termelő saját házi­szükségletére búzát, rozsot, kétszerest, kölest és árpát, gazdasági szükségletére búzát készáruvétel utján minden közve­títő kizárásával, termelőtől csakis a la­kása helyének községi elöljárósága (vá­rosokban a polgármester) által kiállított vásárlási igazolvánnyal vásárolhat és pe­dig csak annak a községnek területén, amelynek elöljárósága a vásárlási igazol­ványt kiállította. A fél a vásárlási igazolvány kiállí­tását akár az 1916 augusztus 16. napjá­tól 1917 augusztus 15-ig terjedő időre számított háziszükséglet, valamint a bú­zából való gazdasági szükséglet egész mennyiségének egy tételben, akár meg­határozott, de 100 kg.-nál nem kisebb részletekben való megvásárlására kérheti. Ha termelő kér vásárlási igazolványt, azt is kellően igazolni tartozik, hogy saját házi és gazdasági szükségletét a saját termése nem fedezi. A vevő a vásárlási igazolványt a vásárlás alkalmával az el­adónak átszolgáltatni és az eladó pedig az igazolványt átvenni és saját igazolá­sára megőrizni köteles. Fontos rendelkezése a kormányintéz­kedésnek, amely az őrlési tanúsítványokra vonatkozik. Eszerint bármely malomvállalat az őröltető félnek házi és gazdasági szük­ségletre búzát, rozsot, kétszerest, kölest, árpát és zabot őrlésre, darálásra, zúzásra, hántolásra és bármely egyéb feldolgozásra csakis akkor vállalhat, ha az őröltető fél által megnevezett malomra kiállított őr­lési tanúsítványt szolgáltat át. Az a termelő, akinek saját háziszük­ségletét saját termése nem fedezi, a szük­séglet hiányzó részének, valamint a nem termelő egész háziszükségletének, közel és a törvényhatóság első tisztviselője által meghatározott időpontig, legkésőbb azon­ban szeptember 15-ig az illetékes köz­ségi elöljáróságnál Írásban vagy szóval az adatok kelíő igazolása mellett nevét, foglalkozását, a háztartásban rendszerint természetbeni ellátást élvező személyek számát és végül termelőnél a meglévő terménykészletének beszámításával 1917 augusztus 15. napjáig számított szükség­letét, illetőleg annak nem fedezett részét bejelenteni. Háziszükséglet cimén őstermeléssel foglalkozók naponkint és fejenkint buza-, rozs-, vagy árpalisztből, vagy ezek keve­rékéből legfeljebb 400 grammot, nehéz testi munkával foglalkozók legfeljebb 300 grammot, bárki más pedig legfeljebb 240 grammot vehet számításba. A termelő köteles zár alá vett ter­mésének a saját házi és gazdasági szük­ségletét meghaladó és a vásárlásra jogo­sultnak még el nem adott részét október 15-ig akár szóval, akár Írásban a Hadi­termény Részvénytársaságnak bejelenteni. KARCOLAT a mult hétről. Ügyünk jól áll! Régi nóta a legújabb ki­adásban. Azért jelzem, hogy legújabb kiadásban, mert a régi kiadásban már sokszor elévült és még sokszorosabban gazdát cserélt. A mostani háborús világban is elmondhatjuk, hogy ez a jelszó „ügyünk jól áll" több izben váltakozó áramlattal lett megerősítve vagy megváltoztatva, de végeredménykép, azt hiszem, hogy állani fogjuk ezt a jelszót és ha most még csak egy újabb átmeneti stádiumban szögezzük le ma­gunknak ezt a biztató jelszót, de nemcsak hogy nincs okok kétkedni, de bizalmunkat az ősi erénybe vetve ezt az állásunkat — jobban mondva — állításunkat most már erősen és megmásíthatatlanul tartani fogjuk. Már a régi közmondás is azt hangoztatta, hogy a háború esélyeknek van kitéve, ami anno dacumal is fényes beigazolást nyert, de a mos­tani háború, amely „a lenni és nem lenni" problémáját lesz hivatva megoldani és az esé­lyek kiszámíthatatlan labirintjébe sodorta a meg­figyelőket, arra a konzekvenciára fog jutni, hogy az esélyek csak „átmeneti" jelleggel birnak, ma „a tettek beszélnek". És ha a tettek beszélnek, akkor egész határozottan állíthatjuk, hogy „ügyünk jól áll". El vagyok reá készülve, hogy azok a bi­zonyos „rémlátók", kik már több izben le let­tek leplezve, tetszhalotakká lettek, újra felébred­tek és jelenleg behúzták a vitorlákat, a nyilt tengeren ólálkodva újabb aknákat keresnek, amint lehet újból megjelennek a láthatáron és vészmadarak sivításával „bórát" és „szirokkót" jeleznek, de most már egész határozottsággal állítom, hogy ezek az exiszitenciák „le vannak sajnálva". Eddig még a konjuktura adott nekik létjogosultságot — amit teljesen iparkodtak ki­használni —, de most már „kampec dolores" nekik. Kijelentem appodiktice, hogy nem a túlo­zott optimista beszél belőlem, aki tárgyilagosan és a helyzetnek megfelelőleg levonja a konzek­venciát, az nem túlzott optimistát lát bennem, hanem „leszögezett események és tények" iga­zolását. Mi a leckét, melyet feladtak nekünk, meg­oldottuk, ezt senki nem tagadhadja meg tőlünk, lehet, hogy még egy nehezebb lecke feladására is van kilátásunk, de „él magyar, áll Buda még", ettől a leckétől sem fogunk megijedni. Ám jel­szavunk mindig az volt, hogy „ha Isten velünk, ki ellenünk" és minthogy szövetséges társunk elvével kapcsolatosan, aki folyton azt hangoz­tatja, hogy „csak az Istentől félünk", ez a két megnyugtató és vérbe vésett megnyugvó momen­tum nem tagadhatja meg magát. Benzura ide, cenzúra oda, állom, amit irok. Renitens vagyok az optimistákkal szemben és nem engedem magam terrorizáltatni. Az is igaz, hogy tévedni emberi dolog, de aki nem fekete szemüvegen bírálja a dolgot és nem akarja minden áron az ördögöt a falra festeni, az perhorreszkálja a rémlátásokat, az velünk tart és azt hangoztatja, hogy: Ügyünk jól áll ! Frici. Használjunk hadisegély-postabélyeget! Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a háború után adósságokat fog örökölni. Az hirlik, hogy Pápa város a szökőkutat a jól megérdemelt nyugállományba helyezte. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a mostani parlamenti üléseken hangadó szerepkörrel lett megbízva. Az hirlik, hogy a polgármester a köz­élelmezési bizottságnak fővárosi közvetítője. Az hirlik, hogy a rendőrök létszáma ritkuló félben van Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság már sok tanulópénzt fizetett. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság már sok próbákon ment keresztül. Az hirlik, hogy Pápán a hetipiacon a maximális árak befagytak. Az hirlik, hogy Pápán a kóbor cigányokat futó szárra fogták. Az hirlik, hogy Pápán a hatósági mészár­székekben az árusítás zárótűz közben történik. Az hirlik, hogy Pápán a marhahúst nem eszik, csak emlegetik. Az hirlik, hogy Pápán az idén sokan hadisegélyt bőven aratnak. Az hirlik, hogy Pápán a Kossuth Lajos utcában az esti sétát hátratolták. Az hirlík, hogy Pápán a lókórházban nagy offenzívára készülnek. Az hirlik, hogy Pápán a tartalék kór­házakban frontváltozás van készülőben. Az hirlik, hogy a darutollas legények szünidőre sok bánatot vittek magukkal. Az hirlik, hogy a libatollas legények mosdásra saját készített szappant használnak. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai az őszi kúrára csigákat gyűjtenek. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban nem a fejek, hanem a lábak látszanak ki. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban fa­talpu cipőkkel kopogtatnak az ablakokon. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesz­tője a kávéházi záróra után aszfalt-makadáin körútra indul. HÍREK. — Személyi hír. Mészáros Károly polgár­mester f. hó 5-én Budapestre utazott a városok kongresszusának bizottsági ülésére. — Dr. Antal Géza a képviselőházban. Hogy városunk orsz. képviselője mily előkelő helyet foglal el parlamentünkben és a kormány férfiai is mennyire értékelik őt, mutatja az, hogy a most folyó parlamenti tárgyalásokon, f. hó 4-én és 6-án, két igen fontos pénzügyi kormány­javaslatban ő volt az előadó. Julius 4-én a közszolgálati alkalmazottak újabbi háborús se­gélyéről szóló törvényjavaslatot adta elő, nagy melegséggel a tisztviselők iránt és nagy szak­értelemmel a javaslat pénzügyi oldalát tekintve. Julius 6-án a hadi nyereségadóról szóló pénz­ügyminiszteri törvényjavaslatot ismertette és mint előadó védelmezte a parlamentben. E be­szédében is csillogtatta hatalmas tehetségét. Vá­rosunk valóban büszke lehet képviselőjére. — Katonai kitüntetések. Billitz Henrik főszámvivőt, a helybeli Billitz Ferenc és Fiai cég tagját, aki jelenleg az olasz harctéren teljesít kato­nai szolgálatot, őfelsége a király a vitézségi érem szalagjával díszített koronás ezüst érdemkereszt­tel tüntette ki. Ugyanezt a kitüntetést kapta Stern József főszámvivő, a polgári életben Szóld Manó uradalmi intézője is.

Next

/
Thumbnails
Contents