Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-01-10 / 2. szám

AZ HÍRLIK... Az hírlik, hogy Pápa városa a maxi mális árakat megállapítja, de nem ellenőrzi. Az hírlik, hogy Pápa városa a köz ügyeket a háború tartamára mosásba adta. Az hírlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnkre el lehet mondani, hogy „mond és marad nyugodtan". Az hírlik, hogy a polgármester a pol­gárőrségnek rendes közkatonája lett. Az hírlik, hogy a rendőrség és a pol­gárőrség egészen jól megfér egymás mellett. Az hírlik, hogy a műkedvelői rendőrök már teljesen abriktolva vannak. Az hírlik, hogy a műkedvelői levél hordók újévkor üdvözölve lettek. Az hírlik, hogy a műkedvelői tűzoltók már vontatni is tudnak. Az hírlik, hogy Pápán a sebesültek az idegenforgalmat nagyban emelték. A7j hírlik, hogy Pápán a sebesültek az asszonyok és leányok jótékonyságát tőlük telhetőleg viszonozzák. Az hírlik, hogy Pápán a sebesültek még a mozit is ingyen kapják. Az hírlik, hogy a vöröskereszt egylet vezetősége uióbbi időben a legmodernebb eszközökkel dolgozik. Az hirlik, hogy a hadikórházakban el­helyezett román sebesültek részére egy tol­mács és egy levelező kerestetik. Az hirlik, hogy a darutollas legények jelenleg csak szórványosan közlekednek. Az hirlik, hogy a libatollas legények a harctérre meleg cídáklival lesznek felsze­relve. Az hirlik, hogy Pápán az összes hó lyagok bevonulás előtt, be lesznek oltva. Az hirlik, hogy a Jajnadrágom egylet illetéktelen helyen meg lett sebesülve. Az hirlik, hogy az Erzsébelliget lövész árkaiban csak hason lehet közlekedni. Az hírlik, hogy az Erzsébetvárosban sok állandó megfigyelő hely van. Az hírlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztőjének sok utófizetője küzd a harc téren. HÍRE K. — Adakozzunk a pápai hadi kór­ház sebesültjei részére párnát, fehér­neműt, papucsot, harisnyát, kapcát, zseb­kendőt és bármilyen testmelegitö ruha­darabot. — Városi közgyűlés. Városunk kép­viselőtestülete folyó évi január hó 11-én — hétfőn — délután 3 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Városi tanács javaslatot tesz, hogy a város belterületén levő forgalmas utakra a jéggyári jövedelemből 5000 kor. összeget bazaltkőbeszerzésre szavazzon meg. 2. A város képviselőtestületének hatá­rozatot kell hozni, hogy a város kezelése alatt levő közpénzek mely takarékpénztá­rakban és mily arányban helyezendők el. 3. A hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXV11I. t.-c. 33. §-ában foglalt rendel­kezések szerint eljárni hivatott községi bi­zottság megalakítása. 4. AUamőpitészeti hivatal egy olcsó gőzhenger megvételére tesz ajánlatot. 5. Pápai Lajos v. allatorvos ingyenes villamos-áramot és fűtőanyagot kér. 6. A róm. kath hitközség kérelme a Kálvária mellett levő temető kibővítése iránt. 7. Városi tanács javaslatot terjeszt elő, hogy a győri útnak azon része, mely a 8-ik vasúti vágányhoz veztt, a vámköte­les utak közé felvétessék. 8. Nyitra város javaslata a háborúban elesettek nevének lakóhelyükön leendő meg­örökítése tárgyában. 9. Városi tanács javaslata a folyó év­ben megtartandó tisztújítás érdemében. 10 Polgár József Zápoly utcai telkére vonatkozó kisajátítási javaslat. 11. Szemétkihordási szabályrendelet. 12. Illetőségi ügyek. — Bucsu az alispántól. Koller Sán­dor vármegyénk főispánja tudvalevőleg több mint 35 évi közszolgálata után december 31-én nyugalomba vonult. A vármegye tiszti­kara, amelyhez Molterer János az államépi­tészeti hivatal főnöke, Halmi Nándor áll. gazdasági felügyelő és Havas Jakab állami és törvényhatósági állategészségügyi főfel­ügyelő csatlakozott, január hó 1-én tisztel­gett Koller Sándor udvari tanácsos, alispán nál, akit dr. Véghely Kálmán m. főjegyző szép meleg szavakban biztosított a tisztikar szeretetéről és ragaszkodásáról, amelyet az csorbítatlanul meg fog őrizni iránta akkor is, midőn a hivatalbeli kollégiálilás nem fűzi őket hozzá. Egyben szerencsekivánataikat tolmácsolta a szónok az újév alkalmából. Koller Sándor meghatottan mondott köszö neiet a szeretetnek és ragaszkodásnak eme megnyilvánulásáért. — Kitüntetett huszárkapitány. Honvédhuszárezredünk tisztikarának egy de­rék tagját : Barcza Zoltán századost, cs. és kir. kamarást, ki az északi harctéren küzd, Vilmos német császár a vaskereszttel tün­tette ki. — Városi képviselők választása. A vármegye törvényhatósági bizottsága Pápa város képviselőtestületének választás alá eső tagjainak választására elnökül Baran^ay Zsigmond városi képviselőt kérte fel. A v. tanács a törvényhatóság intézkedését tudo­másul vette, tekintettel azonban arra, hogy a választás a város öt kerületében ejtendő meg, a II. választókerületben a választás vezetésével dr. Hercog Manót, a lll.-ban Karlovitz Adolfot, a IV-ben dr. Hirsch Vil­most, az V ben dr. Fehér Dezsőt bízta meg. Egyidejűleg a városi tanács felkérte a vár-" megye alispánját, hogy a választás határ­napját 1915. február 15 ére tűzze ki. A v. főjegyzőt pedig utasította a választási név­jegyzék kínyomatására és a választók kö­zött, leendő szétosztására. Választási helyi­ségül a városi tanács az első kerületre a városháza nagytermét, a második kerületre az állami ovodáf, a harmadik kerületre a ref. elemi iskolát, a negyedik kerületre az alsóvárosi olvasókört, az ötödik kerületre a Sportpavillont jelölte ki. Az első választó kerületbe jegyzőül Szűcs Gyulát, a második választókerületbe Thury Lajost, a harmadik választókerületbe Török Mihályt, a negyedik választókerületbe Horváth Kálmánt, az ötö­dik választókerületbe Szeleczky Ferenczet rendelte Ki. Személyazonosság igazolására az első kerületbe Frisch Ferenc rendőr ti zedest, a második kerületbe Horváth József rendőrt, a harmadik kerületbe Kauker Fe renc rendőr tizedest, a negyedik kerületbe Edvy József rendőr tizedest, az ötödik ke­rületbe Tér Ferenc rendőrt rendelte ki. — Általános tisztújítás. A nem életfogytig! »n választott városi tisztviselők a folyó évben kerülnek uj választás alá. Ékkor lenne betöltendő a most üresedésben levő ellenő'M állás is. Minthogy azonban a városi tisztviselők közül többen a harctéren teljesítenek katonai szolgálatot, a polgár­mester javaslatára a tanács azzal az indít­vánnyal járul a közgyűlés elé, hogy az el­lenőri állás az általános tisztújítás alkalmá­val ne tölt íssék be. — A str^zsarendszer életbelép­tetése. A polgárőrség parancsnoka azt az előterjesztést tette a v. tanácsnak, hogy a strázsarendszert léptesse életbe. A v. tanács határozathozatal előtt kiadta az előterjesz­tést javaslattétel végett a rkapitánynak. — Nagy vágatások a pápai köz­vágóhídon 1914. szeptember hó 23-tól de cember hó 24 ig a katonai konzervgyár ré­szére a pápai közvágóhídon a következő szarvasmarhavágatások történtek : Steiner József és társa 1042 darab, Oaál Gyula és Steiner József 500 darab, Haas testvérek 1386 darab, összesen 2928 darab, amelyek után darabonként 6 korona, összesen 17568 korona vágási díj folyt be a közvágóhíd pénztárába. December 24 óta a vágatások szünetelnek. — Vizsgálat a katonai kórházak­ban. A pozsonyi hadtestparancsnokság két magasrangu tisztje : Schmidt altábornagy és dr. Pevnik fótörzsorvos mult csütörtökön a helybeli katonai kórházak megvizsgálása céljából városunkká érkeztek. Ugyanaznap innen Veszprémbe utaztak. — Meghalt Goldmark Károly. Mély gyász érte lapunk nyomdájának tulajdono­sát : özv. Nobel Árminnét. Testvérje : Qold­mark Károly, a világhírű zeneszerző folyó hó 2-án Bécsben jobblétre szenderült. Hogy ki volt Goldmark Károly, mik tették az ő nevét halhatatlanná, annak kifejtése nem tartozik e rövidke hir keretébe. A nagy napilapok hasábokon és napokon át foglal­koztak az ő páratlan egyéniségével, nagy­szerű munkásságával, gyászos elhunytával kapcsolatban. A személye iránt érzett cso­dálat, tisztelet és hála impozáns módon nyilvánult meg temetésén, melyen megje­lentek Berchtold külügyminiszter, az osztrák közoktatásügyi miniszter, a monarchia ze nei és kulturális életének igen sok kitűnő­sége. A M. kir. Operaház nevében Székely­hidy Ferenc dr. búcsúztatta el a felejthe­tetlen halottat. — Vissza a harctérre. Ney Jenő tart. hadnagy és Havas Ernő népf. had­nagy, jó ismerőseink, kik az északi harc térről sebesülve jöttek haza, teljesen meg­gyógyulva a harctérre viszatérték. — Iparosok segélyezése. A kerü­leti iparkamara felhívása szerint az állami hadsegélyző bizottság azon iparosokat, kik a családfő hadbavonulása miatt nyomorban vannak, vagy iparukat a háború megzava­rása alapjában megtámadta, segélyben szán­dékozik részesíteni. Eme segélyezésnél egyéb­ről nem lehet szó, mint a legnélkülözhetet­lenebb életszükségletek fedezéséről olyanok­nál, akik erre a jelenlegi körülmények kö­zött a legmegfeszitettebb igyekezetük da­cára saját erejükből nem képesek. Az ilyen iparosok érdekelt családtagjai az ipartestü­leti jegyzőnél mielőbb jelentkezzenek. Városunk egy köztisz­teletben és közbecsülésben álló polgára, Be­senbach Károly építőmester folyó hó 9 én életének 66 ik ,évében hosszas szenvedés után elhunyt. Évtizedeken át mint tagja a városi képviselőtestületnek a közügyek te­rén nagy agilitást fejtett ki. Mint építőmes­ter nemcsak városunkban, de a szomszédos megyékben elismert szaktekintély volt és városunkban is számos monumentális épü­letnek ő volt tervezője és építője. Teme­tése holnap délután lesz. — Mibe kerül a városnak a se­besültek tartása ? A város tudvalevőleg a női kórházban 25 sebesült ápolását és gondozását vállalta magára. A sebesültek ellátását Németh Pálnénak adták ki, aki a december havi költségekről most nyújtotta be számláját a v. tanácsnak, melynek alap­ján a tanács 870 korona 40 fillért utalt ki Némethnének. Besenbach Károly

Next

/
Thumbnails
Contents