Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-03-28 / 13. szám

nem a rendszabály a fődolog, hanem a lakosságnak élelmiszerekkel való ellátása. Mi haszna az utalványnak, ha nincsen liszt. Ha az emberek az utalvánnyal szaladgálni fognak boltról-boltra és nem kapnak kenyeret, az egész akció csakis nevetségessé válik. Számos szakemberhez intézett kérdésünkre azt a választ nyertük, hogy a monarchia az uj termésig előreláthatólag el van látva elegendő gabonakészlettel. Ezt többször hivatalos helyről megerősítették. Ha jelenleg helyenként mégis mutatkozik szükség, ez annak tulajdonitható, hogy egyrészt bizonyos intézkedések, mint a maximális árak megszabása, a requirálás, elkésve jöttek, másrészt pedig, mert íi vasút a katona-szállitásokkal most annyira el vau foglalva, hogy a requirált gabonát eddig nem továbbíthatta a rendeltetési helyre. Tényleg van tudomásunk, hogy az állomásokon requirált gabona fel van halmozva és amint a rendes forgalom megint megindulhat, a malmoknak rendelkezésükre fog bocsáttatni. A főfeladat most tehát az volna, hogy a kormány kerítse kézre a még meglevő gabonakészleteket és biztosítsa a szállítást; a városok pedig gondoskodjanak a gabona megőrléséről és szétosztásáról. Ha lesz elegendő liszt, akkor szükségtelen az utalvány. Ha pedig nincs liszt, akkor az utalvány sem segit. Katonák szabadságolása a mezei munkákra. — A honvédelmi miniszter rendelete. — A most folyó nagy háború valósá ggal azt a kötelességet rójja a nemzetre, liogy egyik kezével a fegyvert forgassa, másik kezének pedig jusson ideje arra is, hogy a kenyéradó földet megmunkálja. A most folyó nagy nemzeti erőfeszítés igen sok javakorbeli munkaerőt vont el a gazdasági munkától. Mivel a liaza védelmének igen fontos érdeke az is, liogy a mezőgazdasági termelés meg ne akadjon, sőt lehetőleg fokoztassék, a kormány oiy megegyezésről gondoskodott a közös hadügyminiszrerrel, liogy a hadbavonult gazdáknak és munkásoknak, amennyiben a hadviselés érdekei azt lehetővé teszik, tizennégy napig terjedhető szabadság engedélyetessók a sürgős tavaszi munkák, teliát a vetés szőlőművelési munkák elvégzésére. A honvédelmi miniszter idevonatkozó rendelete szerint a szóban levő szabadságot első sorban a mezőgazdasággal foglalkozó katonák, az önálló mezőgazdák, illetőleg hozzátartozóik, a mezőgazdasági munkások, a szőlőbirtokosok ós szőlőművelési munkások kapják. Szabadságolhatok ezek akkor is, ha mint sebesült vagy beteg lábbadozók már alkalmasak az emiitett munkák elvégzésére ós e munkák nem akadályozzák meg őket a hadiszolgálatra való alkalmasságuk visszanyerésében. Beteg és kórházi ápolás alatt álló legénység szabadságot nem kaphat. Természetes, hogy nem kapnak szabadságot a harcvonalban levő katonák, hanem csakis a harcvonal kiegészítésére rendelt póttestekben (pótszázad, pótüteg stb.) szolgálók. Szabadságolását csakis az illető katona személyesen kérheti a póttest parancsnokánál. Kérvenyek benyújtásának nincs helye. A honvédelmi minisztériumhoz benyújtott efféle kérelmek figyelembe nem vétetnek. E rendelet okos ós lelkiismeretes végrehajtása nemcsak a most beálló tavaszi munkák szempontjából fontos, hanem a további sürgős gazdasági munkák elvégzése szempontjából is. Háborús szolgálatban levő katonák rövididejű munkára való szabadságolása terén gyakorlat tapasztalataink még nincsenek. A honvédelmi miniszter intézkedése e téren az első lépésnek tekintendő s nemcsak a hatóságoknak, de a gazdáknak is oda kell hatniok, hogy ez az intézkedés értékes alapja legyen a továbbiaknak s hogy a hadbavonult gazdasági munkaerők ilyen kihasználása az esztendő többi sürgős munkaszakaszaiban a lehető legkevesebb nehézséggel és akadállyal legyen foganatosítható. KL kell még emelnünk, hogy a honvédelmi miniszter különös gondjába is adja a munkás-katonákat a közhatóságoknak, amikor kötelességükké teszi, hogy a szabadságolt munkás-katonákat szabadságidejük alatt mind a munka szerzésében, mind a vállalt munka teljesítésénél és a szerzett jogoknak esetleg szükséges megóvása érdekében teljes jóindulattal és méltányossággal támogassák. Az országnak minden esetre nagy érdeke, liogy a hadviselés gondjai és a mezőgazdaság munkásszükséglete lehetőleg összhangba hozassanak s liogy a hazai föld védelmezőinek módjuk legyen a föld megművelésében s annyi részt venni, amenynyit az élet-halál küzdelem egyetlen főcélja lehetővé tesz. KARCZOLAT a mult hétről. Miről álmodik a liba? Ez a kérdés nem a problémák elméletén alapszik, amenynyiben minden ember megfelel reá, liogy „kukoricáról". Csakhogy most már a kukorica kezd problémává válni, mert jelenleg hiába álmodik a liba kukoricáról, mert már a kukoricát nem a libatömósre, hanem az emberek mindennapi kenyérszükségletének biztosítására használják. Ma különben is a kukorica egy fogalom. Mindenki kukoricáról álmodik. A kukorica egy tényező, még pedig egy fontos tényező, mely még a kormányköröknek is nagy gondot okoz, hogy honnan teremtsenek elő kukoricát. A kukorica ma ép oly élelmi cikk, mint rendes körülmények között a hus. A liusról jut eszembe, hogy a mostanában bekövetkezett husdrágaság következtében a drágasági tippelők azt hangoztatják, hogy ha az egész országban április első napjától kezdve egy teljes esztendeig nem ennének liust, az esetben a liusnemü ugy felszaporodnék, hogy egy óv letelte után egy pár csirkének három, egy kiló borjúhúsnak négy, egy fél kiló marhahúsnak negyven fillér lenne az ára. Ezek a tippelők ugy látszik április elsejét tűzve ki határidőül — bolondot akarnak járatni az egész ország közönségével. De nemcsak ezt ajánlják a drágaságot ellenőrző Konrádok, hanem ezzel kapcsolat olcsó étlapot is állítottak össze, amelyhez szerény vélemények szerint, minden néven nevezendő magyar hazafinak tizenkét hónapig kellene ragaszkodni — szinte április hó elsejével kezdődőleg. A polgárság gyomra érdekében működő kávéházi hadvezetőség a következő heti menüt bocsájtott rendelkezésünkre azzal a kérelemmel, hogy annak propagandát csináljunk ós esetleg az eredményről hetenként a központnak jelentést tegyünk. Adjuk a beküldött étlapot ugy amint az gépirással sokszorosítva lett. Vasárnap reggel kávé hadikenyórrel, ebédre husievest gyüszütésztával, vacsorára grizleves ós hermgsaláta. A hétfői menü reggel rántottlevesből ós hadikenyérbŐl, délben krumplilevesből ós kukoricakásából, este pedig pergelt káposztából állana. Kedden ajánlja reggelire a * hadikenyeres kásalevest, délre a bablevest ós kukoricapalacsintát, estére káposztalevest. A szerdai napon reggelire rizskásalevest hoz javaslatba 1 tojással, az ebéd krumplilevesből és szabásgallérból, a vacsora pedig raglánlevesből kerülhetne ki. A csütörtöki étlap sem sokkal különb, mert akkor reggelire tojásos rizsleves ós hadikenyér, az ebéd bableves ós bele csepegtetett tészta, a vacsora pedig sült krumpli volna. A bojtos pénteki nap azzal volna megtisztelve, hogy reggelire koldus leves reggelit, délre heringet, estére meg fals levest vagy pörkölt káposztát indítványoz. Szólva a szombati napról, immár az izraelitákat is tekintetbe veszik és ekkor reggel teát hadikenyórrel, délben az izraelitáknak sóletet, a keresztényieknek pedig csicseri borsót hoznak javaslatba, itt a vacsoráról megfeledkeztek, talán ugy vélekednek, hogy a szombatot vacsora nélkül leghelyesebb befejezni. Végül fel van tüntetve, hogy az összes ételek készítésénél kókusz zsir legyen használva, ha mindjárt csak annyi is, amenynyivel a lábast ki lehet kenni. Ha ezek a gyomrot trenírozó kávéházi Konrádok ezen étlapot nem április hó elsejétől hoznák javaslatba, ugy esetleg hozzászólhatnánk a dolog érdeméhez, de igy bizonyos hátteret látunk ebben a kificamított menüben. Különben senkinek a gyomrára nem akarunk befolyást gyakorolni, lehet, hogy ők nem akarnak ezzel április bolondját járatni, teliát akinek tetszik a javaslat: Tessék megpróbálni! Frici. AZ HIRLIK... Az liirlik, hogy Pápa városa a lakosság gyomrát ellenőrizteti. Az hirlik, hogy Pápa városa a közélelmezés terén szerzett érdemei elismeréséül rekvirálási joggal lett felruházva. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a közélelmezési őrségünk vezérkari főnöke. Az hirlik, hogy a polgármester jelenleg a lisztkeverékeket tanulmányozza. Az hirlik, hogy a rendőrség a csizmapénzét könnyen elkoptatja. Az hirlik, liogy Pápán a lisztkereskedőket zálogjogilag bekeblezték. Az hirlik, hogy Pápán a sertésekkel mostanában nehezen lehet kukoricázni. Az hirlik, hogy Pápán a főzőlisztre hadiadót vetettek ki.