Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-03-07 / 10. szám

Becsey Ferencz a szegényebb osztály részére a vadhús árusítására tesz javaslatot. Végül dr. Antal Géza kéri a képviselő testületet, hogy minden inditvány mellőzésé­vel, az áll. vál. javaslata mellett foglaljon állást. A vita bezáratott és a névszerinti sza vazás rendeltetett el, melynek eredménye az áll. vál. javaslatának egyhangú elfogadása volt, melyet tudósításunk elején egész terje delmében köziünk. Több tárgy nem lévén napirenden, a közgyűlés befejezést nyert. Inkára fogják a menekülteket. A belügyminiszter rendeletet inté­zett a törvényhatóságokhoz, melyben a mutatkozó munkáshiány pótlására a tör­vényhatóságok területén tartózkodó és gazdasági munkára alkalmas menekül­tek felhasználását, illetve összeírását rendelte el. E gazdasági és szociális szempont­ból egyaránt hasznos miniszteri rende­let a következő : A fegyveres erö mozgósítása és különösen az ujabban történt behívá­sok oly sok munkaerőt vontak el a mezőgazdasági termeléstől, hogy igen sok gazdaságban máris fönnakadás mu­tatkozik az igen jelentékeny munkás­és cselédhiány miatt és számolni kell azzal, hogy a támadt nehézségek an­nál általánosabbakká válnak, minél kö­zelebb jutnak a tavaszi munkálatok kez­detének időpontjához. Minthogy a mezőgazdasági terme­lés zavartalan menetének minden ren­delkezésre álló eszközzel való biztosí­tása a jelen viszonyok közt elsőrendű nemzeti érdek, a gazdaközönség köré­ből érkezett többrendbeli kérelem foly­tán lehetővé kívánja tenni a kormány, hogy az ország területén tartózkodó, erre alkalmas osztrák menekültek be­vonásával azok a veszélyek, amelyek­kel a máris érezhető inunkáshiány fe nveget, amennyire lehetséges elhárittas sanak. A magyar menekültekre nézve fel­állított az az elv, hogy „a támogatás leghelyesebb és legértékesebb módja a munkaalkalom szerzése*, az itt tartóz­kodó galíciai és bukovinai lengyel, ru­tén és román menekültekre is alkal­mazandó. Ezek között is számosan lesznek olyanok, kiknek az életfenntartásuk cél jaira magukkal hozott anyagi eszközeik már fogytán vannak s akikre ennek folytán a legnagyobb jótéteményt je­lenti, ha mód és alkalom nyujtatik ne­kik arra, hogy jelenlegi mostoha sor­sukon munkaerejük latbavetésével ja­víthassanak addig is, mig hazájukba visszatérhetnek. Ugyanezen szempont alá esnek az ország területére a legújabb harctéri események folytán legutóbb érkezett fenti nemzetiségű teljesen vagyontalan galíciai és bukovinai menekültek is. A menekültek e két csoportjában vannak olyanok, kik hazájukban a mezőgazda­ság körében foglalatoskodtak és akik addig, amig — egyelőre teljesen bi zonytalan — visszatérésük lehetővé vá­lik, bizonyára örömmel és köszönettel megragadják az alkalmat, hogy munka­erejüket valamely gazdasági munkakör betöltésével értékesíthessék és ily mó­don a jelenleginél aránytalanul jobb megélhetést biztosithassanak maguknak és övéiknek. A hazai termelés eredményének biztosításához fűződő- nagy érdekek szem előtt tartásával a miniszter ezek i után felhívja a vármegyék alispánjait, ! intézkedjenek sürgősen aziránt, hogy a : törvényhatóság területén tartózkodó me | nekültek' közül a jelzett munkára vál­; lalkozók összeirassanak és hozzá, va­! lamint egyidejűleg a földmivelésügyi miniszterhez az eredmény megállapí­tása után nyomban bejelentessenek, hogy a jelentkezőknek a gazdasági egy­letek bevonásával a mutatkozó szük­séghez képest leendő elhelyezése iránti intézkedések haladék nélkül megtehe­tők legyenek. KARCZOLÁT a, m al b txébről. Győznünk kell! Erről a kis ügyről már több izben csevegtünk ebben a rovatban és hogy erre a témára újból visszatérünk és pe­dig szives örömest, tesszük ezt azért, mert | ezzel a témával már mozi keretben is fog­! lalkoznak, sőt már nálunk a színházban két estén át gyönyörködtünk az ezt ábrozoló filmben. Ezzel a filmmel kapcsolatosan egy szenzációs attrakcióban is volt részünk, mely­ről — bár nem ebbe a rovatba tartoznék —, beszámolunk illő keretben a heti króniká­nak is. Az ügy a következőkép játszódott le : Ezelőtt- mintegy két héttel régi ismerő­sünk, Bérezi Jenő ismertnevü színházi titkár felbukkant városunkban. A jó öreg Bérezi, ismert szokása ellenére, most zárkozódott, titkolódzott, régi barátai, ismerősei elől ki­tért, kerülte a nyilvános helyeket és azok kérdezősködésére — akikkel véletlenül talál­kozott —, hogy mi járatban van itt, kitérő .választ adott. És éppen ez keltett gyanút. Mindenki tudta, hogy valamely művészi dologban sántikál és addig amig végleges megállapodásra nem jut az intéző körökkel, Bérczitől ugy sem lehet kivenni egy kukkot sem. Ebben a feltevésben senkisem csalat kozott és tényleg a helybeli lapok mult va sárnapi számaiban egy hír jelent meg Miss Sheba Fregolinak a színházban való vendég­játékáról. Mindenki tisztában volt, hogy ezt Bérezi rendezte. Nem is vallott szégyent vele, mert a kedd és szerdai Fregoli-esték meghozták az anyagi és erkölcsi sikert. Valóban a csodával határos ennek a i nőnek a mutatványa. A reklámok nem tul­i zoitak, amik erről a nőről megjelentek. Két darabban: „Az ördöngös pincér" és „Egy i kaland következményei"-ben lépett föl és az összes szerepeket egyedül játszotta. Nem ke­vesebb, mint harminckilencszer öltözött át ördöngös gyorsan és ügyességgel, (vájjon a mi hölgyeinknek mennyi idő kellene ennyi átöltözéshez?) és tizenhat szerepet alakított. Igazán élvezetes estéket szerzett azoknak, akik ott voltak. A telt ház közönsége elragadtatással tapsolta a szép szőke, kék szemű amerikai Miss-t, aki tapsokra ós pillanatonként változó más-más selyemruhában jelent meg a ki­hívásokra és Bérezi a háttérben megelége­detten dörzsölte kezeit, hogy itt Pápán is sikerült neki két estét biztosítani. Másnap, persze már más városban titkolódzott. Ez történt a mult héten két estén át. Élvezet volt nézni a filmen a mi szövetsé­gesünknek, a németeknek ügyes, furfangos ötleteit a franciákkal szemben. Minden aka­dályokat, kémkedést felderítve, visszautasí­tottak minden cselt és támadást. A végjele­net pedig abban kulminál, hogy a német ka­tonaság minden akadályt leküzdve, sisak­emeléssel és kardforgatással egyhangú kórus­ban azzal a jelszóval végzi a nótát, amelyet a színházban levők is átéreztük és szugge­rálólag a filmet is tapsokra hangoztattuk és ! folyton hangoztatni fogjuk, hogy: Győznünk kell! Frici. AZ HÍRLIK... j Az hirlik, hogy Pápa városa a liszt­kereskedőket kikölcsönözte magának. Az hirlik, hogy Pápa városa a köz­i élelmezést zálogjogilag biztosította. Az hírlik, hogy dr. Antal Géza orsz. | képviselőnk a közélelmezés biztosítását hat­hatósan közvetítette. Az hirlik, hogy a polgármestert a leg­utóbbi közgyűlésen jelenlét nélkül vonták felelősségre. Az hírlik, hogy a rendőröket még a halfogdosás ellenőrzésével is megakarják bízni. Az hirlik, hogy a műkedvelői rendőröket már iijugodtan el lehet bocsájtani hazulról. Az hirlik, hogy a műkedvelői levél­hordók kilóméterre vannak szerződtetve. AZ hirlik, hogy a műkedvelői tűzoltók már fecskendezésben is gyakorolják ma­I gukat. r Az hirlik, hogy Pápán a lisztkereske­döket összekeverték. Az hirlik, hogy Pápán minden meg­drágult, csak a levegő nem. Az hírlik, hogy Pápán már sok sebesült ledictázott. Az hirlik, hogy a hadikórházban al­kalmazott. ápolónők közül többen a háború után bekapitulálnak. Az hirlik, hogy Pápán a sebesültek kimaradási engedélye kurtirozva lett. Az hirlik, hogy a légből kapott híre­ket mostanában a repülőgépek hitelesitik. Az hirlik, hogy a darutollas legények a szent klub tagjaival szemben várakozási állományba helyezték magukat. Az hirlik, hogy a libatollas legények Purimkor nem kaptak „schlachmoneszt". Az hirlik, hogy a Jajnadrágom egylet bekapta a legyet. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész ­árkaiból a hadvezetőség ujabb fordulatot nem jelentett. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban minden támadásra be vannak rendezve. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője a háború kezdete óta anyagi szein­| pontból hősi halállal küzd. Adakozzunk a sebesültek javára!

Next

/
Thumbnails
Contents