Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-12-26 / 52. szám

natkozólag kijelenti, hogy ez érdemben fel­terjesztést intézett az alispánhoz, erre az alis­pán azt válaszolta, hogy a kereskedelmi minisz­ter rendelete értelmében a tikászoknak joguk van a falukon vásárolni. A falukról bejövő kocsik megrohanását illetőleg azt válaszolja, hogy erre nézve a rendőr­kapitány már intézkedett és négy polgári egyént alkalmazott, kik ezt ellenőrizni fogják. A fainségre vonatkozólag jelenti, hogy a gróf uton jobboldalt a fákat kivágatta és el­árvereztette, de az uradalom a baloldali fákra igényt tartott és megállapodás történt az uro­dalommal, hogy a fákat kivágatja, felét az ura­dalom városi utalványra, másik felét pedig a város osztja ki díjmentesen a szegények között. Az uradalom által adományozott 430 m. fa beszállítására a főispántól 4 drb. kincstári ló kiadását kérelmezte, de eddig választ nem kapott. A város kölcsönkért ugyan a helybeli pótszázadtól négy lovat, de ezek nagyobb terhek hordozására nem használhatók fel. A válaszokat úgy interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Halász Mihály kérdést intézett a polgár­mesterhez, hogy van-e tudomása arról, hogy maga a rendőrkapitány vásárolja össze a piacon kívül a baromfit? Szokoly rendőrkapitány kijelenti, hogy ő is hallotta, miszerint az ő nevében vásárolják össze a baromfit, de már utasította a rendőröket, hogy .azokat, kik az ő nevével visszaélnek, nyomban állítsák elő. A válasz tudomásul vétetett. Nagy Sándor fölemlíti, hogy a kupi erdő­ben nagymennyiségű fát vágat az uradalom, jó volna érintkezésbe lépni az uradalommal a fá­nak megszerzése érdekében. Polgármester válaszában kijelentette, hogy a városi tanács az összes erdőgondnokságokat, ugyszinte az uradalmat is megkereste, hogy a város részére 24—25 ezer méter fát mily fel­tételek mellett volnának hajlandók biztosítani. A megkeresésekre azonban még nem jött válasz, ha jönni fog, rögtön a közgyűlés elé hozza az ügyet. A választ úgy interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Végül dr. Lövy László a katonai előadó­hoz azon kérdést intézi, vájjon a hadimunkára a katonai parancsnokság megnevezi-e a be­hívandó személyeket, vagy pedig azokat az előadó önkényesen rendeli be? Polgármester az interpellációra a katonai előadónak erre a választ magadni megtiltja a hadviselés sikere érdekében, ha valakinek ez ellen panasza van, úgy forduljon hozzá, de katonai ügyeket nyilvános tárgyalásra bocsájtani nem engedheti meg. Miután a választ interpelláló nem vette tudomásul, de a képviselőtestület egyhangúlag tudomásul vette, áttértek a napirendre. I. Az 1914. évi gyámtári számadások. A képviselőtestület, az árvaszék teljes ülésében átvizsgált és helyesnek talált 1914. évi gyámpénztári számadást elfogadja. Egyben fel­hívja az árvaszéket, hogy a kamathátralékosok ellen azok behajtására sürgősen járjon el. A számadásokat 15 napi kifüggesztés után a megye alispánja utján a belügyminiszterhez felterjesz­eni rendeli. II. A városi képviselőtestületnek határozatot kell hozni, hogy 1916. évben a közpénztári feleslegek, alapok, alapítványok és gyámtári ér­tékek mely pénzintézetekben és mily arányban helyeztessenek el. Névszerinti szavazás után a képviselő­e stület a város kezelése alatt álló alapok és alapítványok, gyám- és közpénztári készleteknek feleslegét 4/io részben a Pápai Takarékpénztárba, 3/io részben a Pápa városi és vidéki Takarék­pénztárba, 2/io részben a Pápai Közgazgasági Bankba és Vio részben az Országos Központi Hitelszövetkezet budapesti pénzintézetnél rendeli elhelyeztetni. III. Javaslat Kovács Károly városi rendőr nyugdíjazása ügyében. A képviselőtestület mielőtt Kovács Károly nyugdíjazása ügyében érdemlegesen határozna, felhívja a rendőrkapitányt az iratok kiadása mellett, hogy nevezett rendőrtől szerezzen be nyilatkozatot arra nézve, hogy ő maga is óhajtja-e a nyugdíjaztatását. IV. Özv. Fodor Istvánné kérelme, hogy 450 koronában megállapított nyugdíjilletménye 1200 koronára kiegészíttessék. A képviselőtestület, hivatkozva a nyugdíj­szabályzatra, a kérelemnek helyt nem adhat; de arra való tekintettel, hogy a megállapított 450 K nyugdíjból a mostani drágaság folytán megélni alig lehetséges és minthogy egy oly özvegyről van szó, kinek férje 15 éven át tisztességgel viselte hivatalát, erre való tekin­tettel a képviselőtestület folyamodó nyugdíját 1916 január 1-től kegydíj cimén évi 250 koro­nával felemeli. V. A városi képviselőtestület egyik előző ülésében azon óhajának adott kifejezést, hogy a napidíjasok is vétessenek fel a nyugdíjjogo­sultak közé. A városi tanács ezen utasításnak megfelelőleg most beterjeszti az erre vonatkozó javaslatát. A képviselőtestület kimondja, hogy a városnál rendszeresített 6 dijnokot nyugdíj­igényben részesíti, illetve a nyugdíjas alkalma­zottak közé felveszi. Egyben utasítsa a városi tanácsot, hogy az új nyugdíjszabályzatot akképpen dolgozza át, hogy a köztisztviselőkön kivül a napidíjasok, rendőrök és szolgaszemélyzet is bennfoglaltassák és ezen új tervezetet terjessze a képviselőtestület elé. VI. Illetőségi ügyek. A képviselőtestület több illetőségi ügyben a városi tanács javaslata alapján hozott hatá­rozatot; ez után a közgyűlés befejezést nyert. KARCOLAT a mult hétről. Karácsonyi ünnepre virradunk! A hivata­los jelentés szerint akkép jelezzük ezen ese­ményt, hogy „a karácsonyi fronton csendes minden". Sajnos, hogy így történt, de nem mi tehetünk róla, hogy nem máskép történt. A béke és a szeretet ünnepe nem hozott semmi változást a harctéren és úgy ünnepeljük meg a karácsonyt, mint ünnepeltük tavaly, azzal a különbséggel, hogy akkor „kopp" volt, jelenleg azonban azt mondhatjuk, hogy „hopp". Már mult alkalommal említést tettem, hogy a karácsonyi ünnepekre holmi béke olajágakról álmodoztunk, de biz' az olajág elmaradt és most sem marad más hátra, mint ezen a karácsonyi ünnepek alatt forró imával járulni az Egek Urához, hogy rövid időn belül csináljon már egy kis rendet a minden áron háborúskodó ellenfelekkel. Szóval a krisztkindli ünnepét üljük, csak az­zal a különbséggel, hogy krisztkindli nélkül. Ami krisztkindli csak volt, azt egyrészt a harctérre küldtük, másrészt pedig az itthon ápolás alatt levő harcosainknak juttattuk. Mindenki lemon­dott a krisztkindliről a fronton harcoló és itthon lábadozó katonáink részére. Városunk is nagy rekordot ért el ebben a tekintetben és már hetek óta gyűjtik jótékony egyesületeink és egyes jótevők az adományokat, hogy a kará­csonyi ünnepek örömét csak az ő javukra leszögezzük. A forma és a lényeg „az mellékes, a fő­dolog a kellékes" és ebben úgy, mint tavaly, úgy az idén is nagyot müveitek azok a jóté­kony kezek, melyek városunkban a tiszta és nem kérkedő humanizmust szolgálják. De nem­csak ebben a formában nyilvánult meg az adako­zás, hanem a serdülő leányok és fiuk, kik eset­leg krisztkindlire számíthattak volna, önként fel­ajánlották ezt a közös jótékony célra. Ez a köl­csönös együttérzés eredményezte azt, hogy váro­sunk összes katonai kórházában dúsan megra­kott karácsonyfák illusztrálták a karácsony-est méltó szimbólumát. Kell-e ennél szebb karácsonyi ünnep? Majd lesz ez még máskép is, és akkor majd reminiszcenciák közepette fogunk ezekre az ünnepekre visszaemlékezni. Mikor erre az időre jóelőre gondolok, eszembe jut az „Aranylakoda­lom" színmű,amidőn az öreg tábornok elmeséli az unokák és dédunokáknak azokat a sok nélkülö­zéseket és halált félelmítő jeleneteket, mely­ben nejével együtt át kellett mennie, és ezt karácsony estéjén beszélte el. A mi harcosaink is majd egykoron ebben a formában fognak a mostani háborús karácsonyra visszaemlékezni. Addig is, mig ez be fog következni, vár­junk csak türelemmel, a magyarok jó Istene velünk van, és ha Isten velünk, akkor ki elle­nünk? A béke és szeretet ünnepén nem kivánha­hatunk mást, mint: — Boldog karácsonyi ünnepeket! Frici. Az hiriik . .. Az hiriik, hogy Pápa városa a Bakony-ere partján sok muszkát fogott. Az hiriik, hogy Pápa városa sohasem nyerte meg azt a vámon, amit elvesztett a réven. Az hiriik, hogy dr. Antal Géza orsz. kép­viselőnk a Központi Pénzintézet tüzvonalába került. Az hiriik, hogy a polgármester a leg­utóbbi közgyűlésen egy interpellációt letiltott. Az hiriik, hogy a rendőrkapitánynak a baromfipiacon egy láthatatlan hasonmása van. Az hiriik, hogy a rendőrök a baromfipiac ellenőrzésére a vámoknál befogják magukat ásni. Az hiriik, hogy Pápán azért nem kerül baromfi a piacra, mert a vámon kivül már sok a csirkefogó. Az hiriik, hogy a Polgári Kör közgyűlésén azt határozták, hogy akkor határoznak majd, ha fagy. Az hiriik, hogy Pápán azért van tüzifa­hiány, mert sok a tilalomfa. Az hiriik, hogy Pápán, ha a szükség úgy kivánja, mindenki zenésznek tartja magát. Az hiriik, hogy Pápán a disznótórokhoz a tölteléket a vendégek hozzák magukkal. Az hiriik, hogy Pápán a muffokra tükröt alkalmaznak. Az hiriik, hogy Pápán a Kossuth Lajos utcában az esti korzón sok leány úgy viselkedik, mintha végeladást rendezne. Az hiriik, hogy Pápán a vasúti vendéglő­ben a vendégek minden péntek este házilag lesznek kezelve. Az hiriik. hogy Pápán a hadikórházakban nemsokára többeknek felmondják a lakást. Az hiriik, hogy a darutollas legények a szent klub tagjairól azt állítják, hogy csak 30-ig tudnak számolni.

Next

/
Thumbnails
Contents