Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.
1915-12-26 / 52. szám
natkozólag kijelenti, hogy ez érdemben felterjesztést intézett az alispánhoz, erre az alispán azt válaszolta, hogy a kereskedelmi miniszter rendelete értelmében a tikászoknak joguk van a falukon vásárolni. A falukról bejövő kocsik megrohanását illetőleg azt válaszolja, hogy erre nézve a rendőrkapitány már intézkedett és négy polgári egyént alkalmazott, kik ezt ellenőrizni fogják. A fainségre vonatkozólag jelenti, hogy a gróf uton jobboldalt a fákat kivágatta és elárvereztette, de az uradalom a baloldali fákra igényt tartott és megállapodás történt az urodalommal, hogy a fákat kivágatja, felét az uradalom városi utalványra, másik felét pedig a város osztja ki díjmentesen a szegények között. Az uradalom által adományozott 430 m. fa beszállítására a főispántól 4 drb. kincstári ló kiadását kérelmezte, de eddig választ nem kapott. A város kölcsönkért ugyan a helybeli pótszázadtól négy lovat, de ezek nagyobb terhek hordozására nem használhatók fel. A válaszokat úgy interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Halász Mihály kérdést intézett a polgármesterhez, hogy van-e tudomása arról, hogy maga a rendőrkapitány vásárolja össze a piacon kívül a baromfit? Szokoly rendőrkapitány kijelenti, hogy ő is hallotta, miszerint az ő nevében vásárolják össze a baromfit, de már utasította a rendőröket, hogy .azokat, kik az ő nevével visszaélnek, nyomban állítsák elő. A válasz tudomásul vétetett. Nagy Sándor fölemlíti, hogy a kupi erdőben nagymennyiségű fát vágat az uradalom, jó volna érintkezésbe lépni az uradalommal a fának megszerzése érdekében. Polgármester válaszában kijelentette, hogy a városi tanács az összes erdőgondnokságokat, ugyszinte az uradalmat is megkereste, hogy a város részére 24—25 ezer méter fát mily feltételek mellett volnának hajlandók biztosítani. A megkeresésekre azonban még nem jött válasz, ha jönni fog, rögtön a közgyűlés elé hozza az ügyet. A választ úgy interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Végül dr. Lövy László a katonai előadóhoz azon kérdést intézi, vájjon a hadimunkára a katonai parancsnokság megnevezi-e a behívandó személyeket, vagy pedig azokat az előadó önkényesen rendeli be? Polgármester az interpellációra a katonai előadónak erre a választ magadni megtiltja a hadviselés sikere érdekében, ha valakinek ez ellen panasza van, úgy forduljon hozzá, de katonai ügyeket nyilvános tárgyalásra bocsájtani nem engedheti meg. Miután a választ interpelláló nem vette tudomásul, de a képviselőtestület egyhangúlag tudomásul vette, áttértek a napirendre. I. Az 1914. évi gyámtári számadások. A képviselőtestület, az árvaszék teljes ülésében átvizsgált és helyesnek talált 1914. évi gyámpénztári számadást elfogadja. Egyben felhívja az árvaszéket, hogy a kamathátralékosok ellen azok behajtására sürgősen járjon el. A számadásokat 15 napi kifüggesztés után a megye alispánja utján a belügyminiszterhez felterjeszeni rendeli. II. A városi képviselőtestületnek határozatot kell hozni, hogy 1916. évben a közpénztári feleslegek, alapok, alapítványok és gyámtári értékek mely pénzintézetekben és mily arányban helyeztessenek el. Névszerinti szavazás után a képviselőe stület a város kezelése alatt álló alapok és alapítványok, gyám- és közpénztári készleteknek feleslegét 4/io részben a Pápai Takarékpénztárba, 3/io részben a Pápa városi és vidéki Takarékpénztárba, 2/io részben a Pápai Közgazgasági Bankba és Vio részben az Országos Központi Hitelszövetkezet budapesti pénzintézetnél rendeli elhelyeztetni. III. Javaslat Kovács Károly városi rendőr nyugdíjazása ügyében. A képviselőtestület mielőtt Kovács Károly nyugdíjazása ügyében érdemlegesen határozna, felhívja a rendőrkapitányt az iratok kiadása mellett, hogy nevezett rendőrtől szerezzen be nyilatkozatot arra nézve, hogy ő maga is óhajtja-e a nyugdíjaztatását. IV. Özv. Fodor Istvánné kérelme, hogy 450 koronában megállapított nyugdíjilletménye 1200 koronára kiegészíttessék. A képviselőtestület, hivatkozva a nyugdíjszabályzatra, a kérelemnek helyt nem adhat; de arra való tekintettel, hogy a megállapított 450 K nyugdíjból a mostani drágaság folytán megélni alig lehetséges és minthogy egy oly özvegyről van szó, kinek férje 15 éven át tisztességgel viselte hivatalát, erre való tekintettel a képviselőtestület folyamodó nyugdíját 1916 január 1-től kegydíj cimén évi 250 koronával felemeli. V. A városi képviselőtestület egyik előző ülésében azon óhajának adott kifejezést, hogy a napidíjasok is vétessenek fel a nyugdíjjogosultak közé. A városi tanács ezen utasításnak megfelelőleg most beterjeszti az erre vonatkozó javaslatát. A képviselőtestület kimondja, hogy a városnál rendszeresített 6 dijnokot nyugdíjigényben részesíti, illetve a nyugdíjas alkalmazottak közé felveszi. Egyben utasítsa a városi tanácsot, hogy az új nyugdíjszabályzatot akképpen dolgozza át, hogy a köztisztviselőkön kivül a napidíjasok, rendőrök és szolgaszemélyzet is bennfoglaltassák és ezen új tervezetet terjessze a képviselőtestület elé. VI. Illetőségi ügyek. A képviselőtestület több illetőségi ügyben a városi tanács javaslata alapján hozott határozatot; ez után a közgyűlés befejezést nyert. KARCOLAT a mult hétről. Karácsonyi ünnepre virradunk! A hivatalos jelentés szerint akkép jelezzük ezen eseményt, hogy „a karácsonyi fronton csendes minden". Sajnos, hogy így történt, de nem mi tehetünk róla, hogy nem máskép történt. A béke és a szeretet ünnepe nem hozott semmi változást a harctéren és úgy ünnepeljük meg a karácsonyt, mint ünnepeltük tavaly, azzal a különbséggel, hogy akkor „kopp" volt, jelenleg azonban azt mondhatjuk, hogy „hopp". Már mult alkalommal említést tettem, hogy a karácsonyi ünnepekre holmi béke olajágakról álmodoztunk, de biz' az olajág elmaradt és most sem marad más hátra, mint ezen a karácsonyi ünnepek alatt forró imával járulni az Egek Urához, hogy rövid időn belül csináljon már egy kis rendet a minden áron háborúskodó ellenfelekkel. Szóval a krisztkindli ünnepét üljük, csak azzal a különbséggel, hogy krisztkindli nélkül. Ami krisztkindli csak volt, azt egyrészt a harctérre küldtük, másrészt pedig az itthon ápolás alatt levő harcosainknak juttattuk. Mindenki lemondott a krisztkindliről a fronton harcoló és itthon lábadozó katonáink részére. Városunk is nagy rekordot ért el ebben a tekintetben és már hetek óta gyűjtik jótékony egyesületeink és egyes jótevők az adományokat, hogy a karácsonyi ünnepek örömét csak az ő javukra leszögezzük. A forma és a lényeg „az mellékes, a fődolog a kellékes" és ebben úgy, mint tavaly, úgy az idén is nagyot müveitek azok a jótékony kezek, melyek városunkban a tiszta és nem kérkedő humanizmust szolgálják. De nemcsak ebben a formában nyilvánult meg az adakozás, hanem a serdülő leányok és fiuk, kik esetleg krisztkindlire számíthattak volna, önként felajánlották ezt a közös jótékony célra. Ez a kölcsönös együttérzés eredményezte azt, hogy városunk összes katonai kórházában dúsan megrakott karácsonyfák illusztrálták a karácsony-est méltó szimbólumát. Kell-e ennél szebb karácsonyi ünnep? Majd lesz ez még máskép is, és akkor majd reminiszcenciák közepette fogunk ezekre az ünnepekre visszaemlékezni. Mikor erre az időre jóelőre gondolok, eszembe jut az „Aranylakodalom" színmű,amidőn az öreg tábornok elmeséli az unokák és dédunokáknak azokat a sok nélkülözéseket és halált félelmítő jeleneteket, melyben nejével együtt át kellett mennie, és ezt karácsony estéjén beszélte el. A mi harcosaink is majd egykoron ebben a formában fognak a mostani háborús karácsonyra visszaemlékezni. Addig is, mig ez be fog következni, várjunk csak türelemmel, a magyarok jó Istene velünk van, és ha Isten velünk, akkor ki ellenünk? A béke és szeretet ünnepén nem kivánhahatunk mást, mint: — Boldog karácsonyi ünnepeket! Frici. Az hiriik . .. Az hiriik, hogy Pápa városa a Bakony-ere partján sok muszkát fogott. Az hiriik, hogy Pápa városa sohasem nyerte meg azt a vámon, amit elvesztett a réven. Az hiriik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a Központi Pénzintézet tüzvonalába került. Az hiriik, hogy a polgármester a legutóbbi közgyűlésen egy interpellációt letiltott. Az hiriik, hogy a rendőrkapitánynak a baromfipiacon egy láthatatlan hasonmása van. Az hiriik, hogy a rendőrök a baromfipiac ellenőrzésére a vámoknál befogják magukat ásni. Az hiriik, hogy Pápán azért nem kerül baromfi a piacra, mert a vámon kivül már sok a csirkefogó. Az hiriik, hogy a Polgári Kör közgyűlésén azt határozták, hogy akkor határoznak majd, ha fagy. Az hiriik, hogy Pápán azért van tüzifahiány, mert sok a tilalomfa. Az hiriik, hogy Pápán, ha a szükség úgy kivánja, mindenki zenésznek tartja magát. Az hiriik, hogy Pápán a disznótórokhoz a tölteléket a vendégek hozzák magukkal. Az hiriik, hogy Pápán a muffokra tükröt alkalmaznak. Az hiriik, hogy Pápán a Kossuth Lajos utcában az esti korzón sok leány úgy viselkedik, mintha végeladást rendezne. Az hiriik, hogy Pápán a vasúti vendéglőben a vendégek minden péntek este házilag lesznek kezelve. Az hiriik. hogy Pápán a hadikórházakban nemsokára többeknek felmondják a lakást. Az hiriik, hogy a darutollas legények a szent klub tagjairól azt állítják, hogy csak 30-ig tudnak számolni.