Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-11-14 / 46. szám

bűnpártoló, de sohasem mint tettes, követ el kihágást és emiatt s nem ezen tulmenőleg, kerülhet fenyíték alá. A közélelmezés huszonne­gyedik órájának utolsó percéhez értünk el. Most már csak a gyors cselekvés segíthet. Ennek elmara­dása a közélelmezés hattyúdala. KARCZOLAT a mult hétről. A pápai frontról nincs mit jelenteni való ! Ily formában jelentené a helyzetet Höfér hivatalos jelentésében és minthogy mostanában minden formalitást a háború jellegével kell összeegyeztetnünk, tehát nekem sem marad más, mint a heti króni­kábao a heti jelentéseket ily formában le­adni. Mert hát tényleg ugy áll a helyzet, hogy semmi jelentőségteljes eset vagy vál­tozás nem történt. Jelentéktelen kávéházi szóliarcok, hiábavaló és változhatlan pana­szok az élelmidrágaságról, melyekhez ugy hozzá vagyunk már szokva, hogy ha ezt nem hallanók, ugy talán kétségbe kellene esnünk a folytonos egyformaság miatt. Az egyformaság alatt pedig az ér­tendő, hogy minden ember a háborúról beszél, de miről is beszélhetne másról. Pláne most, amikor már pengetni kezdik a béke húrokat. Ezek a békehangok azután sok minden provokációra^ adnak alkalmat. Ed­dig is arról tauakodtak ós jósolgatták, hogy hát mikor lesz a háború vége, most már sokan „sicherre" veszik a káboru vege kö­zeledtét illetve a fegyverszünetet vagy még jobban illetve a béketárgyalások kezdetét. Hogy mikor lesz vége a háborúnak? Erre mostanában nálunk azt felelik a bo­hémek és akik szeretik a nótázást, „mikor „az est mesélni kezd." Ez viccnek is jó, de lehet benne valami valóság is. Mert hát a dolog akképen áll, hogy nálunk az „Est" újságot ugy várják az esti órákban, mint az izraeliták a Messiást vagy a mostani há­borús időre vonatkozólag „mint a civilizált világ a békét." Nos ha tényleg a békéről kezdeni fognak csevegni, akkor erről nekünk esetleg az „Est" fog elsősorban mesélni s igy elfogadhatjuk a feleletet arra a kér­désre hogy „mikor lesz vége a háborúnak?" „mikor az 'Est mesélni kezd." Álljunk meg egy szóra! Ez a jelszó akkor hangzott el egy ellenzéki szónok aj­káról a parlamentben, amikor a világhábo­rút még álmodni sem lehetett, most ez a jelszó, ugyan más formában, de újra aktu­ális lett. Akkor a parlamenti harcokban lett szállóigévé ezen felelősségre vonás, most e véres harcokban újra felelevenedett a diplomácia terén. Aki a bókét kérni fogja, annak csak az lehet az első szava, hogy „álljunk meg egy szóra." Adja az Isten, hogy minél hamarább azt kezdje mesélni az „Est", hogy „álljunk meg egy szóra!" Különben ez a jelszó uálunk a piacon is igen aktuálissá válhatik. Mert hát nálunk a piacon ha csak lehet a maximális árakat nem tartják szentírásnak, nemcsak a kofa | -ténsasszonyok, de a vevő ténsasszonyok I és a vevők sem s igy megtörténhetik, hogy ha az ilyen esetet a mi ebei* rendőrségünk észre veszi vagy tudomást szerez' az ilyen i,szeribe" vásárlásról, kötelessége az üzletbe beleavatkozni ós a legcélszerűbb lesz, ha ilyenkor az adás-vevósi manipulációt azzal nem engedi lebonyolítani, hogy : Álljunk meg egy szóra! Frici; AZ HÍRLIK... Az hirlik, hogy Pápa városa a köz­ólelmezós terén még nem szerzett nag} r érdemeket. Az hirlik, hogy Pápa városa a liszt­irodaval csak kellemetlenséget szerzett magának. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz, képviselőnk a Leányegyesület kötelékébe lépett. : Az hirlik, hogy a polgármester kezdi már a békét kidörzsölni. Az hirlik, hogy a rendősóg a háború rovására sokat elnéz. Az hirlik, hogy a közélelmezési bi­zottság csakúgy teszem-veszem intézkedik, Az hirlik, hogy Pápán a fíistelen nap mintájára üsttelen napokra számithat. Az hirlik, hogy Pápán az állami tiszt­viselőknek nem a fizetésük, hanem az ar­cuk növekedett. Az hirlik, hogy Pápán a baromfi pia­con nemlességi jegyzőkönyvet lehet fel­venni. Az hirlik, hogy Pápán a legtöbb tejet a szoptatós dajkák szállítják. Az hirlik, hogy Pápán a tojás hiány miatt a tyúkokat kényszeríteni fogják a tojásra. Az hirlik, hogy Pápán a tikászokra egyházi átkokat szórnak. Az hirlik, hogy Pápán a tyúknak csak a szeme nem drágult meg . . . Az hirlik, hogy Pápán sokan fog nél­kül nevetnek. Az hirlik, hogy a darutollas legónj^e­nyeken is meglátszik, hogy gyengén táp­lálkoznak. Az hirlik, hogy a libatollas legények a kocsonyát nagyban fogyasztják, Az hirlik, hogy a Jaj nagrágom egy­let tagjai jelenleg a put'gó kúrát tartják. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lö­vészárkaib-in állva várják a támadást. Az hirlik, hogy az Erzsébet városban még mindig nyomott a hangulat. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője a háborút valahogy csak kilábolja. HÍREK. — Személyi llir. Németh István ref. püspök, a hatáskörébe tartozó tanintézetek látogatása céljából, a mult hetet városunk­ban töltötte. - Katonai kitüntetés. A király el­rendelte, hogy Pálffy Elek honvédhuszár­ezredünk tart. hadnagyának az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért a legfelsőbb elismerés tudtul adassék. — Előléptetések huszárezredünk­nél. A novemberi katonai előléptetések al­kalmával Bertalan Pái őrnagy, ki jelenleg a honvédelmi minisztériumhoz lett beosztva, alezredessé, Fodor Jenő főhadnagy, száza­dossá, dr. Széli Emil és Dora Szergiusz had­nagyok pedig főhadnagyokká lettek elő-' léptetve. — A közélelmezési bizottság £ hó 11-én ülést tartott. Polgármester jelenti, hogy a tatai uradalom a pontyhal kgját 3 K 20 fillérért hajlandó szállítani. A bi­zottság a hal drágaságára való tekintettel, az ajánlatot nem fogadja el. A Lengyel testvérektől a burgonya átvételét 8 napig függőben hagyja,' a bizottság felhívja a polgármestert, hogy távirati uton kérel­mezze a belügyminiszternél a rekvirálási jog megadását a járás területére, mert bur­gonyát maximális áron beszerezni nem le­het. A bizottság Koritschoner József ós társai pápai lakos vállalkozókat a várossal kötött szerződési kötelezettség alul 1915. évi december 31-el felmenti, tartoznak azonban 12.000 K kezelési költséget szer­ződésük értelmében a városi pénztárba a már eddig teljesített fizetések betudásával befizetni. A városi állatorvos jelenti, hogy, Lang Ignátz pápai lakos által ajánlott bir­kákat közfogyasztásra nem vehette át, mivel husuk drágábba esett volna mint a maxi­mális ár. Városi főjegyző javasolja, hogy a városi lakosság közszükségletije 40-50 waggon tengerit vásároljanak. A bizottság megbízta a főjegyzőt, hog}' a tárgyban lép­jen érintkezésbe Spitz Márk közélelmezési vállalkozóval és az eredményről tegyen jelentést. — Az állami alkalmazottak és a drcágaság. A Pápán lakó állami alkalma­zottak a mult csütörtökön este 6 órakor a városháza tanácstermében értekezletet tar­tottak, melyen a drágaság okozta bajokat beszélték meg. Az értekezleten 36 állami al­kalmazott vett részt. Azt állapították meg, hogy az elsőrendű fogyasztási cikkek leg­magasabb árának a hatóság megállapítása nem képes a drágaságot megszüntetni. Az­zal tíem sikerült eredményt elérni, hogy mind az eladó eljárása, aki a legmagasabb áron felül ád el valamit, mind a vevő el­járása, aki a legmagasabb árnál többet fizet valamely cikkért, kihágásnak van minősítve, mert egyes kereskedők ós fogyasztók a város végére elébe mennek a piacra igyekvő termelőnek s ott az uton megvesznek min­dent annyiért, amennyit csak kíván a ter­melő, ott nem látja senki s igy mind az eladó, mind a vevő kibújnak a büntetés alól. Majd abban állapodtak meg, hogy az országyülósi képviselőházhoz emlékiratot in­téznek, amelyben javadalmaiknak az 1915. évi január 1-től kezdve a háború tartamára, és a háború megszűnte után még uralkodó drágaság tartamára 50-60 százalékkal való felemelését s azonkívül az igénybe vett be­vásárlási előleg elengedését kérik. Az em­lékiratnak pártolólag a most november vé­gén összeülő képviselőház elé való terjesz­tésére dr. Antal Géza országgyűlési kép­viselőnket kérik tel. Azonkívül az emlék­iratot számos más város állami tisztviselői kara főnökének küldik meg. Végül a hely­beli polgármesteri és főszolgabírói hivatal­hoz átiratot intéznek, melyben azt kérik,

Next

/
Thumbnails
Contents