Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-09-05 / 36. szám

kolás által igazolást nyervén, most már kiviteli módjának megállapí­tása válik szükségessé. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, liogy a vigalmak rnegter­heltetése, a nemesebb formában való keresztülvitel nélkül nem cél­szerű és nem eredményes. Ebben a nézetben vannak a német váro­sok, amelyek oda törekszenek, hogy a közszolgáltatások e módját ujja alakitsák és lényegesen megjavítsák. Az adórendezésnél az alapvonás mindenütt ugyanaz. Mindazon esetben amelyekben igazgatási és technikai szempontból keresztül vihető, a francia jog be­rendezésére térnek vissza, neveze­tesen arra, hogy ezen adót, mint belépődíj -pótlékot a látogató fizeti. A vigalmi adó igy jegy adóvá ala­kul át. ANagváradon tervezett vigalmi adó e külföldi fejlődési irányt kö­vetve, a közszolgáltatás e módjának adóformát ad s minthogy adóigaz­gatási ós adótechnikai szempontból kezelése igen egyszerű s vajmi csekély költséget igényel, ennél­fogva jegy adó alakjában kivánják azt alkalmazásba vétetni. Egyszerű technika és költség nélküli igazgatás mellett ugyanis ily módon ez adónak azon legtö­kéletesebb forma adható, amely a közteherviselési képességhez a leg­könnyebben idomítható s igy annak arányos igénybevétele céljából a legmegfelelőbben alkalmazható­Az ily formában életbeléptetett adóztatás jelentős pénzügyi ered­ményt is biztositana a városi pénz­tárnak, mert hozzávetőleges ugyan, de eléggé reális alapokra helyezett számítás mellett közel 40,000 koro­nát jövedelmezne évente. (Folytatjuk.) KARCZOLAT a mult hétről. Megjöttek! Régen volt ós talán már nem is igaz, amikor anno dazumal czón jelzésünket ebben az évadban azzal illuszt­ráltuk, hogy „megjöttek" ami azt jelentette, liogy színtársulatunk berukkolt és ezzel kapcsolatosan diákjaink bevonulását is je­lezte ezen mondásunk, most csak a diákokra vonatkozik ezen jelzésünk, mert hát ki gon­dol most színtársulat érkezésére ebben a világot felforgató állapotban. No de várjunk türelemmel, majd erre is reá kerül a sor, talán má 1: nincs is oly messze, mint azt gondoljuk. Szóval megjöttek diákjaiuk, ami nálunk nagyot jelent minden tekintetben. Isten hozta őket körünkbe és érzik jól magukat nálunk. A diákjaink között is azt tapasztaljuk, hogy sokan foglalkoznak a stratégiával és az utcákon már látni őket csoportokba ve­rődve, amint a frissen megjelent „Est" ha­sábjait böngészik és a térképet tanulmá­nyozzák. Volt alkalmam megfigyelni őket ós mondhatom, hogy kávéházi hadvezéreink­nek sok tekintetben konkurenciát fognak csinálni. Ok nem a hivatalos jelentéseket zaklatják, hanem a „frontra" fektetik a súlyt. Mennyivel rövidebb lesz naponta a front és konstatálják hogy a görbe harcvonalból egyenes lett a hosszúból pedig rövid. Hogy melyik előnyösebb arról folyik a táma. Kávéházi hadvezéreink is vitatják mos­tanában melyik formáció kedvesebb reánk nézve. Az optimistáknak véleménye az, liogy minél hosszabb a front, annál több erő kell a tartásra, még inkább a táma­dásra ós visszaverésére. Még ha egy millió embert elvonunk is a frontról, még mindig tulerösek leszünk a megvert, szétszórt, demorizált orosz hadsereggel szemben. Ha eddig lépésben haladtunk előre most már rövid fronton száguldva repülhetünk. Ezzel szemben egy másik kávéházi konrádnak az a véleménye, hogy a hely­zet változott annyi bizoi^'os. De ha rövi­debb lett a mi frontunk az Övék is rövidebb lett, egy hosszú fronton jobban boldogul a támadó, mint a röviden. Rövid fronton más átkarolás, megkerülés és oldaltámadás. Hosszú fronttal ezt biztosan elérhetik. Végre aztán elhatározták, hogy ki­adják a hivatalos jelentést a frontra nézve. Mit nekünk a nagy front, ha megverjük ? Mit nekünk a kis front, ha nagy a győzel­münk? Győztünk nagy fronton, győztünk kis fronton, győztünk jobbról, győztünk balról is, majd csak megleszünk valahogy most is amikor az oroszoknak már jófor­mán nincs is frontja. Ebben azután meg­állapodtunk s ily iránybau hozzák a tér­képen az egyenes ós rövidebb vonalakat. Különben már a háború végét is kom­binálják. Nemrég az évszámokból a csizió szerint megállapították, hogy a háborúnak az idén november ll-én lesz vége. E napot hogy mikép számították ki, arról hivatalos adatokat nem árulták el, de ki­látásba belezték, hogy legközelebb ren­delkezésemre fogják bocsájtani, és akkor leadom a statisztikai adatokat egész terje­delmében. Bárcsak beválna a jóslat! Frici. Az hirlik, hogy Pápán lisztet kapni ugyan, de keveset lehet belőle főzni. Az hirlik, hogy Pápán sokan a kétszer­kettőt elvben elfelejtették. Az hirlik, hogy Pápán a piacon a so­vány libákat pénzzel kell tömni. Az hirlik, hogy Pápán a muszka hadi­foglyokat egyes házaknál telepitik Az hirlik, hogy Pápán a hadikórhá­zakban megszűnt a fuvalom és mosolyog a fájdalom. Az hirlik, hogy Pápán a diákok nagy­része már be lett kvártélyozva. Az liirlik, hogy a darutollas legények a főiskolai fronton már lassanként jelent­keznek. Az hirlik, hogy a libatollas legények java része elmenetelt. Az hirlik, liogy a Jaj-nadrágom egy­let tagjai bekötött szemmel esznek és isz­nak. Az hirlik, hogy az Erzsébet-liget lö­vészárkaiban a mult héten néhány mell fű­zőt zsákmányoltak. Az hirlik, hogy az Erzsébet-városban a támadást sok helyen a mocsaras talaj megnehezíti. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője azért nem jósolja meg a háború végét, mert nem akar Pápán próféta lenni. hírek. Vaszary Kolos AZ HIRLIK... Az hirlik, hogy Pápa városa a lakos­ságnak ad lisztet, de nincs benne köszöuet. Az hírlik, hogy Pápa városa a néhai hatósági mészárszéket újra felélesztette. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk most kezdi a rekruta korát élni. Az hirlik, hogy a polgármester utóbbi időben gabona ismereteket szerzett. Az hirlik, hogy a rendőrök a piaci árakat marsrutával ellenőrzik. Az hirlik, hogy Pápán sok „alkalmas" ember alkalmatlankodik. Az hirlik, hogy Pápán sok „öreg bá­csi" bevált. Az hirlik, hogy Pápán a házi keze­lésnek sok kiadási rovata van. Vaszary Kolos Magyarország volt hercegprímása pénteken déli 1 órakor Balatonfüreden meghalt. — Személyi hir. Németh István ref. püspök a ref, főgimnáziumi tanév megnyi­tására pénteken városunkba érkezett. — Polgármesterünk Budapesten. Mészáros Károly városunk polgármestere szerdán a fővárosban időzött és ott a Hadi­termény R. T.-gal tárgyalásokat folytatott lakosságunk lisztszükséglete biztosítása ér­dekében. A tárgyalások kedvező eredmény ­nyel jártak, amennyiben a Haditermény R« T. kellő mennyiségű búzalisztet bocsájt a helybeli lisztkereskedö vállalkozók rendel­kezésére. — A dunántuli ev. püspökség. Megírtuk, hogy a dunántuli ág. h. ev. egy­házkerület püspöki méltósága Gyurátz Fe­renc ígérete szerint a liáboru tartama allatb nem üresedik meg, a személyi kombinációk mindazáltal megindultak ós pedig abban az irányban, hogy fiatalabb agilitás kerüljön e fontos tisztségre. Ezel kapcsolatban több dunántuli lap máris megnevezte Kapi Béla körmendi lelkészt, mint a püspökség komoly jelöltjét. Ily körülmények között szüksé­ges már most a dunántuli kerület tájékoz­tatása s értesülésünk szerint négy név kö­rül fog kialakulni a közhangulat, ezek Bog­nár Endre kerületi főjegyző, Kapi Béla, Pálmay Lajos ós Payr Vilmos lelkészek. — Vármegyénk a hódoló kül­döttségben. Ö felsége f. hó 2-án fogadta Schönbrunnban a törvényhatóságok kül­döttségét. A hódoló küldöttségben Vesz­prémvármegye részéről Hunkár Dénes fő­ispán vezetése alatt Szász Károly a kép­viselőház alelnöke, enyingi orsz. képviselő,

Next

/
Thumbnails
Contents