Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.
1914-02-22 / 8. szám
függetleníteni és lenyügözöttségüktől megszabadítani kell, egyetért velünk minden városi tisztviselő. Hogy ez mily módon történjék, ebben lehetnek csak eltérő nézetek. Hogy a választási, vagy kinevezési rendszer volna-e jobb ezeknek a viszás állapotoknak a megszüntetésére, ez rég vitatott .nyílt kérdés ; azoknak azonban, akik nemcsak a tisztviselők, de a városok független ségének és az önkormányzatnak is hívei vagyunk, mindenesetre az életfogytiglani választás mellett kell ájlást foglalnunk, mert az életfogytig való választás mig egyrészről a tiszt viselői karnak nagyobb függetlenséget biztosit a városi önkormányzat elvét is érintetlenül hagyja. Az életfogytig való választásnál is azonban a kijelölés jogát szabályozni kell, még pedig ezt már több irányban és pedig : 1. Ki kellene mondani, hogy a r. t. városokban a tisztujitószéknek s igy a kijelölő bizottságnak is elnöke csak a polgármester választásakor lenne a vármegye kiküldötte, minden más választásnál a polgármester lenne ugy a tisztujitószék, mint a kijelölő bizottság elnöke. 2. Ki kellene mondani, hogy a kvalifikációhoz kötött állásoknál a kijelölő bizottság csak azt vizsgálja, hogy megvan-e az előirt képesítés és a kvalifikációval bírók között csak a kijelölés sorrendjét állapítja meg. 3. Ki kellene mondani, hogy a kijelölő bizottságba nemcsak tagok, hanem póttagok is választandók, illetve nevezendök ki s lemondás esetén más, mint a póttag, behívható ne legyen s ha a póttagok is lemondanának, a kijelölés nélkülök is eszközölhető legyen. 4. Ki kellene mondani azt, hogy — Már hogyne láttam volna jól, — állította egész apodiktikusan Jónásné, — amikor tudom is, hogy honnan hozták. A fiuk most még jobban összerezzentek és odasúgták egymásnak : — Na most végünk van 1 Horváth, aki tudta, hogy ő nem bűnös a dologban, bátran odaállt Jónásné elé és igy szólt: — Jónás néni! Tudja, hogy mink mindig megszoktunk magának tisztességesen fizetni, ugy-e? — Most már neki állt feljebb és fenyegetőzni kezdett: — De, ha most maga elárul bennünket, akkor minden szó nélkül itthagyjuk magukat és nem látják egy vasunkat se. Ezután odament melléje és a fülébe súgta : — Tehát hallgasson, ha jót akar. Jónásné megijedt, hogy ezek elmennek a pénzével, gyorsan mentegetőzni kezdett: — Nem azért mondtam én, mintha el akarnám magukat árulni, hanem csak azt akarom mondani, hogy ugy, ahogy én láttam, hogy honnan hozták a fát, ugy más is láthatta. Aztán csak valami mizériába ne keveredjenek valahogy, mert azt én is szé gyelném ám, ha azt mondanák, hogy tolvaj lakóim vannak. (Folyt, köv.) lia a kijelöltek közül a választás közben valaki visszalép, a szavazás beszüntetendő, a visszalépett helyére a pályázók közül uj jelölés eszközlendő s ezen uj jelölés folytán a szavazás egészen elölről újra kezdendő. Ha pedig az életfogytiglani választás ki nem mondatnék, hanem az időszaki választások megmaradnának, akkor a kijelölési jog a fent elő| adottakon felül még abban az irányiban is korlátozaudó lenne, hogy a • vol tisztviselő eddig viselt állására el helyen kijelölendő. mosné, Hanauer Zoltánné, dr. Jerfy Józsefné, Klein Jakabné (N.-Atád), Kocsis Lajosné (Kaposvár), Kraft Józsefné, Kiss Józsefné, Kiss Istvánné, Karlovitz Adolfné, Kiss Móricné, Keményffy Aladárné, Knusz Gyuláné, Klein Józsefné (Mátyusháza), dr. Kövi Józsefné, dr. Kőrös Endréné, Kerpel Gusztávné, ,Langráf Zsigáné, Lang Mórné, Manheim Árminná, Mészáros Ernőné, dr. Molnár lmréné, Nádassy Györgyné, Nagy Sándorné, dr. Nagy lmréné (P. Kovácsi), Prauer Károlyné, Révész Arnoldné, Sági Sándorné, Sági Sománé, Saáry Lajosné, Sipos Józsefné, dr. Sugár Jenőné, Szidney Antalné, Stichleitner Edéné, özv. Schlesinger Zsigmondné, Strausz Kornélné, Szelestey Gyuláné, Takács Ferencné, Tóth Gézáné (Győr), özv. Tompa Sándorné, Udvardy Miklósné, özv. Valkó Lajosné, Heiirikné, özv. Wallenst Weisz Jóssefoé, dr. WirH;A YöröÉiniszkitóisIftii- ,9,4. február ,4. - j . theánvok : Aűorian Karolni. Baráth MüImpozáns fényes sikert araíotf'\%zmi farsangi tréfás^Stél'y, melyet w vöröskereszt egylet helyi választmánya' mult szombaton a Griff-szálló nagytermében rendezett. Az estély fényes sikere bizonyos tekintetben előre volt látható, amennyiben hetekkel az estély megtartása előtt rendkívüli érdeklődés mutatkozott az estély iránt. Merész fantázia szükséges akhoz, hogy annak a felejthetetlen, kedves és gyönyörű panorámának hű képét adhassuk, amelyet az ez estén megjelent diszes közönség alkotott. Gyenge a toll és az írás tudománya megörökíteni ezen impozáns estély lefolyását, amelyről a megjelentek még sokáig fognak csevegni. Az estély 8 órára volt kitűzve, de már jóval előzőleg egyre tömegesebben érkezett a Griff termébe uritársadalmunk előkelőségének szine java. Emelte az est fényét még az is, hogy huszárezredünk tisztikarának számos tagja Lubienszky János ezredes, ezredparancsnok élén is megjelent és élén ken részt vettek az estély pazar lefolyásában. A fényes sikert aratott estély dicséri az egylet lelkes vezetőségét, élén Galamb Józsefné elnökkel, ki fáradhatlan buzgóságot fejtett ki az estély fényes sikere érdekében. De dicséri főleg az egylet titkárának Strausz Kornélnak akadályt nem ismerő agilis fáradozását, és rendező talentumát, ki élelmes ségével és leleményességével rendkívül ügyesen rendezte a tréfás jeleneteket. A terem pazarul volt diszitve és a helyzetnek megfelelőleg tréfás jeleneteknek megtartására szükséges bódékkal volt ellátva. Volt Panoptikum, gyorsfénykép, csárda és még több faalkotásu bódé, ahol az attrakciók voltak bemutatva. Az estély a jelmezesek bevonulásával vette kezdetét, kik egy külön helyiségben gyülekeztek és a Rákóczy induló mellett vonultak be a már szorongásig megtelt terembe. A jelmezesek között láttuk Göre Gábort, Durbints sógort, Kátsa cigányt, sufrazsetteket, bohócokat és számos kabaréalakokat, kik a felvonulás után a „Panop tikum" bódé pódiumán szerepeltek. A tréfás kabarészámok majdnem egy órát vettek igénybe és ezután kezdetét vette a tánc. A fiatalság rendkívüli kedélyes hangulatban kezdte meg a táncot Füredi Kálmán teljes zenekara mellett. Az első négyest 74 pár táncolta. Szünóra után fokozódott jókedv mellett folytatták a táncot és már rég elhúzták az 5 órai harangszót, araikor véget ért a táncmulatság. Az estélyen a következő hölgyek vettek részt: Asszonyok: Balló Aladárné, Bélák Lajosné, dr. Beke Miklósné, Bőhm Samuné, Bőhm Ignácné (Járiföld), Csizmadia Lajosné, özv. Dvorzák Lászlóné, Dufek Pálné (Ugod), dr. Fürst Sándorné, Galamb Józsefné, Gőbel Ernőné, dr. Horváth Jenőné, Hajnóczky Béláné, Hajnóczky Arpádné, dr. Hirsch Vil'ÍIQV \M*V ok ] Adorján Karolin, Baráth Mária, BÓlim Mariska, Bőhm Józsa (Járiföld), Berényi Bözsi (Z.-Sz.-Gróth), Beck Ilonka, Beregszászy Ilona, Csizmadia Jolán, Csizmadia Györgyike (Győr), Dufek Bunci (Ugod), Fischer Edit, Gyura Ilonka és Terus (Szany), Galamb Ilona, Hirsch Margit, Heller Kató és Margit, Horváth Margit (Komárom), Kiss Mici, Kiss Jolán, Klein Erzsike (N.-Atád), Kiéin Jolán,íKirchmayer Mila (Bécs), Kreger Juli, Kiss Vilma, Kiss Emilia, Lang Margit, Markhót Angéla. Mátsik Ida, Nagy Gabriella, Pfeiffer Frida, Udvardy Margit és Ilonka, Valkó Vilma, Weisz Franci, Wallenstein Helén és Ilus, Zsacskó Irén (Verőce.) Jelmezben voltak : Asszonyok : dr. Fehér Dezsőné (magyar menyecske), Fejes Zsigmondné (tótmenyecske), Kolbe Nándorné (tót menyecske), Mayer Istvánné (kártyavetőnő), Magyar Eadréné (cigányasszony), Szente Jánosné (rózsa), Vaszary Gyuláné (pattogatott kukorica.) Leányok : Bacsó Margit (török leány), Bélák Rózsi (rokokó), Dvorzák Ilonka (cigányleány), Hanauer Mici (tót leány), Hajnóczky Matild (cigányleány), Kiss Vilma (gazdatiszt), Krausz Irén (tót leány), Kálmán Irénke (Ságvár, suffrazsette), Mayer Annus ' (rokokó), Nagy Ilus (P.Kovácsi, tót leány), | Nagy Margit (P.-Kovácsi, spanyol leány), Prauer Lulu (ördög), Prauer Juci (gésa), Pálfy Feri (Nagyganna, parasztleány), Sze• lestey Margit (pipacs), Weisz Renée (suffra1 zsette.) K A RCZOL A I a m ixl fc bL«á» bnrőlLezajlottnak tekinthetjük Karnevál herceg idei hosszas uralkodását, amennyiben, még csak a ref. énekegylet van hátralékban 1 és ezzel végleg le lesz fújva a farsang, jóllehet húshagyó kedd heringsmauzai és a csonkacsütörtöki bőgőtemetésekre is számithatunk mint farsangi függelékhez, amennyiben tudomásunk van róla, hogy az idei bőtermés ü farsangnak méltó záradékot fognak szolgáltatni a tervezett húshagyó keddi mulatságok és a többrendbeli cigányzenekarok állal rendezendő bőgőtemetések, melyekben rendes körülmények között Karnevál herceg végsőket szokott rúgni trónján, de ezt már inkognitóban teszi. A hivatalos bucsu nyilvános jellegű és végső akkordjait hamvazó szerdán hamuhintés processzussal nyer befejezést. A nyilvános jelleggel felruházott bucsuestélyt a vörös kereszt-egylet rendezte Karnevál herceg számára a GriíT-szálló terrpében mult szombaton egy a farsangi uralkodásához méltó és fényes estély keretébpn. Amily méltó bemutatkozó estélyt rendezett a Jókai kör Karnevál hercegnek, oly indító búcsúztatót rendezett részére a vöröskeresztegylet. Fenomenális búcsúztató volt ez^az estély, melyre igazán el lehet mondani, hogy „a mesében van megírva". Karnevál herceg