Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-12-25 / 52. szám

mindenkit, akinek az 1914. évben bármi cimen legalább 20.000 korona vagy ennél nagyobb jövedelme volt. Kivétetnek az adózás kötelezettsége alól a törvényhatóságok, városok, községek, jótékonysági intézmények, részvénytársaságok és szövetkezetek. Az adóalapot, tehát az 1914. évi jövedelmet, elsősorban az adózásra kötelezettek bevallásából, valamint az adóösszeiró bizottságok munkálatai­ból és a még rendelkezésre álló más adatok fölhasználásával állapítják meg a pénzügyi hatóságok. Aki a kitű­zendő záros határidő alatt nem szol­gáltatja be adóvallomását, az a kiro­vandó adónak további öt százalékát tartozik büntetés cimén megfizetni. Aki pedig a pénzügyi hatóságok kü­lön felszólítására sem nyilatkozik, a megállapítandó adójának 10—25%-át köteles büntetésül leróni. Ezenkívül elveszti azt a jogát, hogy 1914. évi jövedelméből az ez évben tényleg fizetett állami adók összegét, levon­hassa. Az adó alapjául egyébként csak a tényleges tiszta jövedelem szolgál. Az adó megállapítása most már ugy történik, hogy az adóösszeiró bizottságok által megállapított jöve delem összegét progresszív adókulcs alá veszik. Az adókulcs 20.000 ko­ronánál 3*65%, amely fokozatosan emelkedik egész 5%-ig. Ezt 12O.000 korona jövedelemmel éri el. Innét kezdve nem változik, hanem meg­marad öt százaléknak az adókulcs. Áttekintés végett nagy vonások­ban itt közöljük, hogy 20.000 koro­nától kezdve 120.000 kor.-ig hogyan emelkedik és mennyi lesz a hadiadó. A hadiadó összege 20.000-től 22.000 K-ig K 730 30.000-től 32.000 » , 1130 40.000-től 44.000 » „ 1720 60.000-től 64.000 n „ 2720 76.000-től 80.000 » „ 3520 92.000-től 96.000 n » 4470 100.000-től 104.000 » „ 4970 112.000-től 116.000 • „ 5740 116.000-től 120.000 » „ 6000 Megjegyzendő, hogy a hadiadó céljából összeirt jövedelem után sem állami, sem községi vagy pótadót nem lehet kiszabni és hogy a jöve delem megállapítására összegyűjtött adatokat a pénzügyi hatóságok az érvényben maradó harmadosztályú kereseti adó kiszabásánál sem 1915­ben, sem később nern vehetik igénybe. Ezt a törvény kifejezetten megtiltja. A törvénynek ez a tilalma bizo­nyára megnyugtatásul fog szolgálni a jövőre nézve és egyúttal ösztön zőül, hogy mindenki bátran vallja be tényleges jövedelmét hadiadójának megállapítása végett. KARCZOLAT a, m\ilb fci.étről. Megjött a karácsony! Megjött pedig azért, mert „minden esztendőben egyszer esik karácsony". Rendes körülmények között ezen ünnepnapokat akkép jellemezzük, ami- " ként az időjárás hozza magával és pedig: ha már hó van, akkor „fehér karácsony", ha sáros és esős, akkor „fekete karácsony", most azonban nem az idő dominálja a jel­zést, az most teljesen mellékes, hanem a helyzet diktálja nekünk, hogy ez alkalommal a karácsonynak azt a jelzést kell adnunk, hogy „háborús karácsony". Valóban satirája a sorsnak, az egész világon a karácsonyt a szeretet és béke ünnepének tartják és most ezen a napokon a háború tartja az ünnepét. Hja! minden megváltozott ebben a világ­háborúban, tehát ebbe is bele kell nyugod­nunk. De bármennyire háborús a karácsony, igyekezzünk, hogy amennyire lehet, ugy a harcban levő vitézeinknek, valamint az itt­hon levő sebesült és üdülő harcosainknak lehetőleg a karácsonyi ünnepek szimbólumát leszögezni. Az egész ország szive megmoz­dult és jótékony adományaikkal felkeresték azokat az intézőköröket, kik hivatva van­nak a karácsonyra beérkezett adományokat a harctérre — illetékes helyekre — küldeni kiosztás végett. Ami az itthon levő- sebesültek kará csonyi ünnepét illeti, azt minden város a maga jótékonysági hatáskörében intézi el. És ebben az akcióban városunk jótékony lakos sága nemcsak hogy lépést tart szomszédos városainkkal, hahem tulzotlság nélkül mond­hatjuk, hogy a jótékony adományok oly ará­nyokat öltöttek, hogy maguk a vezető- és intézőkörök merész fantáziáját is felülmúlták. Hogy ily eredményt tudtunk elérni, azt csakis annak a körülménynek tudhatjuk be, hogy városunk összes jótékony egyletei „vi­ribus unitus" fáradoztak a karácsonyi aján­dékok gyűjtésében. Ezen együttes működés azt eredményezte, hogy városunk összes szükségleti tartalék kórházhelyiségeiben ka­rácsonyfa lesz felállítva a szükséges diszit­ményekkel és hagyományos szükségleti cik­kekkel, ezenkívül pedig nern marad el min­den helyiségben a teritett asztal, amelyen a karácsonyi malacok egész tömege, sütemé­nyek, kalácsok és mindem ehető és élvez­hető mellékételek érkeztek a gyűjtő bizott­ságokhoz. Ezzel lesz az idén a mi karácsonyi ün népünk jelképezve és amint tudjuk, ebben a formában ünneplik meg az egész ország­ban a karácsonyi ünnepeket. Hogy mi kép lesz ez a harctéren, azt jelenleg még nem tudjuk, de annyit tudunk, hogy az egész or­szág szive ott érez velük a harctéren és re mélik, hogy azok a karácsonyi krisztkindlik, melyek a harctérre küldve lettek, minden egyes harcoló katonánknak eszébe fogja jut­tatni a karácsonyi ünnepnek szerető jelentő­ségét. Amilyen jó szívvel adták, olyan jó ér­zést keltsen bennük azzal a tudattal, hogy az itthonmaradottak szívvel ós lélekkel reá juk gondolnak. Ez alkalommal „egy öreg népfölkelőnk* nem számolt be a heti krónikának az északi harctéri eseményekről, de ezt annak tudjuk be, hogy nem volt ideje, mert az oroszokkal kellett neki alaposan elbánni, hogy nyugton hagyják őket legalább is a karácsonyi ünne­pek alatt. Ebben a reményben ugy földjeink­nek, valamint városunkban levő sebesültek­nek, lábbadozóknak, üdülőknek és városunk összes lakosságának a szokásos módon kí­vánunk : Boldog karácsonyi ünnepeket 1 Frici. AZ HIRLIK... Az hirlik, hogy Pápa városa a háború tartama alatt nem sok vizet zavar. Az hirlik, hogy Pápa városa a há­borúban az árkon kivüli hegymesteri tisztet viseli. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk mindig „ott" van, ahol szükség van reá. Az hirlik, hogy a polgármester a közügyeket ideiglenesen irattárba he­lyezte. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány a háború tartama alatt a büntetések­nek kismértéket szab. Az hirlik, hogy a rendöröknél az utóbbi időben a családi pótlék szapo­rodik. Az hirlik, hogy a polgárőrség már megtanult szabályszerűen szalutálni. Az hirlik, hogy a műkedvelői rend­őrök lassanként a tekintélyt is meg­szerzik. Az hirlik, hogy a műkedvelői le­vélhordók lassan járnak, de biztosan. Az hirlik, hogy a műkedvelői tűz­oltók a parancsnokság részéről „létrára" vannak felterjesztve. Az hirlik, hogy a vöröskereszt­egylet egy agilis munkaerővel „bebizto­sította" magát. Az hirlik, hogy a hadikórházakban többen az étkezést nem kóstolják, ha­nem jóizüen kosztolják. Az hirlik, hogy a vöröskereszt­egylet vasúti kirendeltsége „jóváhagyási záradékkal 1 4 lelt beszüntetve. Az hirlik, hogy Pápán a segitő iroda az emeletről a földszintre lelt emelve. Az hirlik, hogy Pápán mindenki azt hangoztatja, hogy „drága a tojás". Az hirlik, hogy Pápán az összes hólyagok indulásra készen várják a behívókat. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom­egylet reumát kapóit a balszárnyon. (Piszkáld kii Szedő.) Az hirlik, hogy az Erzsébetligetben a lövészárkok minden meglepetések el­len védve vannak. Az hirlik, hogy az Erzsébetváros­ban a raj vonalaknak sokszor tüzet kell szüntetni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a kávéházakban tart min­den éjjel felderítő szolgálatot. HÍREK. — A karácsonyi ünnepekre való tekintettel, lapunk e heti száma, kivé­telesen vasárnap helyett pénteken, ka­rácsony első napján jelenik meg. — Boldog karácsonyi ünnepeket ós egyben boldog újévet kívánunk lapunk t. olvasóinak és t. munkatár­sainak 1 — Karácsony. Háborús karácsonyi ünnepeket ülünk. Nem díszítünk az idén karAcsonyfát. Minden csillogás, villogás, pompa ugy hat most, mint egy kihívó anak­ronizmus. Az egyszerűség, az talán, ami

Next

/
Thumbnails
Contents