Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-10-11 / 41. szám

XXIV. é vfolyam £='órpa., 1914. ofe-tó"b©3? 11. 4dL- szám. PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű tüggetlen hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : FOLIATS£K FRIGYES. HIRDETESEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. az ami Hadseregünk északon és délen győzedelmes csatákban szerez becsületet fegyvereinknek. Minden okunk meg van arra, hogy a legjobb reménységgel nézzünk a döntö küzdelmek elé. Ennek dacára akadnak itthon olyanok, akik tájékozatlanságból, vagy éppen nagyképüsködésböl vészhireket koholnak és terjesztenek. Ezek a hirek száj ról-szájra járva, még kibővülnek fantáziaszülte ijesztő részletekkel. Az ilyen mende-mondáknak semmi pozitiv alapjuk nincs és azokat a higgadtan gondolkodók le tudják szállítani az értékükre. De vannak olyan hiszékeny emberek is, akik hitelt adnak a rémhíreknek. Ezek körében nyugtalan ságot kelthetnek a kósza híresztelések. Mivel a mai súlyos napokban a hazafiás kötelesség azt parancsolja, hogy az állam minden polgára a fegyvere inkbe vetett, teljesen jogos bizalommal és lelkesedéssel várja a fejleményeket, a köznyugalom fentarlása követeli, hogy a legnagyobb eréllyel járjanak el az álhírek gyártóival és terjesztőivel szemben. Evégből Sándor János belügyminiszter 9271/1914. eln. szám alatt kiadott rendeletével az álhírek koholását és terjesztését kihágásnak minősíti. Aki ezután vészhireket kohol, vagy terjeszt, azt a rendőri büntető bíróság 15 napig terjedhető elzárással és 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel fogja büntetni. Ezen rendelet értelmében kihágást követnek el azok, akik vészhírt koholnak, vagy valótlan rémhírt odább ad nak, akik valamely katonának megsebesülését, halálát, vagy fogságba jutását hivatalos adatok nélkül regélik és akik olyan híreket eregetnek ki magukból, amelyek alkalmasak arra, hogy a lakosság körében ijedtséget keltsenek. Ezeket az embereket a rendőri büntetőbíróságok elé állítják. Talán mondani sem kell, hogy erre a rendeletre igazán nagy szükség volt, mert a vészhirek terjesztői immár egész tábort tesznek ki és az ország minden részében félreverni igyekeznek a harangokat. Ezek a kigondolt és széltében hosszában terjesztett álhírek voltak részben okozói annak is, hogy az ország északi és északkeleti részének lakói eszeveszetten kezdtek mene külni, netn kis károkat okozva önmaguknak és részben a köznek is. Eddig, ha valakinek kedve volt hozzá, minden bűnhődés nélkül szólaltatta meg fantáziájának termékét és okozhatott ijedtséget százaknak és ezreknek. Most, hogy a miniszter a sarkára állt, hihetőleg vége szakad azok nak a híreszteléseknek is, amelyeket ugy a fővárosban, mint a vidéki városokban hónapok óta nagymennyiségben gyártanak és amelyek néhány óra alatt az egész város lakosságát bejárják, sok álmatlan éjszakát okozva azoknak, kik még a hihetetlenségeket is készpénznek veszik. Igy tehát némi megnyugvással nézhetünk a közel jövő elé s remélhetjük, hogy a különböző kávéházakból nem indulnak ki a bolondabbnálbolondabb és rémületésnél-rémületesebb hirek, amelyek eddig napirenden voltak. A tizenöt napi fogság és kétszáz kor. pénzbírság sok mesebácsit vissza fog tartani attól, hogy fantáziájának szárnyat adjon, aminthogy némákká teszi azokat a csevegő ajkakat is, a melyek az efajta hazugságokat nagy buzgalommal adták tovább, a szerzők nevének elhallgatásával, vagy olyan szerzők megnevezésével, akik az egész heccben ártatlanok voltak. A miniszter intézkedése folytán a jövőben a pesszimisták helyett az optimisták lépnek a szintérre, akik szintéri: hazudnak ugyan, de nem olyanokat, amiktől meg lehetne ijedni. És miután a rendelet az olyan álhírek kigondolását és terjesztését, a melyek a mi és szövetségesünk gyö zelmeiröl szólnak, nem tiltja, rövidesen bekövetkezhetik az az idő, amikor az alaptalan hirek az eddigiekkel szemben egészen más irányban indulnak meg, hogy a kissé remegő és ijedtségre rea gáló polgárok étvágyát és nyugodt álmát visszaadják, azt a meggyőződést keltve bennük, hogy a háború tulajdonképpen már véget is ért s a mi katonáink a németekkel együtt Szentpéterváron és Parisban diktálják a békét, ami különben néhány hónap múlva elvégre is meg fog történni. Ezen eshetőség következtében városunk polgári lakosságának és a közüzemeknek elsőrendű szükségleteiről is oly módon kell gondoskodni, hogy az áruforgalomba beállható esetleges szünetek az élelmiszerek és fűtőanyagokban hiányt s ezzel járó indokolatlan áremelkedést ne okozzanak. Gondoskodni kell továbbá arról is, hogy a városi lakosság termeivényei a szállítás akadályozottsága következtében az ország áruforgalmából ki ne rekedjenek és a város és a vidékek között szükséges árucsere lehetőleg kevés fennakadást szenvedjen. Ezeknek az érdekeknek a kielégítése első sorban természetesen a helyi kereskedelem és a helyi hatóság együttes hazafias feladata. Ezen munkának keresztülvitelében és előkészítésében kívánatos, de a siker érdekében nem is mellőzhető, hogy a kereskedelem és ipar tényezői a hatóságnak tájékozódásában a legmesszebbmenő munkásságukkal, véleményükkel és tapasztalataikkal siessenek támogatására. A hatóságnak, hogy munkája és tevékenysége hasznos, üdvös és sikeres lehessen, elsősorban is ki kell terjeszteni figyelmét arra, hogy a szén és fa, liszt és gabona, vágómarha, hus, zsiradék, tej és zöldségnemüek közül valamelyikben van-e vagy előreláthatólag előállhat-e és milyen mérvű hiány; mi ennek a hiánynak az oka, milyen célra vezető intézkedések szükségesek a hiány megszüntetésére ? A hiányzó áru honnan szokott rendes körülmények közt beszereztetni ? A felsorolt áruk valamelyikében van-e a kivitelre alkalmas termelés ; rendes körülmények között hova szokott a fölösleg kivitetni ? A felsoroltakon kivül van-e valamely elsőrangú közszükséglet, amelynek kielégítése végett az esetleges szállítási nehézségekkel szemben a hatóság részéről milyen különös intézkedések tétele mutatkozik szükségesnek? Ezeknek alapos megbeszélése s a teendő hatósági intézkedések szabatos és pontos megállapítása végett a városok polgármesterei városaiknak kereskedelmi és iparkamara tagjait, kereskedőit, szén és fa, liszt és gabona szállítóit, mészárosait és henteseit értekezletre hívják meg, hogy a szükséges tennivalókat megbeszéljék és tapasztalataik s útmutatásaikkal a városi hatóság segélyére legyenek. inté A polgári áruforgalom az ország különböző vasutvonalain a közel jövőben fokozatosan helyre áll ugyan, a hadi állapot tartama alatt azonban mégis számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy a katonai szállítások következtében e forgalomban időről-időre ismét kisebb-nagyobb szünetek állanak be. Városunk rendőrkapitánya : S z o k o 1 y Ignác a kolera elleni óvintézkedésekre vonatkozólag a következő hirdetményt bocsájtotla közzé : Tekintettel arra, hogy az ország területén a kolerajárvány már több helyen fellépett, ez okból szükségesnek tartom a közönséget az alábbi intézkedések szigorú betartására felhívni, úgymint : 1. Különös gond fordítandó a tisztaságra és mértékletességre, miért is mindenki nagy gondot fordítson testének, ruházatának, lakásának, műhelyének, üzletének, különösen pedig az árnyékszékeknek állandó tisztántartására. 2. Étkezés előtt kezét mindenki tisztára