Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-07-05 / 27. szám

KARCZOLAT a. m-alt ix.é bx'ól­Végre-valahára megkezdődött a nyári mulatságok turnusa. Az előjelek után Ítélve, nem igen biztunk a mulatságok sikerében, még pedig a szeszélyes időjárás befolyását véve zsinórmértékül, de utóbbi időben az időjárás megemberelte mngát és ennek tu­dandó is be, hogy a nyári mulatságok vi­galmi bizottságai mostanában nyakra-főre sietnek a nyári mulatságok biztosításában. Igy történt azután, hogy a mult héten két nyári táncmulatságról szól a heti krónika. Egy harmadikról is szólt volna, de azt már a kedvezőtlen időjárás a szokásos hivatalos bemondással elhalasztották. Az egyik nyári mulatságot a Polgári Kör rendezte, melyet ,Kertmegnyitás" jel­ige mellett plakatiroztatott és melyre látvá­nyosság számba menő specialitásokat he lyezett kilátásba. A közönség, mely meg­jelent, nem csalódott, mert amit a rendező­ség igért, azt be is tartotta és mondhatni, impozáns sikert aratott. Ezen impozáns si­kernek legfőbb rugója a mesés időjárás volt. Ugy látszik, hogy odafönt a magas egekben is méltányolták a kör elnökségének azon buzgó ós lankadatlan fáradozását, mely va­lóságos paradicsommá változtatta át a kör kertihelyiségót. Oly pazar látványosságban volt része a tömegesen érkező közönségnek, hogy csak percekig tartó cerklizés után ül­tek le az asztalokhoz, melyek a tánc meg­kezdésekor már csak „pótasztalok" elhelye­zésével lettek letétbe helyezve és a normá­lis kedélyes hangulat biztosítva. Mit szóljunk a mulatság sikeréről? Fe­nomenális sikert aratott. A remek idő foly­tán csak ugy özönlött a közönség a kerti­helyiségbe. Szóval, igy még nem jött ki! A bájos és kedves leányok és leánykák egész tábora konkurált egymással a levelezőlapok elárusitásában, a fiatal emberek pedig moz­gósítva lettek a levelezőlapok helyes és pro­tezsált cimzés elküldésével, ami abban lelte a valódi magyarázatát, hogy a legtöbb le velezőlapot kapó három hölgy egy értékes tárgyat kapott jutalmul. Az árusítás, cimzés és kézbesítés kö­zepette javában folyt a tánc szünóráig. Ek­kor zárlat volt a levelezőlapokra és meg­törtónt a rovancsolás eredménye, amely há rom kedves leánynak hozott nagy örömet. Mint mondják, egy kis svir.dli is történt a fiatal emberek között a címzésben, de hát ez ily alkalommal „az üzlet érdekében*' meg­engedhető volt, amennyiben a szerelem a legdrágább kincs, mert annak vége-hossza nincs. A dolog ugyanis ugy történt, hogy a levelezőlapok elfogytak és minthogy az ér­dekelt fiatal emberek látták, hogy az el­fogyasztott levelezőlapok nem elégségesek az „érdekelt hölgy" biztos jutalmához, tehát a szomszédos Hindler-vendéglő kertihelyisé­gében tartott mulatság keretéből nagymeny­nyiségü levelezőlapot átplántáltak és igy biztosították a már kétes győzelmet. Ez volt a svindli története, amely még csak kihá­gásnak sem minősíthető, sőt élelmességre vall. Mert hát aki birja, az marja. Ami a táncospárokat illeti, eleinte lassan jöttek svungba, de a rendes időben bekövetkezett „ hangulatkeltés "-kor oly for­mába jöttek, hogy jóformán ki sem akartak jönni a formából, de már akkor a mamák és papák is beleszóltak a kótába és igy lassanként a rendes formaidőt betartva, a kerthelyiség a lovagiasság szabályai mellett kiürült. Különben volt ott minden, ami egy fényesen sikerült nyári táncmulatság jellem­zésére megadja a tónust. Kitűnő hangulat, jóizü konyha, zamatos bor, fáradhatatlan cigánymuzsika, sok jó táncos és még sokkal több jó táncosnő egyvelege volt az össz­játék sikere. Ugyanazon estén tartották meg a szabó és szabónő munkások nyári mulatságukat a Hindler féle vendéglő kertihelyiségében. — Egyik mulatság 'a másikat nem érintette, pedig a szomszédságban volt. Ennek a mu­latságnak meg volt a maga szép számu és jó kedélyhangulatu publikuma. Specialitása volt az úgynevezett „virág tánc", mely ha­sonlít a cotillon tánchoz. A táncos felkéri a táncosnőt, de csak ugy táncol vele a hölgy, ha előbb virágot vesz neki, melyet a rendezőség jövedelem szaporítás céljából elárusít. Ezzel azután a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Erre a sikerült táncmulatságra is el­mondhatták a szabósegédek és munkásnők ugy a hajnali órákban, hogy : „Ez a mulatság is mesésen volt ki­szabva !" Frici. HÍREK. hygienikus borbély és fodrász = üzlete ===== Horváth Lajos o o o o PÁPA, Kossuth Lajos-utcza, (volt Schwach féle üzlet) a Párisi Nagy Áruházzal szemben. Gyors és pontos kiszolgálás. AZ HIRLIK... Az hírlik, hogy Pápa városa az elő­nyök megszerzése reményében hátrányokat élvez. Az hirlik, hogy Pápa városa a kétszer­kettőt rosszul tanulta meg. Az hirlik, hogy dr. Antal Góza orsz. képviselőnk mint pápai követ—klerikális. Az hirlik, hogy a polgármester pápa— szemmel intézi el a közügyeket. Az hirlik, hogy a rendőrök mostaná­ban unalmasnak találják az éjjeli szolgálatot. Az hirlik, hogy a Polgári Kör nyári mulatságán a levelezőlapok kereszteztek. Az hirlik, hogy a Polgári Kör nyári táncmulatságán a hangulatot éjfél után fel­srófolták. Az hirlik, hogy a Polgári Kör nyári táncmulatságán .Sárika kis szentemet" sokat emlegették. Az hirlik, hogy a szabómunkások nyári táncmulatságán a táncospárok a jókedv tető­pontjára hágtak. Az hirlik, hogy a szabómunkások nyári táncmulatságán néhány szaktárs ivás után ki lett vasalva. Az hirlik, hogy a bőrmunkások mulat­ságát az eső bőrig áztatta. Az hirlik, hogy a bőrmunkások tánc­mulatságát az eső egyelőre kaptafára húzta. Az hirlik, hogy a darutollas legények itt hagytak bennünket, mint Szent Pál az oláhokat. Az hirlik, hogy a libatollas legények közül többen erősen rázzák a rongyot. Az hirlik, hogy Pápán a diplomás hó­lyagok csak közjegyzői okirat alapján teszik le az esküt. AZ hirlik, hogy Pápán a duplahólyagok „aufschreiben"-re dolgoznak. Az hirlik, hogy Pápán a szimpla- és potyahólyagok a Tapolcapartján üdülnek. Az hirlik, hogy a Jajnadrágom egylet bekapta a legyet. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetben az érdekelt felek csak az esti órákban érint keznek. Az hirlik, hogy Pápán a sógorok a vi­déki vásárokról hozzák haza a jókedvet. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban néhány szalmaözvegy már jelentkezett. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője az adótárgyaláson „mélyen leszálli tott áron" lett megadóztatva. Rémséges, megdöbbentő hióbhirt ho­zott a távíró Szerajevóból mult hó 28-án. Ferenc Ferdinánd trónörökös és neje Ho­henberg Zsófia hercegnő áldozatul estek egy gaz, alávaló merényletnek. Köztudomásu már, hogy midőn a trónörököspár a tem­plomból a városházára indult, egy elvete­medett gazember bombát dobott a kocsiba. A bomba célt tévesztett. Másfél óra múlva a városházáról a kórházba indultak auto­mobilon a fenségek és egy keresztutcánál két revolverlövés kioltotta a fenséges pár életét. Városunkba a borzalmas hír már a délutáni órákban érkezett. Eleinte senki sem akart hitelt adni, annyira hihetetlennek tünt az fel. Midőn azonban szerkesztőségünk telefonértesülései és a fővárosi lapok táv­irati értesítései is megerősítették azt, ele­mentáris erővel tört ki az elkeseredés a lakosság között. Uton-utfélen még a késői éjjeli órákban is a rémséges tettről beszél­tek. A hír vétele után az Esterházy kasté­lyon, az összes uradalmi házakon, ugyszinte az összes középületeken kitűzték a gyász­lobogót. Az elhunyt trónörököspár lelkiüd­véért tegnap reggel 9 órakor gyászisten­tisztelet volt a plébánia templomban, melyet Kriszt Jenő esperesplébános celebrált és amelyen városunk összes hatóságai képvi­selve voltak. A többi felekezeti templomok­ban ma vasárnap tartják meg a gyászisten­tiszteleteket. A vármegye közönsége nevében a kö­vetkező részvéttávirat intéztetett a kabinet­irodához : 0 Császári és Apostoli Királyi Felsége Kabinetirodájának Wien. A Ferenc Ferdinánd trónörökös Ő Császári és Királyi Fenségének és szerető hitvesének gyászos elhalálozása által Ő Császári és Apostoli Királyi Felségét, a felséges uralkodóházat és nemzetünket egy­aránt ért mérhetetlen veszteség és tragikus sorscsapás felelt érzett legmélyebb fájdal­munkat s őszinte magyar nemzeti érzé­sünkből és hagyományos alattvalói hűsé­günkből fakadó legbensőbb és legigazabb részvétünket midőn kifejezzük, egyben kérjük, hogy ezen érzelmeinket a legma­gasabb trón zsámolya elé juttatni kegye­sen méltóztassék. Veszprémvármegye közönsége nevé­ben : Hunkár Dénes s. k. Koller Sándor s. k. főispán. alispán. Ezen táviratra a következő válasz ér­kezett. Méltóságos Hunkár Dénes Főispán Urnák! Ő Császári, és Apostoli Királyi Fel­sége a Méltóságod által Veszprémvármegye közönsége nevében kifejezett részvétét szi­ves köszönettel legkegyesebben tudomásul venni méltóztatott. Kabinetiroda. — A járványbizottság 1914. jun. 30 án tartott ülésén jelen voltak: Mészáros Károly elnök, Szokoly Ignácz, dr. Cseh­Szombathy László, dr. Rechnitz Ede, dr. Domonkos Géza, Nagy Pál, dr. Sugár Jenő, Szutter Dániel, dr. Weltner Sándor. Az ülé­sen a városi főorvos bejelentette azt az ör­vendetes tényt, hogy két hét óta egyetlen ujabb megbetegedés sem fordult elő. A bi' zottság a jelentést Örvendetesen tudomásul vette s minthogy az esetek az elmúlt 2 hét előtt is már csak szórványosan jelentkeztek, felhívta a városi főorvost a zárójelentés és zárótábla beterjesztésére s ezzel a járvány megszűntének kimondását javasolta. A v.

Next

/
Thumbnails
Contents