Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-05-10 / 19. szám

burkolva, akár a Szaharán. A városoknak ezen a baján egyfelől ugy lehet segíteni, hogy az utakra megfelelő mennyiségű tört követ hordatunk, azokba gőzhengerrel bele préseitetjük, majd murával befedjük s újra behe.ngereltetjük. Ezen eljárás, valamint vízlevezető csatornák készítése mellett kitűnő makadámutakat nyerünk, melyek iocsolhatók és se perhetők. Erre ugyan azt mondhatnák a városok, hisz igy cselekszünk, de még sem vagyunk képesek összes uttesteinkre megfelelő mennyiségű fedanyagot hordatni, tehát ez nem uj dolog. Azonban, hogy a városok utaikra a szükséges fedanyagot hordatni nem tudják, annak oka az, hogy a fuvarbérek felemésztik a költségek legnagyobb részét s igy csak néhány utca kerül évről-évre javítás alá. Tehát a fuvarbéreket kell csökkenteni ; ezt pedig ugy érjük el, ha a városok egy-két teher katonai autó mobilt szereznek be 40—50 mm. teljesítő képességgel. Egy ily teherautó 16.000 K s 6 évben csak egyszer vonják be 2 heti gyakorlatra, de akkor is napi 40 K bért fizetnek érte. Egy ily teherautóval a város az összes utcáira szükséges fedanyagot képes beszállittatni május elejétől október elejéig. Tekintve, hogy a városok legnagyobb részének van kő- és kavicsbányája, ha pedig magának nem volna, vagy a határban, ugy bizonyára a környéken található. Általánosan ismert tény az, hogy maga a fedanyag csekély értéket képvisel, azonban a fuvar méreg drága. Ugyanis 5—6 kilóméterről szállítva egy köbméter tört kő belekerül 6—7 korouába, mig maga a kő csak egy korona. Eddig a városok fuvarosokkal hordatták a fedanyagot, mi sem természetesebb tehát, hogy fuvarra elköltötték a kövezetvám bevételeiknek kilenctized részét, köre tehát alig maradt, mig ellenben ha azt au tóval szállítják, ugy a fuvaron jelen tékeny összeget megtakaríthatnak s a megtakarított összeggel mindig több és több utcát lehet jókarba helyezni. Egy autó 16.000 korona, 10 éves amortizációval számítva évi üzemköltsége, jókarban tartása a beszerzett adatok szerint 8500 korona. Ma pedig a kisebb városok is fuvarra 14—15.000 koronát költenek el, — tehát jelentékeny megtakarítás érhető el a kövezetvámnál. Miuthogy azonban ily teljesítményű autóval, ha nem nagy távolságról kell a fedanyagot szállítani, az évi szükséges fedanyagot 1—2 hónap leforgása alatt, miután órán kénti sebessége 6—7 kilóméter, kényelmesen meg lehet hordani, az év többi részében pedig fel lehet használni szeméthordásra, avagy fuvaroztatásra, tehát a közpénztár részére még jövedelmet is hajt. Minden város arra törekszik, hogy háztartásában megtakarításokat érjen el. Eunek elérésére pedig egyik legkézenfekvőbb eszköz a teherautó beszerzése. —y -y. A Pápai Patronage-Egyesiilet alakuló közgyűlése. A Pápai Patronage-Egyesület 1914. évi május hó 3 ikán délután 3 órakor tartotta alakuló közgyűlését a városházának tanácstermében. Dr. Teli Anasztáz Szt. Benedek-rendi igazgató, Kis József ev. ref. esperes, dr. — Azt csak belátod, hogy nem tűrhetem, hogy lányom egy sikkasztó betyár felesége maradjon. — Édes apám, ne gyalázza férjemet, hisz ő gyermekem apja. Alapjában véve minden ember ki van téve tévedésnek. — A tévedésnek igen, de jellemes ember a kísértésnek mindig ellent tud állni. Még egyszer ismétlem : azt eltudtam tűrni, hogy leányom egy léhűtő éhenkórásznak, egy lézengő ritternek, egy lelkiismeretlen nőbolonditónak felesége legyen, de azt már nem fogom eltűrni, hogy egy semmiházi, becstelen tolvajjal elj tovább egy fedél alatt. Segítek rajtatok: de el kell válnod. — Soha! Soha 1 Szeretem őt! Szeretem őt ! — Akkor szerelmed bálványát rabruhába fogják bujtatni. IV. Az apa hivatta sikkasztó vejét. Nem sokat teketóriázott vele. Köszönését nem is viszonozta, még le sem ültette. Egy fölösleges szó nem sok, annyit sem váltott vele. — Kifizetem összes adósságait, kipótolom, amit, elsikkasztott, kap még tőlem ezer forintot, ha elválik leányomtól és alá irja ezt az okiratot. Klanesovszky arcizmainak egy rándu lása nélkül aláirta a következő okiratot: „Alulírott kijelentem, högy feleségem, Klanesovszky Imréné született Hájas Edit ellen mai napon beadom a váló-keresetet, mivel sohasem szerettem és gyűlölöm őt. Egyúttal kötelezem magamat, hogy a legrövidebb idő alatt kivándorolok Ausztráliába és felhatalmazok bárkit, hogy megostorozzon, arcomba köpjön és becstelennek ne| vezzen, aki engem hazámban vagy Európa más országában megpillant." * Klanesovszky szó nélkül besöpörte az ezer forintot és negyednap Ausztrália felé vitorlázott. —i —6. A FAJDALOM ES A DAL . . . Búvárként merülök el fájdalmaimnak Mély nagy tengerébe S fenekéről hozom fel dalaim gyöngyét Lelkem gyönyörére. A sok csillogó gyöngy, a sok csengő dal mind Tört szivem egy része . . . S az utolsó dallal, úgy hiszem elhal Bús szivem verése . . . Fürst Sándor kir. járásbiró, a fiatalkorúak bírája és dr. Molnár Imre ügyvéd buzgólkodtak a nemescélu egyesület létrehozásán. Fáradságukat eredmény koronázta, mert Pápán az utolsó két évtizedben ily előkelő és nagyszámú közönség egyesület-alakitó gyűlésen nem jelent meg. A városházának nagytermét teljésen megtöltötte városunk művelt közönsége. Gróf Esterházy Pálné, az elhagyótt gyermekeknek eddig is nemes patíohája, — aki évek óta nagy összegeket adományozott egy napközi otthon fönntartására, — ezt a gyűlést szintén kitüntette megjelenésével. A gyűlésen dr. Fürst Sándor kir. járásbiró elnökölt, aki a gyűlést megnyitó beszédében meleg szavakkal üdvözölte a megjelent grófnőt és az igazságügymihisásteriUm és az Országos Patronage Szövetség kiküldöttét: dr. Angyal Pál budapesti egyetemi tanárt. A megnyitó beszéd után dr. Angyal Pál egyetemi tanár emelkedett szólásra. Egy jó óráig tartó gyönyörű előadást tartott a létesítendő egyesület céljáról és a patronage működéseiről. Előadása a szónoklatnak remékíilÜVe volt. Könnyen érthető modorban magyaráíta tárgyát, világos, érthető nyelvezeten. Előadásának minden szavából kiérzett az a nagy melegség, amellyel szivén hordja a tudós tanár a hazai gyermekvédelem ügyét. Gyönyörű hasonlatai és képei meghatók voltak. A közönség áhítatos csöndben hallgatta végig az előadást, aminő szépet mostanában nem hallottunk és hatalmas tapsviharral ünnepelte az előadót. Ezután a gyűlés dr. Fürst Sándor indítványára a „Pápai Patronage-Egyesület" megalakítását kimondta és az alapsfcabátyo kat elfogadta. Lelkes éljenzéssel kéretett föl afc esésűiét védői tisztére gróf Esterházy Pálné, aki azt kegyesen el is fogadta. Megválasztattak : elnökké : Tar Gj'Ula; társelnökökké: Galamb Ilona és Kis József esperes ; alelnökökké : Markhot Angéla, Weisz Reneé, Tomor Árkád, dr. Molnár Imre; titkárrá : dr. Saáry Tibor ; pénztáritokká : Strausz Kornél; ellenőrré: dr. Roselittial József; ügyészekké : dr. Adorján Gyula, dr. Hoffner Sándor, dr. Sávolyi Brúnó; jegyzővé : dr. Vathy Gábor. Választmányi tagokká választatták, a mely választmány még több taggal fog kiegészíttetni : Sült Józsefné, Kis JózSéfhé, Karlovitz Adolfné, dr. Weltner Sándorné, Fischer Gyuláné, Nagy Gabriella, özv. Széky Aladárné, Dvorzák Lászlóné, dr. Fürst Sándorné, Kutassy Mária, Baldauf Gusztáviié, dr. Csoknyay János, dr. Weltner Sándor, dr. Sugár Jenő, dr. Teli Anasztáz, dr. Kőrös Endre, Kötse István, Kelemen Krizosztom, Blau Henrik, Faragó János. A választmánynak hivatalból tagjai: Bélák Lajos főszolgabíró, dr. Farst Sándor, a fiatalkorúak birája, Füredi Gyula büntető járásbiró és dr. Baranyay Ferencz ügyészségi megbizott. Az alakulás megtörténte után Tar Gyula vette át az elnöklést és megköszönte a tisztikar és saját nevében a megválasztásukat s miután még dr. Fürst Sándor indítványára elhatároztatott, hogy a megtörtént megalakulásról az igazságügyminiszter táviratilag értesíttessék és üdvözöltessók, az elnök megköszönte a grófnő és dr. Angyal Pálnak megjelenését, — ezzel a magas nivón tartott gyűlés véget ért. Kívánjuk, hogy az uj egyesület működése eredményes legyen. SCHWACH MÓR ciuésMűhel Pápa, Rákóczi-utca 34, sz.