Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-03-02 / 9. szám

szabályait, amelyek szerint az ösztöndíjjal, az egyesületi tagok gyermekeinek, felsőbb ipari, kereskedelmi és gazdasági iskolai tanulók segélyezését kivánja a szövetkezet szolgálni és amely célra a 60 000 koronáig emelkedhető törzsalap kamatainak nyolcvan százalékát jelölte ki fedezetül, hogy ezen örökös alapítvánnyal is közreműködjék a hazai ipar, kereskedelem és földmivelés ér­dekeinek előmozdításához. Választásokra kerülvén a sor, az alap szabályok értelmében kilépő igazgatósági tagok közül Koréin Vilmos, Gottlieb Sándor dr., Kis Ernő, Billitz Ferenc, Bőhm Samu, Herz Béla, Viz Ferenc és Klein Vilmos új­ból megválasztattak, az üresedésben volt egy igazgatósági tagság helye pedig lic. Rácz Kálmánnal töltetett be. Végül a fel ügyelő bizottság tagjaiul Freund Ferenc, Lázár Ádám, Kalmár Károly, Braun Ármin — három óv tartamára — újból megválasz­tattak és ezzel a közgyűlés véget ért. A Pápai Takarékpénztár közgyűlése. A Pápai Takarékpénztár mult csütör­tökön jubiláris közgyűlést tartott, amennyi­ben fennállásának 50-ik évfordulóját ünne­pelte meg. Ünnepi hangulat keretében folyt le a közgyűlés, melynek fényét nagyban emelte a nagyszámban megjelent részvé­nyesek jelenléte, ugyszinte Karlovitz Adolf alelnök magvastartalmu ünnepi megnyitó beszéde. Az elnöki állásra Karlovitz Adolf alelnök, az alelnöki állásra dr. Kluqe Endre f. bizottsági tag helyére pedig Galamb József elnök lett megválaszíva. A közgyűlés lefolyásáról a követke­zőkben számolunk be : Karlovitz Adolf alelnök üdvözli a szép számban megjelent részvényeseket, bejelenti, hogy Galamb József elnök akadályozva lévén a megjelenésben, az elnöki tisztség őt érte. Ezután tartalmas ünnepi megnyitó beszédé­ben visszatekint az intézet 50 éves múltjára, megemlékezik szép szavakban az intézet alapitójairól, elhunyt és még életben levő oly egyénekről, kik évtizedeken át közre­működtek az intézet felvirágzásában. Kö­szönetet mond a helyi sajtó megjelent kép­viselőinek és kéri annak további támogatá­sát. Végül Galamb József lemondott elnök érdemeit méltatva, indítványozza azokn.ik jkvben való megörökítését. Az ünnepi megnyitó beszédet a köz­gyűlés zajos éljenzéssel fogadta. Ezután elnök konstatálja, hogy a köz­gyűlésen 47 részvényes van jelen 3392 részvénnyel 331 érvényes szavazattal, a jkv. vezetésére Saáry Lajos ügyészt, a jkv. hitelesítésére Gaál János, Herrmann Pál és Koréin Ernő részvényeseket, a szavazatszedő bizottság tagjaiul Mészáros Károly elnöklete alatt Tavaszi Lajos és Rechnitz Bela rész­vényeseket kéri fel. Mészáros Károly polgármester a leg­nagyobb elismeréssel adózik elnöknek meg­nyitó beszédéért és a Galamb József lemon­dott elnökre tett indítványához még azt kivánja, hogy képe festessék meg és a köz­gyűlési terem díszére váljék, mely pótindit­ványt a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta. Ezután Saáry Lajos ügyész az igaz­gatóságnak a tárgysorozat pontjaira vonat­kozó javaslatokat terjeszti elő. A szabályzat módosításával Koréin Ernő szólal fel és indítványozza, hogy az igazgatóság hatásköre tágittassék ki azzal, hogy csakis oly papírok vásároltassanak, melynek árfolyamai előreláthatólag nincsenek rizikónak kitéve, mely indítvány mellett dr. Hoffner Sándor is felszólalt. Saáry Lajos ügyész megnyugtató sza­vai után Koréin Ernő indítványát visszavonta és a közgyűlés az igazgatóság javaslatát fogadta el. Ezután Galamb József elnök levele olvastatott fel, melyben lemondását egész­ségi okokra vonatkoztatja. A lemondó levél tudomásul vétele után kezdetét vette a szavazás. Az elnöki állásra beadatott 43 szava­zat 305 szavazattal, mely mindegyike Kar­lovitz Adolf névre szólott és igy az elnöki állásra Karlovitz Adolf lett megválasztva. Karlovitz Adolf meleghangú beszédben mondott köszönetet ezen egyhangú közbiza­lomért és egyedüli törekvése az lesz, hogy az intézet eddigi tradíciójához méltó legyen. Baranyai, Zsigmond üdvözli az újonnan megválasztott elnököt, kinek már eddig is elévülhetetlen érdemei vannak az intézet felvirágzásában. Az alelnöki állásra beadatott 45 sza­vazat. 332 szavazattal, melyből dr. Kluge Endre 207, Oszwald János 120 szavazatot kapott. Üres szavazólap 5 adatott be. Ennek folytán elnök kijelentette, hogy az alelnöki állásra dr. Kluge Ferencz fel­ügyelő bizottsági tag lett megválasztva, ki őszinte köszönetet mondott a közgyűlésnek a bizaloméit és igyekezni fog ezen bizalmat kiérdemelni. Az igazgatósági tagokra beadatott 34 szavazat 288 szavazattal. « Az összes szavazatokat kapták : dr. Bárányay Ferencz, Berecz János, Faragó János, Fischer Gyula, Kis Tivadar, dr. Kövi József, Oszwald János, Piatsek Gyula, dr. Rechnitz Ede, Saáry Lajos, dr. Saáry Tibor, Tauber Sándor, Wajdits Károly és Nagy Vilmos 267 szavazatot kapott. A hiányzó 21 szavazatot dr. Csoknyay János kapta. A felügyelő bizottság tagjaira beadatott 33 szavazat 262 szavazattal. Megválasztattak dr. Antal Géza, Steiner Ignáez, Galamb Jó­zsef 253 szavazatot kapott. Karlovitz Adolf elnök zárószavai után, melyben köszönetet mondott a szava zatszedő bizottságnak és a megjelent rész­vényeseknek, a közgyűlés az elnök élteté­sével befejezést nyert. K A R C Z O LA T FI- TXI O 1 b b:r?<5lL_ Miről is szólhatna másról a heti kró nika, mint a Jókai-kör által rendezett esté iyekröl. Ezen estélyek nálunk már nem mennek ujdonságszámba, amennyiben a Jó­kai kör ha nemis minden évben, de legalább kétévenként egyszer ily dupla szabású esté­lyek rendezését magára vállalja. A mostani estélyek speeiálítását az képezte, hogy nem mint rendesen mindkét este szinielőadással egybekötött hangverseny számokból állott, hanem ez alkalommal az első est kizáróla­gosan csakis szinielőadásból, a második est pedig hangverseny számokból és egy látvá­nyos revüből állott. Mielőtt az estélyekről külön külön be­számolnék, jeleznem kell, hogy heteken át lázas tevékenységet fejtett ki ugy a kör ve­zetősége, valamint a közreműködők mind­egyike az estéiyek sikere érdekében és amint a végeredmény mutatta a tevékenységüket, fényes siker koronázta, amennyiben mindkét estén táblás ház előtt szerepeltek és a kö­zönség falrengető tapsokkal adott elösmeré­sének kifejezést. Lehet e ennél nagyobb ju­talom részese egy műkedvelő, ki heteken át szerepet tanul, próbál és idejét áldozza ? — Ugy-e, nem ? Az első est — mint már jeleztem, —­műkedvelői színielőadás volt. Akik figyelem­mel kisérik nemcsak nálunk, de a szomszé­dos városokban előadásra kerülő műkedvelői szinielőadásokat, azok velem együtt csak azt konstatálhatják, hogy a Jókni-kör mint mon­dani szokás, „kiváltságos jelleggel felruházott" műkedvelői előadásokat. Évről-évre javul ná­lunk a műkedvelői gárda és még megérjük azt az időt, hogy a műkedvelői előadások a színikritikus részéről époly formában lesznek referálva, mintha a városunkban időző szín­társulatról szólna a heti referáda. Ezt maguk a szereplők fogják „követelni", mert ők már nem is tartják magukat műkedvelők számban. Ez alkalommal is bevált ezen állitásom és azt hiszem, a műkedvelői színielőadás sikerét a heti krónika részére teljes mértékben le­adtam. A második~;est határozottanl kspeciális jellegű volt. Minden néven nevezendő hang­verseny számokból álló estéket rendezett már a Jókai-kör, de a mostanában divatos „revü" rendezéssel nem próbálkozott. Ez es­tén a szokásos hangverseny számok után ebben a speciális „revü" ben is volt része közönségünknek. Ebben a revüben beszédes szereplőket, szavaló szereplőt, énekes sze­replőt és tánezosnőket élveztünk. Nem tartozik hivatásom körébe, hogy ezen estély művészi és pazar jellegéről rész­letesen megemlékezzek, csak azt.mégis kö­telességem konstatálni, hogy a közönség a káprázatos török festői jelmezekben valóságos gyönyört talált és bizonyos tekintetben „az ezeregy éjszakai" mesék országábsn érezte magát — addig, mig a revü lejátszódott. Szóval a Jókai-kör — bár számos élvezetet és gyönyört nyújtó estélyeket rendezett már — ezen revíi-estélyt „sláger estély* czimea jegyezheti fel a szokásos Évkönyvében. A revü-est után nem a hagyományos szokáshoz hiven a Griff szálló nagytermében, hanem kivételesen a Kaszinó helyiségébe vonultak fel társasvacsorára, melyet, talán szükségtelen külön jelzéssel felemlíteni, hogy az elmaradhatatlan táncz követett. Nem a Kaszinó helyiségének rovására említem fel, hogy bizony bizony szük volt a megjelent társaság rovására. Sokan jöttek össze és a tánezospárok alig tudtak — nem táncolni — de még a társalgási séta alatt is csak ugy szorongtak egymás mellett. Ha hely lett volna, talán kétszer annyian is glédába állottak volna a tánchoz. Hja! A Griff teremmel ebben a szempontban nem lehet konkurálni! Hogy mily fesztelen és kedélyes volt a mulatság, dacára a szük feszültségnek, illust­rálom azzal, hogy hajnali 5 órakor csak ugy menekültek el a tánezoshölgyek a párjuktól, hogy a mamák védőszárnyai alatt megszöktek. Ezzel azt hiszem, mindent elmondtam és beszámoltam teljes hűséggel a Jókai-kör által rendezett két estélynek fényes sikeréről a heti krónika részére. No hát nem számoltam be és nem fogok ezentúl is beszámolni ? Frici. A rz hírlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa az adós­ságcsinálásban elévülhetlen érdemeket szerez. Az hírlik, hogy Pápa városának min­dene van, csak az nincs, ami kellene. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnket addig ijesztgetik, mig végre belekerül a méltóságos székbe. Az hirlik, hogy a polgármestert boldog­boldogtalan kihasználja. Az hirlik, hogy a rendőrök a családi pótlékot megkapták, de még nem kézhez. Az hirlik. hogy a Pápai Takarékpénztár jubiláris közgyűlésén a részvényesek a sonkás zsemlyét vallásfelekezeti külömbség nélkül fogyasztották el. Az hirlik, hogy a Pápai Takarékpénztár jubiláris közgyűlésén az összes szivarok hamar hamuvá váltak. AZ hirlik, hogy a Pápai Takarékpénz­tár jubiláris közgyűlésen a Szalvatort csak felfüggesztés után kezdték inni. Az hirlik, hogy a Jókai-kör szinielő­adásán a tapsoknak gyenge akusztikájuk volt. Az hirlik, hogy a Jókai-kör revü esté­lyén egyes lámpaláz hamar ki lett kapcsolva. Az hirlik, hogy a Jókai-kör tánezmu­latságán a tánezospárok korlátozva voltak. Az hirlik, hogy a szövőgyár művész­estélyén a közönség egyrésze a gordonka művész játékát nyitott szájjal bámulta. Az hirlik, hogy a darutollas legények húsvéti prédikációra készülnek. Az hirlik, hogy a libatollas legények aurummal borotválkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents