Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-02-09 / 6. szám

egész közönséget befogadni képesek volnának. Itt fölállítható volna tejcsarnok, melyben a közönség hideg tejet, túrót és vajat találhatna. Itt volna lé tesithetö egy városi borpincze, hol a gazdaközönségtöl átvett borokat a város harnisittatlanul butéliákban értékesíthetné, szóval oly vonzóvá lehetne tenni, miután a várostól messze nincs, hogy a város lakossága tömegesen keresné fel, ami közegészségi szempontból nélkülözhetetlen. Tudjuk azt, hogy a tehetősebb polgárai a városnak a nyári tikkasztó hőség elöl fürdőhelyekre mennek, de a szegényebb néposztály ezt nem teheti, mert kötve van kenyere miatt a város falaihoz, tehát ezek számára is kell gondoskodni oly üditö helyről, a mely enervált idegeire frissitöleg hat s általa megóvjuk a korcsmák bűzös levegőjétől. Megvagyok győződve, hogy ha a városnak rajta haszna nem is lesz anyagiakban, de meg lesz a haszna a lakosság egészségi felfrissülésében. Ha a nyaraló terjedelmét nézzük, ugy ott mindent lehet létesíteni, ami vonz, gyönyörködtet, szórakoztat, mutatványokat, cirkuszt slb. a nyári idényre mind oda kell helyezni, azonfelül akkora területet lehet befásiíani, hogy egész kis erdő részleteket alkothat, a hol a kiránduló közönség leheverészhet a zöld pázsitra. Tegye a városi tanács megfontolóvá ezen javaslatomat, mert ha elhalasztja az alkalmat, midőn meg lehet venni, ugy tán ehhez a gyönyörű fekvésű s meghallotta, felkelt ülőhelyéről és hidegen, ünnepélyesen üdvözölte a kocsiban ülőket, Pauline rendes mosolygással viszonozta üd vözletét, a férje pedig megszellőztette kalapját. A kocsiban ültek a gyermekek és az unokák is. A következő napon Le Capricard ur egy falusi suhanccal elküdte a kastélyba névjegyét, mert az előkelő világ minden követelményének eleget akar tenni. Az a névjegy valóságos költemény volt. A fényes, elefántcsontszínű lapon ez a büszke név olvasható: „Louis Kugene Miche Le Capricard", íölötte egy ötágú korona. Mirly Buhn ur viszonzásul szolgájával elküldte a saját névjegyét és ebből állott a szomszédok minden -érintkezése. A többi idejét Le Capricard ur vadá szattal töltötte, amivel az élelmezését látta el. A környékben egy állat sem volt bizily terjedelmű birtokhoz s ily értékes épületekhez tán sohasem fog juthatni s a város meg lesz fosztva egy gyönyörű kirándulóhelytől, amellett, hogy a városnak bérlel utján semmijébe sem kerülne, mert az ott létesítendő vendéglő, sörcsarnok, tejcsarnok, cukrászda kétségtelenül meghozná a befektetett tökének. Bizza meg a tanács a tiszti főügyészt a kötelező nyilatkozat beszer zésével, annakutánna az üdülőhelyen lévő épületeket, vendéglő, sör, tejcsarnok és czukrászda czéljaira nyilvános árverésen adja bérbe. A bérbeadás annak feltételéhez volna kötendő, ha a város az ingatlan birtokába lép. De biztos tájékozódást nyújtana a bérösszegre nézve, hogy a vétel rentábilis lesz-e vagy sem. Ha a haladást tűztük zászlónkra, haladjunk minden téren s ne engedjünk elszaladni arra egy alkalmas pillanatot sem. Eddig a javaslat. Szép és üdvös eszme, mely városunk közegészségügyét nagyban volna hivatva előmozdítani, csak hogy ezzel az eszmével ugy vagyunk, mint számos más üdvös eszmével és tervvel, mely megvalósulásra vár, amennyiben — mint már említettük — anyagi erőnk nem áll arányban a szükséges intézmények alkotásaival. Mi ezen üdvös eszmével teljesen egyetértünk, de egyben kijelentjük, hogy jelenleg minden egyébb más tervet egyelőre el kell bizonyos időre odáz nunk és csupán városunk létkérdését, a csatornázás megépítésével kell sürgősen foglalkoznunk. Erre van a legnagyobb szüksé günk ! 1 fizetéské Közgazdasági irók, kik a gazda sági élet rendjét tanulmányozták, annak jelentőségeit megfigyelték, törvényszerűségnek tartják azt, hogy a gazdasági válságok időszakonkint ismétlődnek. A gazdasági élet orgánizmusában évek hosszú sora alatt sok kóros anyag gyülemlik fel, megbolygatja annak életrendjét és életműködéseiben zavarokat idéz elő. Állítólag szükségesek a gazdasági válságok, mint a gazdasági élet tisztulási folyamatai, mert csak ily módon lehet a termelés és fogyasztás között előállott aránytalanságokat, a tulprodukció káros hatásait megszüntetni. Tény az is, hogy a válságok elmultával a gazdasági élet normális működése ismét helyreáll, sőt rendszerint, élénkülés, elevenebb mozgás észlelhető a gazdasági élet szervezetében. Ugy látszik, hogy ma ismét a gazdasági válság korát éljük. Látszój lag nem a termelés a fogyasztás közötti relátivitás aiegbontása az oka, hanem a balkáni háborúk és annak kisérő jelenségen, különösen a pénz drágulás és az ezzel kapcsolatos hi| telmegszoritás. Ha azonban a balkáni háború keletkezési okainak mélyére nézünk és annak rugóit keressük, ugy azt látjuk, hogy merőben gazdasági okok azok, melyek a háborút előidézték. Az európai államokban az ipar óriási lendületet vet, minek folytán azok termékei számára ujabb piacokat ketonságban, sőt néha még a saját kertjében is lövöldözött a verebekre. A faluban Le Capricard ur életmódját különösnek és talányszerünek ismerték. A legszegényebb lakónak is jutott néha egy darab szalonira, vagy egy kis borsó táplálékul, de neki semmije sem volt. Szánalom volt nézni, mennyire lesoványodott. Azt suttogták, hogy még az állatok is kikerülik és madárdal sem hallatszik kertjének bokraiban. Mirly Buhn asszony mindig tiltakozott az igaztalan rágalmak ellen. Valamikor nevetségesnek találta imádóját, de most sajnálattal és részvéttel gondolt rá, mert ő volt ifjúságának egyetlen politikus emléke. A férje, Mirly Buhn ur gyakran gúnyolta szentimentális hajlamai miatt, mire az asszony sértődve igy válaszolt: — Legalább karcsú maradt és nem hizott el annyira, mint te, kedvesem ! — Könnyű annak soványnak lenni, aki csak verebekkel táplálkozik, — válaszolta a férj és gyermekei hangos kacagással fogadták a gúnyos és csipős megjegyzést, sőt az unokái: Jean és Hubert, két kiállhatatlan, neveletlen fickó is már „nagymama kérőjének" gúnyolták Le Capricard urat. A család ezúttal automobilon igyekezett a kastély felé és mikor már az emelkedéshez értek, Mirly Buhn asszony igy szólt a soffőrhöz : — Lassítja meg a menetet, Cyrien! Gyanította, hogy az ő régi imádójának nagy szívfájdalmat okozna, ha az uj járművel hirtelen elrobognának mellette és már messziről mosolygott feléje. Le Capricard ur várakozva a helyén ült és alig vette észre, mikor az automobil mellette elrobogott; csak később tért magához meglepetéséből és utolsó öt centimejónek feláldozásával egy kis fiút bérelt, akivel régj KRAUSZ ES KORÉIN divatámcógKELENGYE-OSZTÁLYÁBAN a monarchia legkiválóbb vászon és damasztáru gyárosok készítményei találhatók. MAY ÉS HOLFELD, LANGER, WEIN KÁROLY, REGENHART ÉS ROYMANN, SCHROLL CÉGEKTŐL FŐRAKTÁR. :—: ALAPÍTTATOTT: 1848-BAN. ;