Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-12-21 / 51. szám

rik el, akik nem iparosok, ellenben iparosoktól vásárolják a szükségelt cikkeket s miután ők a helyzet urai, kényük, kedvük szerint nyomják az árakat. A munkás és munkaadó közötti viszony gyökeres rendezését is köve teljük. Manapság, mikor országszerte szervezkednek az ipari segédmunká sok s a muukaadóval szemben olyan hatalmat képeznek, amellyel mindenképpen számolni kell, a nap-nap után szaporodó sztrájkok idején törvényesen kell magállapitani a munkás és munkaadó jogát és kötelességét. Különösen a sztrájkok ügye az, melyet rendezni kell. Sztrájk esetén a mi vidéki iparhatóságaink teljesen tehetetlenül állanak, nemis tudják mihez tartani magukat, kapkodnak fühözfához s rendszerint csak elmérgesitik a bérharcot. A kereskedelmi miniszter adott ki ugyan már rendeletet a sztrájk dolgában. Igy a nyáron is kiadott egy rendeletet, amely szerint a sztrájkoló munkást nem lehet munkára kényszeríteni. De ezek a ren deletek csak fél munkák. Törvény kell, amely mindenre kiterjeszkedve egyaránt védje meg a munkás és munkaadó jogait és érdekeit. Különösen a sztrájk esetére tartalmazzon a törvény félre nem érthető utasításokat az egyeztetési kísérletekre hí vatott iparhatóság részére. A bérfizetés módjaira, a munkás szerződésekre és az akkord munkára nézve külön-külön paragrafusokra van szükség, továbbá arra, hogy a munkásoknak a munkaadókkal való pörösködése dolgában a lehető legrö videbb idő alatt Ítélhessen a bíróság, mert a szegény munkásember nem várhat sokáig a pénzére. Aztán itt van a munkásvédelem. Ahány bíróság és ahány törvényes fórum van Magyarországon, mindegyik kénye-kedve szerint különbözőképpen fogja fel a munka közben baleset által sújtott munkás ügyét. S mig az mégis útjában állott, kinek érdekében volt, hogy őt láb alól eltegye. De kinek ? Talán elvált feleségének ? Képtelenség! Mindig tisztességes, megközelithetlen asszony volt, kinek különben is érdekében állt, hogy férje minél tovább élt volna, hogy p tekintélyes tartásdijat élvezhesse. Talán valami titkos imádó rejlik a bokorban, aki az elvált aszszonyt ura életében nem veheti el. Ej, a nyomozás majd kideríti a valót, — morfondírozott a csendőrhadnagy. A nyomozás — mint rendesen — semmit sem derített ki. Ellenben egy erdőőr borozás közben kikottyantotta, hogy a gyilkosságot megelőző napon látta, amint a nagyságos ur oly sokat beszélgetett Boglár Pistával, aki azóta bandástul eltűnt a vidékről, Á vadőr szavai azután szájról-szájra jártak ; mindenki tudta, ki tette el a kasznárt láb alól, csak a csendőrség és elvált felesége nem. Négy héttel később az öreg plébános roskadozó falusi templomban adta össze Kártalanffy szive választottját. —i —ó. (Vége.) egyik biróság igazat ad az igaztalan követeléseket támasztó munkásnak, addig a másik a munkaadóval nyereti meg a pört akkor, mikor az igazság a munkás részén van. S igy történik azután, hogy ilyen ügyekben az alsóbb és felsőbb bíróságok egymásnakhomlokegyenest ellenkező Ítéleteket hoznak. A kötelező munkás-baleset biztosítást is követeljük akár az ipartörvény keretében, akár azon kivül. E humánus reform, mely a külföld államaiban meg van honosítva, nagy hivatást fog teljesíteni. Ugyancsak kívánjuk a díjtalan állami munkaközvetítést is. A budapesti ingyenes munkaközvetítő elég szépen prosperál s ez biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a vidéki központokban is be fognak válni az ingyenes állami munkaközvetítők. Városi közgyűlés. — 1913. december 18. Pápa város képviselőtestülete mult csütörtökön délután 3 órakor rendkivüli közgyűlést tartott. A képviselők nem nagy számban jelentek meg, jóllehet egynéhány fontos kérdés volt napirendre kitűzve. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkönyv hitelesítésére felkéri Saáry Lajos, dr. Lővy László, Bőhm Samu, Ács Ferencz és ifj. Horváth József képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, annak egyes pontját dr. Domonkos Géza kifogásolja, de a képviselőtestület annak helyességét konstatálta. Napirendretérés előtt ifj. Horváth József kérdést intéz a polgármesterhez, hogy a közkórházra kiirt pályázókat ki fogja kárpótolni azon munkáért, melyet teljesítettek, tudva azt, hogy a telek kérdésében változás állott be. Polgármester kijelenti, hogy az esetleges pályázók kártérítést nem igényelhetnek. Böhm Samu a gerencei-ut járhatatlanságát említi fel, kéri a polgármestert ezen ut sürgős javítására a szükséges intézkedéseket megtenni. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ezen ut a törvényhatóság hatáskörébe tartozik és annak javítására a megye kötelezhető. Hm azonban a képviselőtestület megbízza, hogy ez érdemben felterjesztést in tézzen a vármegyéhez, ugy ezt készséggel teljesiti. A választ a felterjesztés megtevésévél együtt a képviselőtestület, valamint interpelláló tudomásul vett. Becsei) Ferencz kérdést intéz a polgármesterhez, hogy van-e tudomása arról, hogy a kéményseprősegédek sztrájkba léptek és ha igen, ugy mikép gondolja azt megszüntetni. Különben is jó volna, hogy ha Pápa város a kéményseprő jogot magának kieszközölné. Polgármester válaszában kijelenti, hogy a sztrájkra nézve az egyezkedési tárgyalások folynak. Ami a jog megszerzését illeti, ezen kérdés majd az uj kerületek beosztásánál lesz csak aktuális. A választ ugy a képviselőtestület, valamint interpelláló tudomásul vette. Ugyancsak Becsey Ferencz szóvá teszi, hogy a L'geti-utou a világítás egyes helyeken oly rossz, hogy közveszélyes a közlekedés, még néhány éjjeli égőlámpa felállítását kérelmezi. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ez érdemben a villamfelügyelő bizottsághoz kell kérelemmel fordulni. A válasz tudomásul vétetett. Végül Muli József a kereskedelmi alkalmazottak esti 8 órai záróra kérdésében szólal fel, hogy miért nem léptetett ezen törvény már életbe. Polgármester válaszában kijelenti, hogy erre nézve külön városi szabályrendelet van készülőben, melyet a kamara vállalt magára és ennek megérkezte után fogja ezen kérdést napirendre kitűzni. A válasz tudomásul vétele után áttértek a napirendre. 1. A városi tanács jelenti, hogy a Hungária műtrágyagyár mellett elvonuló ut szélességét eredetileg a városi képviselőtestület, nem 4 öl, hanem 4 méterben állapította meg. A polgármester ez érdemben nyert megbízatásához képest beadja jelentését. Sarudy György konstatálja, hogy ezen kérdésben nem a képviselőtestület a hibás, hanem a szakközeg és ezért a munka költségének fedezésére az illető kötelező. Különben is újra sürgeti a városi térképek minél előbb a képviselők közötti kiosztását és mindaddig mig az nem történik, semmiféle telekügyben ne hozzassók határozat. Keresztes Gyula a költségek fedezésére a gyárt kötelezi. Steinberger Lipót, dr. Hoffner Sándor és dr. Kende Ádám felszólalásai után az áll. váL következő javaslata fogadtatott el: A képviselőtestület minthogy a megejtett vizsgálatból kiderült, hogy az erre vonatkozó határozat hibátlanul vétetett be a jkvbe és ebben a gyár csak 4 m. szélességű útnak átengedésére lett volna kötelezve, kimondja, hogy ezen határozatát hatályon kivül helyezi, egyidejűleg köszönetet mond a Hungária-gyár igazgatójának, hogy a kihasított utat 8 méterre saját területéből díjtalanul kibővíti, megjegyzi, hogy utasítsa a tanácsot az ut jókarba és a kerítésnek elhelyezéséről gondoskodjék. 2. Bezerédy-utcai lakosok kérelme kőszegélyes járda és vízlevezető csatorna elkészítése iránt. Tekintve, hogy a jövő évi költségvetésben erre fedezet nincs, utasítja a tanacsot az 1915. évi költségvetés kapcsán terjessze a közgyűlés elé. 3. A pápai Jókai kör kérvénye az uj színházzal kapcsolatban létesítendő kulturház ügyében. A képviselőtestület az eszmét örömmel üdvözli, de tekintettel arra, hogy a színházi 60000 kor. államsegély nem volna elegendő még egy kulturház építésére, a képviselőtestület felír a miniszterhez, hogy az államsegélyt 160000 koronára kegyeskedjék felemelni. 4. Az acsád—görzsönyi uj útvonal járhatóvá tétele céljából a vármegye alispánjának leirata, az uti bizottság átirata és a v. tanács véleményes jelentése arról, hogy az uj ut jókarba helyezésére a város 10.046 korona 10 fillért szavazzon meg és 7% ős kamatra vegye fel kölcsön a Pápai Takarékpénztárnál. Az áll. vál. az utat alépítmény felépítéséül, a pénzügyi bizottság alapépítmény nélkül csupán 1800 korona fedanyag szálli fásával jókarba helyezni hozza javaslatba. Böhm Samu az ut járatlanságára hivatkozik és annak sürgős javítását kéri. Dr. Hoffner Sándor a pénzügyi bizottság javaslatát védi és nem tartja a várost ezen útnak alépítmény elkészítésére kötelezőnek. Klein József az ut járatlanságát hozza fel, kéri, hogy az utat ugy kell megcsinálni, amilyen a másik régi volt. Dr. Kende Ádám hosszas beszéd után indítványozza, hogy ezen kérdés a tavaszig odáztassék el, de addig is ezen ut járhatóságára való tekintettel, még a hét folyamán annyi fedanyag hordassélc a város fogatain

}