Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-12-07 / 49. szám

XXIII. é-v-folyam. JPébjpa, 1913- deoetn l3er V. 49. szá-m ELŐFIZETÉSI ARAK: Rgész évre 12 K, félévre G K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Közérdekű tücggetlen hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Hol akad meg*? — A községi takarékpénztárak ügye. — Egyre-másra alapítják a községek szerte az országban a községi takarékpénztárakat, amelyekre vonatkozó határozatokat bizalommal küldik be vármegyéjükhöz a jóváhagyás cél jából. A jóváhagyás többnyire meg is történik, de hogy-hogy nem, mindig akad valaki, aki a vármegye határozatát megfölebbezi a belügyminiszterhez. A községi takarékpénztárak ügye tehát a belügyminisztériumba kerül, — ahol megfeneklik. Alig van olyan vármegye, amelynek néhány községi takarékpénztár engedélyezésére vonatkozó határozata ne pihenne a belügyminisztériumban, a mely a döntés alá felkerült ilyen ügyekkel mindössze annyit végez, hogy átküldi a pénzügyminisztériumba szakvélemény nyilvánítása végett, ahonnan a községi takarékpénztárakra vonatkozó ügyiratok több-kevesebb fogalmazásbeli különbséggel, de lényegében azzal a véleménnyel kerülnek vissza, hogy „a jelenlegi pénzügyi viszonyok épen a községek és a közérdek szempontjából nem alkalmasak községi takarékpénztárak alapítására." Ez történt, mintegy 8—10 év óta az összes községi takarékpénztár-alapításokkal. Hogy-hogy nem, azért mégis működik néhány községi takarékpénztár az országbau, amelyek annak a véletlenségnek köszönhetik lételüket, hogy a reájuk vonatkozó megyei ha tározatot senki sem föllebbezte meg a belügyminisztériumhoz és igy azok a törvényes 15 nap után jogerőre emelkedtek. Mintegy 8—10 év óla azonban — mint emiitettük — mindig akad valaki, aki fölebbezéssel él a határozatok ellen és igy útját állja annak, hogy a községi takarékpénztárak megkezdhessék működésűket. Érdekes dolog van ezeknek a következetes fölebbezéseknek a háta mögött. A fölebbezések oka ugyanis az, hogy a belügyminiszter, amikor arról értesül, hogy egy-egy vármegyében községi takarékpénztárak létesítésére indul meg akció, nyomban rendeletet intéz a vármegyékhez, a melyben kötelességévé teszi az alispánoknak, hogy olyankor, amikor a törvényhatósági bizottság községi takarékpénztár alapítására vonatkozó képviselőtestületi határozatokat tárgyal, minden egyes esetben gondoskodjanak arról, hogy az ügy — végleges elintézésre — a belügyminisztériumba kerüljön. A titokzatos fölebbező tehát legtöbbnyire a megyei főügyész szokott lenni, akinek joga van a megyei határozatokat hivatalból megfölebbezni. És mig a belügyminisztériumba fölkerült községi takarékpénztárak aktái igy heverésznek valamelyik iratszekrény poros homályában, addig azok a községi takarékpénztárak, amelyek, még a régebbi időkben alakulván meg, szerencsésen elkerülték a belügyminiszter „felülvizsgálati jogát", virulnak, erősödnek és alapító községeiknek busás hasznot húznak. r Es hogy mennyire nincs igaza a belügyminiszternek akkor, amikor a közTAKCZA. M egy elutazott barátnőm után. Irta: JLémau Ébyke. Ma Chére! Mint tudni méltóztatol, van nak emberek, akikről a közhit azt tartja, sőt mógcsak nem is magában tartja, hanem nyíltan kimondja, hogy — két ballábuk van. No hát a jó Isten óvjon meg minden modern leányt attól, hogy ilyen két ballábu férfiúhoz kerüljön nőül, aki akármelyik lábával kel is föl, mindig a — ballábával kel. Ámde nemcsak az alsó, hanem a felső végtagoknak ilyen aránytalan elosztásával is találkozunk sokszor. No iszen, ilyen uri alak nak sem szeretnék a felesége lenni, akinek két balkeze van, mert az ilyennek hiába magyaráznám a titoktartás legelemibb szabályát, amit a jobbkezed tud, sohse tudja meg a bal. Ugy látszik, a balkéz titoktartásában már őseink sem bíztak, különben ezt a tételt nem állították volna fel. Közgazdasági, különösen financiális szempontból is hasznavehetetlen a csak balkezü ember, mert a takarékpénztárak, bankok és egyéb pénzintézetek csak a — jobbkezesekre adnak, a balkezesek nem számítanak e tekintetben. Ezek a balkezesek azok az emberek az életben, akikről azt bi zonyitják a tények, hogy kezükben még a legvakitóbb fényű briliáns is — zebra-gummivá leszen. Ezeknek a testében talán még a vér is vizzé válik. Azonban kedvesem, nemcsak emberek, hanem intézményekben is találunk olyanokat, melyeknek két ballába, de sőt még két balkeze is van. Ezeket könnyű felismerni, mert minden lépést, amelyet tesznek, ballábbal tesznek és hozzányúlni valamihez is mindig balkézzel szoknak. Szóval lépésük — bal lépés és amit megfognak — balul üt ki. Sikerük mindig balsiker. Hja, majd elfelejtem, a pápai izraelita nőegylet „Dominó-estélye" a mult szombaton zajlott le. Kérlek szépen, ne keress ám összefüggést levelem bevezető sorai ós a Dominó estélyről szóló leírásom között. Mert a Dominó estély ideájánál nem a balkéz, hanem a jobbkéz működött, mert ahhoz igazán csak jobbkéz kellett, még pedig erős jobbkéz, hogy egy ilyen gondolatot mint egy november hóban rendezendő álarcos bál erőnek-erejével előiráncigáljunk. Egyszer (de csak fülheggyel) egy tréfás kérdést hallottam, melyik felekezethez tartozó nők a legbátrabbak ? a felelet az volt: a zsidónők. Hogy miért épen a zsidónők, ezt már a kérdést feltevő oly halkan súgta oda, a titkolódzást egy felém vetett pillantással igazolva, a többieknek, hogy épen semmit sem hallottam belőle. No bizony nem kellett volna olyan nagyon Pathé lemez 4 korona. Tűs lemez \ 2 korona. i Legnagyobb választék. - Nincs hosszú este, ha egy eredeti — Pathé ttmélkiili Eufon •van a, család"ban. Széchenyitér 6. sz. Pathé lemez 4 korona. ^ Tűs lemez 2 korona. 2_ Legnagyobb úlmik