Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-11-30 / 48. szám

Dr. Hoffner Sándor hosszas beszédben kifejti, hogy azzal, ha a város ezen ingatla­nokat kisajátítaná, a városra tetemes anyagi károkkal járna. Pápa városa már most oly rossz anyagi viszonyok között van, hogy a legszükségesebb befektetéseket is mellőzni kénytelen, sőt a pénztármaradvány csekély­sége még egy ujabb költségvetés megálla­pításra van kilátásunk, kéri az állandó vá­lasztmány elfogadását. Kriszl Jenő a városi tanácsot okolja, hogy nem járt el a közgyűlési határozat alapján, de nem kívánja a tanács anyagi obiigóját, hanem hozzájárul Varga Rezső indítványához, a kisajátítási tervhez. Győri Gyula és Lippert Sándor is hozzájárul az állandó választmány javasla­tához. Polgármester a vitát bezárja és mint­hogy 12 képviselő a névszerinti szavazást kérelmezte, azt elrendeli. A névszerinti szavazás beíejezése után konstatáltatott, hogy 55 szavazattal 28 el­lenében az állandó választmány javaslata fogadtatott el, amely a következőképpen hangzik: A képviselőtestület a kérelmet eluta­sítja és a korábban hozott jogerős közgyű­lési határozatot fenntartja, utasítsa azonban a városi tanácsot, hogy a közgyűlési hatá­rozatot a legszigoruabban hajtsa végre és pedig ugy, hogy még a bordélyüzlet tő szomszédságában levő bordélyos magánla­kásán se engedélyezzen a Korona utca felől ablakot és ajtót, tekintve, hogy a bordélyos magánlakása is az üzletnek integráns részét képezi, amelybe bejárni csak az Irhás ut cából engedélyeztetett. 1. A v. főmérnök a városjszintezési tér­képének utcánként éa keresztmetszetben való elkészítésére javaslatot tesz. A képviselőtestület ezen ügyet napi­rendről leveszi, miután a pénzügyminiszter leirata szerint a városi főmérnök javaslatá ban foglalt munkák elvégeztetésére is en­gedély adatott, utasítja a tanácsot, hogy ezen munkák díjtalan elkészítését a minisz­ternél eszközölje ki. 2. A városi tanács javaslata a hátra­lékos községi közmunka tartozásnak behaj­tása tárgyában. A képviselőtestület az 1911. évi köz ségi munkahátralékokat a közmunka váltság összegében: 1 kor. 50 fillérben mint pénz­birságban elmarasztalja, behajthatatlanság esetében a vármegyei szab. értelmében 1 napi közmunkára változtatik át, melynek teljesítésére a csendőrség karhatalommal kényszeríteni fogja a hátralékosokat. 3. Az 1914. évi vízvezetéki költség­vetés. A képviselőtestület a költségvetést 49000 korona bevétellel 48059 kor. 27 fill. kiadással szemben elfogadja. Nagy Ignácz főszerelő fizetését évi 1800 koronába, lak­bérét pedig fizetése 15 százalékában álla­pítja meg. A segédszerelők fizetését pedig heti részletekben rendeli kifizetni. 4. Az 1914. évi kövezetvám költség­vetés. A képviselőtestület a költségirányzatot 21 000 korona bevétellel 20810 korona ki­adással szemben elfogadja. Utasítja a v. tanácsot, hogy az 1914. évben a pénztár rendes kiadásain és a kocsiutak javításain kivül csak azon esetben teljesíttessen mun kálatokat, ha azok fedezetére szükséges összegeket az érdekeltek a pénztárba előre befizetik. 5. Arra való tekintettel, hogy a Ro­honczy-utcának megnyitása terveztetik, Mes­terházy Károly és társai a Kertsor-utca 9. számú házat 8000 koronáért, továbbá Né­meth Mihály e célra szükséges telkéből a megfelelő területet négyszögölenként, 12 K­ért eladni hajlandók. Tekintettel arra, hogy a mostoha pénz­ügyi viszonyok nem alkalmasak ily költsé­ges utca nyitására, de arra is, hogy ezen ingatlanok megvétele ez idő szerint mi sem teszi szükségessé, mert a felajánlott terü­leten építkezési engedély sem kéretett, tehát ezen ügy a napirendről levétetett. 7. Városi tanács bemutatja a Gámos Vince bpesti lakossal a pápai 3657. tjkv­ben A f 1—2 sorszámok alatt felvett 40000 négyszögöl kiterjedésű ingatlanok 26000 K vételárért leendő megvételére vonatkozó végleges adás-vevési szerződését és java­solja, hogy a 26000 K vételár a Pápai Ta­karékpénztártól 7 százalékos kamat mellett folyószámlára felveendő kölcsön utján fe­deztessék. A képviselőtestület névszerinti szava­zás után a végleges szerződést elfogadja, a vételárt a Pápai Takarékpénztárból 7 szá­zalékos folyószámlái kölcsönnel fedezi. Egy­ben kimondja, hogy a városmalom eladá sából befolyt vételára, amennyiben befizetve lesz, ezen kölcsön törlesztésére fordítandó lesz. 8. Becsei Ferencz és társai indítványt nyújtanak be, hogy a munkanélküliekre való tekintetből az 1914 ik évre megszavazott munkálatok azonnal kezdessenek meg. Keresztes Gyuln, Muli József és Becsey Ferenc a munkanélküliek érdekében szólal­nak fel. Dr. Balla Róbert belátva, hogy jelen­leg a város nincs abban a helyzetben, hogy a munkanélkülieknek munkát adjon, indít ványozza, hogy a városi tanács az 1915. évi költségvetésbe ily cfmen segélyt állítson be. Ezen indítványt dr. Hoffner is pártolta, Tekintettel arra, hogy az 1914. évi költségvetésben ily munkák nem szavaztat tak meg, melyek ipari munkásokat foglal­koztathatnának a kérelemnek eleget nem tehet, de felir a vármegye törvényhatósági bizottságához, hogy a Pápa--Devecser—sü megi vasútra a szokásos hozzájárulást sza­vazza meg és ezáltal tegye lehetővé a vas útnak gyors kiépítését, ami hivatva lenne a munkanélküliség okozta nyomort enyhíteni. Egyben utasítja a tanácsot, hogy az 1915. évi költségvetésben gondoskodjék a munka­nélküliek számára bizonyos segély beállítá­sáról. Figyelmébe ajánlja továbbá a polgár­mesternek, hogy miután a Hungária rnű­trágya-gyár egész télen át dolgoztat, has­son oda, hogy elsősorban pápai munkások alkalmaztassanak. 9. Illetőségi ügyek. A képviselőtestület a tanács javaslatára Rozenziveig Ilona és Ölbei Erzsébet illető­ségét nem fogadja el és ezzel a közgyűlés befejezést nyert. KARCZOLA I a m alb h.0bről. Meddő hetünk volt. Semmi olyan kü­lönös nem történt, ami csak némileg is anya got szolgáltatott volna a heti krónika meg írásához, jobban mondva, oly esemény, mely megemlékezés tárgyul szolgált volna. Külön­ben ez előrelátható volt, mert amint már előzőleg jeleztem, a november hó olyan át­meneti korszakot jelent nálunk a farsangi előkészületre. Ami mulatság előadja magát, az csak ösztönszerűleg lesz rendezve és ki­váltságos helyzetnek tudandó be. Ilyen az izraelita nőegylet által rendezett Dominó estély is, amennyiben ezen jótékony nőegylet az ilyen jellegű táncestéiyét a farsangi évad­ban, de legtöbbször már csak a böjti idény ben szokta rendezni. Ez a mulatság tegnap zajlott le a Griff nagytermében, melyre leg-' közelebb visszatérünk. Már azonban most is előre jelezhetem, hogy fenomenális estélyről lesz szó. Hetek óta az összes nőidivatáru kereskedések kira katában elegánsabbnál-elegánsabb dominó ­kelmék voltak láthatók, melyeknek sok néző közönsége volt és mint utólag értesültem, nagy vevőközönsége is, ami csak azt igazolja, hogy a hölgyek túlnyomó része dominó jel­mezben vesznek részt az estélyen. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a jelmezes hölgyekkel fényes bevonulás rendezése is fel van véve a programúiba, ami káprázatos je­lenségnek ígérkezik mindezen körülmények után, nincs okom kételkedni, hogy ezen es tély a jövő heti krónikának mesés anyagot fog szolgáltatni a feldolgozásra. Már előre jeleztem, hogy a Jókai kör már megkezdte a szokásos két heti turnusos estélyeit. A mult hét folyamán volt a má­sodik estélye, mely mint rendesen igen szép számú és diszes publikumot vonzott a Jókai kör helyiségébe. Ezek az estélyek különben sablonos jelleggel vannak felruházva, de mindazonáltal változatos és sok esetben ki­váló műsort állit össze a rendező. Azért jel­zem, hogy rendező és nem rendezőség, mert minden estélynek van egy külün kijelölt ren­dező úrhölgye, ki a saját műértése szerint állapítja meg a műsort és rendezi saját szak­értelme szerint az estély lefolyását. A leg­utóbbi estély is kiváló műsorral rendelkezett és a szép számú közönség egy kellemesen szórakoztató estély benyomása alatt távozott a Jókai kör helyiségéből. Ha a-t mondtam, hát b t is mondok azzal, hogy a Perutz-gyári alkalmazottak ön­képző köre is megkezdte a hivatásszerű kö­telességét, mely szinte két heti turnusokban nyilvánul meg és szinte a Jókai kör, de csak „volt" helyiségében játszódik le. Mult vasár­nap volt az első estélye, mely kivételesen tánccal nyert befejezést. Ez a szerény egyle­tecske az önképzés terén bámulatos tevé­kenységet fejt ki és mondhatni fenomenális eredményeket ér el. Ez estén is fényes bizo­nyítékát adta életrevalóságának. Oly műsor szórakoztatta a túlzsúfolt terem közönségét, melyre büszke lehet a kör intézősége. Ren­des körülmények között a műsor csak hang­versenyszámokból áll, de tekintve, hogy ez volt az idényben első premiére estélyük, te­hát, hogy nagyobb legyen a parádé, hát tán • cot is fűztek a műsorhoz, amelyet többen a táncospárok közül még a hajnali órákban reggelig akarták prolongálni, de a cigányok a szerződéshez kötötték magukat és mivel a prolongációt díjmentesen akarták effektuálni, a zenészek nem reagáltak a „hogy volt"-ra és illedelmes módon „lefújtak" és ezzel vége volt az estélynek, jobban mondva a hajnalig tartó táncnak. Nincs több jelenteni valóm a mult hét­ről és nincs más hátra, mint élek a zárszó jogával, melynek tenorja abban összpontosul, hogy : Jobb időket várhatunk! Fiici. AZ HIRLIK... Az hirlik, hogy Pápa városa az Irhás­utcában női szalonokat rendeztet be. Az hirlik, hogy Pápa városa már sok­szor megette a kefét. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk valami nagyra készül, mert sokáig hallgat. Az hirlik, hogy a polgármester a leg­utóbbi közgyűlésen a felelőség terhe mellett elnökölt. Az hirlik, hogy a városi tanácsot a leg­utóbbi közgyűlésen az Irhás utca végeit te­temre hívták. Az hirlik, hogy a rendőrök államosítása egyelőre várakozási állapotba lett helyezve. Az hirlik, hogy az egyik titkos rendőr titkos tanfolyamot hallgat. Az hirlik, hogy a Perutz-gyári alkal­mazottak estélyén a közönség szorultságban szenvedett. Az hirlik, hogy az izr. nőegylet Dominó estélyén a malacpecsenye a konyhában bo­szankodott. Az hírlik, hogy Pápán az alsóst „gye­rünk" kel játszák. Az hirlik, hogy a darutollas legényeket a bú és bánat ritkán látogatja. Az hirlik, hogy a libatollas legények­nél a dálesz állandó vendég.

Next

/
Thumbnails
Contents