Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-06-29 / 26. szám

ugy hálálom meg, hogy minden jó mulató barátomnak felhívom figyelmét a mi Füre­dinkre. Társadalmilag szinte lenézett ember, aki itt nem biceg, mert a bicegő itt igen előkelő. Ismerek vendéget, akinek a karja fáj és mégis biceg, ezért kérdőre is von­tam, mire ő azt felelte: „csak nem nézetem le magamat". Ezen a bicegésen fordul meg az egész ismeretség. Az embernek, mint nekem is, balra kell bicegnem, akkor egy olyan hölgyet választok, aki jobbra biceg és igy akaratlanul is a tisztesség határain belül összebicegünk, mert itt csak kétféle beteg van, vagy amelyik jól fut, de rosszul ölel, vagy aki jól ölel és. rosszul fut a nők után. Amint ezen sorokat irom, egy jól öl­tözött falusi gazdálkodó hozza felém 8—9 éves fiacskáját ölbe, ticánkodik a gyerek, tele élettel, mutat jobbra, balra, kérdez, élénk eszű és fel Meknikó felé amint észre veszi, hogy apjának a teher alatt gyöngyö zik a homloka, letörli ós megcsókolja apját, ez félre fordulva könnyet törül ki szeméből, mert épp ina tudta meg lent az orvostól, hogy fia soha sem fog járni tudni. Derű­sebb esetet is hallottam dr. Hanny elismert szaktekintély és kedves fürdőorvosunk ren­delőjében, a kardos menyecske vállaiia tá­maszkodva bevezeti mindkét lábára reumás urát, kikérve az orvos tanácsát, egyben elő­adja, hogy csak az lenne a kívánsága, ha csak annyira gyógyítaná meg a tek dr. ur, hogy a házkörül lépkedhetne, mert ha na­gyon meggyógyul el eszi a fene a szomszéd­asszonyhoz is és akkor kár a fizetségért, de a becsületben is gázol. Mint az állatvédő egyesület tagja néha a patikába is benézek, hogy van-e a pió cáknak vizük ? Nem is kerül rá sor, hogy erről meggyőződjek, mert a legkedvesebb házigazda már tarokkpartival vár a benyíló­ban, ahol bizony sokkal fontosabb a 21 fo­gás s igy lehet, hogy a piócák tovább szom­jaznak, (ezt ne tessék Tar Gyulának meg mondani). A vacsoránál a legkedvesebb családi élet vár bennünket, télre ugrókat {pápaiak), dr. Szíjártó Antal cs. kir. főorvos kedves nejével szül. Tscheppen Irénkével, ki szá­mon kéri az ő kedvességével és előre bo­csánatot sejtető angyali nézésével „hát föl dik, hol jártak eddig? jók voltak-e?" Fürdőbiztosunk, az örökké fiatal Ta­kách Imre keszthelyi főszolgabíró, rendkívül őrködik a csend és nyugalom felett és igy bár jóba vagyok vele, mégis egy kis kiruc­canásomért. a fiatalkorúak bíróságához utalt. Most többet nem, Isten önnel. Üdvöz­lettel : VIZ FERENCZ. KARCZOLA I &> xxi o_lb bről. Amily peches az időjárásunk, mintha április hóban volnánk még, amennyiben egyik nap tűrhetetlen meleg az időjárás, másnap szeles és esős sőt őszi hidegek is járnak, ép oly peches minden oly vállalkozás, mely hivatva volna a heti krónika anyagára valót feldolgozni. Pechesnek jelzem, mert tényleg oly tervezet hiusult meg rajtam, mely múlt­kori Ígéretem beváltására vonatkozott és mely­lyel szintársulatunk Kőszegen való időzését és működését személyes meggyőződés utján le referálhattam volna. Ez a tervem a szó teljes értelmében dugába dőlt. Rövidre volt szabva az időm, amennyiben három-négy nap állott csak a legutóbbi jelzésem után rendelkezésemre és akkép kontempláltam a dolgot, hogy a „cél­szerűt a hasznossal fogom összekötni" oly­kép, hogy a bucsuelőadás napján megérke­zem és — amint dazummal — felhasználom az alkalmat, hogy azután a társulatot onnan jó magam fogom elbúcsúztatni és ha nem is egészen uj állomáshelyére, de fél utig —• mint tettem azt innen Kőszegig fenntartott, Szombathely állomásig elkísérem — mond­juk Almás Füzitőig. Terv és költségvetés teljesen stimmelt és vártam nagy remények és illúziók köze­pette a nagy napot. Itt kezdődik azután a tulajdonképeni pech. A reggeli vonattal ké­szültem az indulásra és minthogy rendes kö rülmények között is az ily utazás nálam a legkényelmesebb és legbiztosabb arra, hogy le nem késhetek, amennyiben ezt az időt én nem alhatom el, mert az indulásig is ébren vagyok, már ugy öt óra felé egészen Kősze gen éreztem magam és már fontam az illú­ziókat, hogy mily élvezettel fogom én onnan a társulatot uj állomáshelyére kisérni. Ez már nekem fix ideám szokott lenni. Az ügynek teljesen rendes lefolyása volt. Indullam mint rendesen per pedes apos tolorum a vasúti indóházhoz, meg is érkez­tem az állomáshoz és amidőn be akarok szál­lani egy kocsiosztályba a Szombathely-felé menő vonatra, azt találta mondani a kalauz, hogy szaladjak utána, mert már olt füstölög a Perutz-gyár előtt. Május óta néhány perc­cel előbb indul ez a reám szerencsétlen vég­zetet hozó bumli vonat és mit volt. más mit tenni, mint a változhatatlanba belenyugodni és lemondani az excursióról. Hát nem pech ez ? Nemcsak pech, de dupla pech. Már előre örvendtem, hogy mily élvezettel fogok én az álmatlan éjszaka után egész Szombathelyig és onnan Kőszegig aludni, mert hát nagyobb élvezet mint vici­nális vasúton aludni, azt csak olyan ember tudja megítélni, aki az ágy helyett sokszor szokta ezt a fekhelyet kultiválni. Igy utaztam én el Kőszegre a szintár sulat látogatására és igy ballaglam Iehorgasz­tott fejjel vagy jobban mondva ébren álma­dozva lakásomra, ahol meg az a pech is ért, hogy amig rendes körülmények között igy a reggeli órákban rögtön el tudok aludni, ez alkalommal nem jött álom a szememre és folyton Kőszegen éreztem magam, hogy mi mindent tettem én volna ott és mi mindent tettem volna, ha onnan elkísértem volna a színtársulatot. No de sebaj, ha a kőszegi excursió nem sikerült, majd csak sikerülni fog az Esztergomban való találkozás. Most már előre látóbb leszek, ha utazni akarok, akkor nem a városban, hanem : „a vasúti restóban várom be a reggeli vonatot" ! Frici. AZ HIRLIK... Az hirlik, hogy Pápa városa rosz szul veszi az akadályokat. Az hirlik, hogy Pápa városa rit kán találja el a fején a szöget. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk az „állandó jelöltek" név­sorába be lett igtatva. Az hirlik, hogy a polgármester a csatornázásnak dédelgetett kedvenceket keres. Az hirlik, hogy a rendörök álma­ikban már államosítva vannak. Az hirlik, hogy Pápán az érett­ségi vizsgán sokan biccegtek. Az hirlik, hogy Pápán még az érettségi kormánybiztos is biccegett. Az hirlik, hogy az érettségi ban­ketten néhányan a „svindlit" lenyelték. Az hirlik, hogy a darutollas legé­nyek a vakáció tartama alatt letétbe vannak helyezve. Az hirlik, hogy a libatollas legé nvek sertéshizlaldára kértek engedélyt. Az hirlik, hogy Pápán a diplomás hólyagok a nösülésre való engedélyt közösen állapítják meg. Az hirlik, hogy Pápán a dupla hólyagok a legénybucsukon kötelesek berúgni. Az hirlik, hogy Pápán a szimpla és potya hólyagok az árveréseken hall­gatási dijat követelnek. Az hirlik, hogy Pápán a sógorok futószárral lesznek kezelve. Az hirlik, hogy a színtársulat tag­jai Kőszegen befejezést nyertek. Az hirlik, hogy a színtársulat Esz­tergomban gombamódra szaporította a színházlátogató közönséget. Az hirlik, hogy az Erzsébet liget­ben kétszer keltő az nem négy, hanem csak kettő. Az hirlik, hogy az Erzsébetváros­ban a „Jaj nadrágomé-egylet újból szervezkedik. Az hirlik, hogy Pápán a Verseny­bazárban még denaturált kvargli is kapható. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője az idén is Héviz—elni készül. HÍREK. —- Személyi hir. Hunkár Dénes, vármegyénk főispánja, a terepiovaglási mér­kőzésekre tegnap délelőtt városunkba ér­kezett. — Huszárezredünk szemléje. Báró Hauer Lipót altábornagy, honvédlovassági felügyelő pénteken városunkba érkezett. A felügyelő szemlét tartva, ezredünknél a ta­pasztalt rend, fegyelem ós kiképzés felett a legnagyobb elismerését nyilvánította gróf Lubienszky János ezredes, ezredparancsnok­nak, ugyszinte a tisztikarnak. A lovassági felügyelő a városunkban megtartandó terep­iovaglási mérkőzések tartama alatt váro­sunkban fog időzni. — A közkórház ügye. A közegósz­ségügyi bizottság véleményes javaslatát a Pápa városában létesítendő állami közkór­házra vonatkozólag, melyet mult számunk­ban egész terjedelmében közöltünk, a v. tanács mult szombati ülésén vette tárgyalás alá és elhatározta, hogy mielőtt a közkór­ház létesítése tárgyában érdemleges javas­latot tenne a képviselőtestületnek, az egész­ségügyi bizottság javaslata kapcsán megke­resi az Irgalmasrend tartományi főnökét, miszerint mielőbb nyilatkozzék, nem-e volna hajlandó a pápai közkórházukat a javaslat­ban foglalt mérvben kibővíteni s azt a köz­egészségügynek megfelelőleg berendezni. — Tereplovagló mérkőzések Pá­pán. Magasrangu katonatisztek és számos főúri család jelenlétében vette kezdetét.teg­nap délután az Esterházy Pál gróf várkert­jében a már több izben jelzett tereplovagló mérkőzések. Tegnap délután 1 órakor, in­dultak el a versenyzők „Messzelovaglas" tereplovaglással egybekötött versenyre. Ösz

Next

/
Thumbnails
Contents