Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-04-27 / 17. szám

közgyűlési meghívó a képviselőknek két nap­pal a közgyűlés előtt lett kézbesítve s igy az ügyek felől a képviselők teljesen tájé­kozatlanok. Polgármester válaszában kijelenti, hogy rendes körülmények között 8 nappal előbb kézbesittetnek a meghívók, de a jelen eset­ben az ügyek sürgős elintézése miatt tör­tént ez, de különben is a törvény 24 órára kötelezi a meghívók kézbesítését. A választ a képviselőtestület helyes­léssel tudomásul vette és ezzel áttértek a napirend tárgyalására. 1. Eötvös-utcai lakosok aszfalt gyalog­járót kérnek. A képviselőtestület ezen járda készí­tését szükségesnek tartja, minthogy azon­ban a kövezetvám pénztár helyzete ezen évben ezt nem teszi lehetővé, utasítja a polgármestert, hogy ezen költséget az 1914. évi költségbe vegye be. Ha azonban folya­modók ezen költséget egészben a közpénz­tárba előre befizetnék, ugy a járda ez év­ben is elkészíthető. 2. A földmivelésügyi miniszter meg­engedte, hogy a dunabogdányi állami kő­bányából Pápa város egy hajórakomány kockakövet szállíthasson (ezrét 180 K ért). Megengedte továbbá, hogy a kockakövek­árát a város 3 év alatt kamatmentesen fi zesse meg. A tanács javasolja, hogy szállí­tási költségekre a város a Pápai Takarék­pénztárból 5500 koronát vegyen fel 7 0/ 0-os folyószámlái kölcsönre. A képviselőtestület, tekintettel arra, hogy a városnak égető szüksége van a kockakőre, ennélfogva a szállítási költség­nek 7 százalékos kamatra való felvételét elrendeli annál is inkább, mivel az egyes háztulajdonosok a kő árát a szállítási költ­séggel együtt igy is megfizetik és igy a városra ebből teher nem hárul. (Névszerinti szavazás). 3. A ragályos betegségekről alkotott szabályrendeletet a belügyminiszter módo­sítás végett leküldi. A képviselőtestület a belügyminiszter utasításának eleget tesz. 4. A munkásházak építésére kiküldött bizottság javasolja, hogy 100 munkásház építésére vegyen fel a város a magyar föld­hitelintézetek orsz. szövetségétől 35 évre 371240 K kölcsönt 94% árfolyam, 6'15% törlesztéses kamat s a kötelezvényben fog lalt egyébb feltételek mellett. A felveendő összegből vásároljon meg a pápai ref. lel­készi birtokból 6210 négyszögölet, a ref. tanítói,birtokból 5210 négyszögölet munkás­ház-, Acs Ferenctől a Hamuház melletti bir­tokából 20 munkásház céljára 4000 D-ölet azzal, hogy az utat tulajdonos tartozik díj­talanul átengedni, az alsó városrészben épi tendő 30 munkásház céljára dr. Kluge Endré­től a Gyimóti-ut melletti ingatlanából 3200 négyszögölet, végül ugyancsak a Gyimóti-ut mellett Gsillag Károly örökösétől 2800 • öl területet négyszögölenként 3 koronájával. Az áll. választmány azt javasolja, hogy a jelenlegi magas kamatláb nem alkalmas ily nagyobb Összeg felvételére, különben is az építészeti bizottság által nincs megálla­pítva, hogy mely telkek alkalmasok utca­rendezési szempontból a házak építésére, továbbá nincs fixirozva az egyes házak épí­tési költségei, tehát javaslattétel véget az építészeti bizottsághoz utalja, hogy utca­rendezés, telkek megjelölése és részletes tervekkel járuljon újból a képviselőtestület, elé. Krausz József N. elfogadja az áll. vál. javaslatát. Barthulos István javasolja, hogy a tel kek kijelölésében határozzon a közgyűlés és egyben kérvény intéztessék a miniszter hez, hogy nem 35, hanem 50 évre adja meg a 2 százalékos államsegélyt. Billitz Ferenc javasolja, hogy a tel­kekre árlejtés hirdetessék. Dr. Lakos Béla a munkásházak építé­sét sürgeti, mert az áll. vál. javaslatában annak hosszabb időre Való elodázását látja. Nagyszabású beszédet mondott dr. Balla Róbert, kifejtve, hogy szociális szempontból ezen niunkásházak építése nem humánus intézmény volna, hanem ellenkezőleg a mun­kásokat 35 évre lekötné minden más egyéb munka foglalkozásában és kéri ezen ügynek napirendről való levételét. Szociális szellem­ben mondott beszédét éljenzéssel fogadták. Ebben az értelemben szólalt fel Sarudy György is, elfogadja dr. Balla indítványát, mert ezen munkásházak rabszolgatelepek volnának. Ugyancsak ebben az értelemben szólalt fel dr. Fehér Dezső is. Révész városi mérnök nem tartja kel­lőleg elkészítve az ügyet és az áll. vál. ja­vaslatát kéri elfogadni. Kis József és Varga Rezső a munkás­házak üdvös és humánus voltát emlegették. Dr. Kende Ádám hosszas beszédben és érvekkel okadatolja, hogy ezen kérdés nincs kellőleg előkészítve, indítványozza, hogy adassék vissza ezen ügy az előkészítő bizottságnak és egyben a telkekre vonatkozólag versenytárgyalás hirdettessék. Felszólaltak még Fischer Gyula, ki dr. Kende indítványát fogadta el és Győri Gyula, ki Lakos indítványa mellett, érvelt, mire a közgyűlés nagy többséggel dr. Kende indít­ványát fogadta el. Ezután a sávoli-puszta vadászati jog­nak 5 évre való bérbeadását határozták el és ezzel a közgyűlés befejezést nyert. KAKCZOLA 1 a. rDTilfc ii-étaről­Várakozási állományban vagyunk. Sze­rencsére nem tart sokáig, mert egy-két nap múlva belejövünk a rendes színházi kerék vágásba és már a legközelebbi heti króni­kának anyagát a színtársulat fogja szolgál­tatni. Szükség'elen talán jeleznem, hogy ná lünk a sziniévad bő anyagot szokott még rendes körülmények között is liferálni, hát még a jelen tavaszi évadbán, amidőn régi — őszi — ösmerősöket fogunk újból üdvö­zölni és viszontlátni, kik a telet remekül és kitűnő kondícióban telelték át és hozzánk kiheverni jönnek a téli fáradalmakat, ami reánk nézve nagy előny, mert már sok izben megtörtént az eset, amidőn még a szerző­dések virágvasárnapkor történtek, hogy ta vaszkor jöttek hozzánk fáradni és innen a téli állomásra mentek pihenőt tartani. Most fordítva áll az ügy és ez reánk és főleg a heti krónikára nagy előnyt biztosit. A színtársulat az idén ugyan nem a rendes időben jön, sőt mondhatjuk, egy kissé elkésve, de azért erre a késésre csak azt mondhatom, hogy „ami késik, az nem múlik", vagy talán még helyesebben fejezem ki ma­gamat, főleg azoknak szempontjából, kik szívesen járnak színházba, hogy „inkább ké­sőn, mint sehogysem". Ezt azért jelzem ily alakban, mert vol­tak városunkban egyesek, kik a színházláto­gató közönség ellen merényletet akarlak el követni oly szándékkal, hogy mi fog történni, ha nem lesz egyszer tavaszi sziniévadunk ? Erre a kijelentésre, azaz merényletre az szolgált volna okul, hogy későn jön be a társulat, nem fog senki a színházba járni, ez már nem tavaszi, hanem nyári szezon lesz, ki jár nyáron színházba és még sok ily ar­gumentum, mely a színigazgató anyagi ér­dekét vélték veszélyeztetve látni és jóakaratot színlelve akartak a mi kedves színházlátogató közönségünk ellen merényietet elkövetni. No de ez a merénylet nemcsak hogy nem sikerült, hanem visszafelé sült el a me rénylőkre Szerződésszegéssel leltek volna vádolva és kénytelenek leltek volna kártérí­tést fizetni a színigazgatónak. Ennek a tör­ténetét nem jegyzem be a heti krónikába' mert ez örökké emlékezőfoltja volna olya­noknak, kik nem érdemlik meg, hogy rossz emlékezés miatt a blamázs jellegével üldözve lennének. A dolog a formaságok betartása mellett tisztázódott és elintéztetett, ami vég­eredményében azt jelenti, hogy néhány nap múlva körünkbe érkeznek az őszi évadban már megkedvelt színtársulatunk régi ösme­rősei és megkezdődnek a színházi esték, melyekre ugy vártunk, mint „zsidók a Mes­siásra". A kiváltságos helyzetre vonatkozólag, amennyiben későbben érkezik hozzánk a szín­társulat mint rendes körülmények között, már most eleve jelezhetem, hogy abban a milliőben, melyben rendes körülmények között a társulat tagjai mozogni szoktak, semmiféle változást nem fog okozni, sőt mondhatnám, ez a várakozás még talán fokozni fogja a benső érzést a színtársulat tagjai és az ér­dekelt közönség között. Az ilyen kisebb ka­liberű késéseket okos és üdvös beosztással könnyen be lehet hozni. Nincs is okunk ké­telkedni, hogy ez be is fog következni. A színtársulat ideérkezése majdnem összeesik a városunkban megtartandó két napos lóverseny meetinggel. Nem a színtár­sulat rovására jelzem, hogy ezen két napos lóversenyt szinte ugy várjuk, mint a színtár­sulatot, főleg azok, kik a lósportot szenve­délyesen űzik a toti szempontjából és az ilyen szenvedélyes turfalakok megszámlálha­tatlan számban vannak. Hát ha még bökik volnának ? Akkor a doktoroknak és patiká­rusoknak volnar jó dolguk, mert turfközönsé­giink nagyfokú lázas állapotban volna. Igy csak toti-láz lesz, ami elényesző csekély és egész tutira lehet venni. Ügy hirlik, hogy nagy mezőnyökre van kilátás, sok urlovas fog nyeregbe szállni és igy most már nincs más mondani valóm, mint a közönséget ugy a színtársulat, mint a lóverseny érdekében felszólítani és figyelmeztetni, hogy : Álljunk starthoz ! Fri( i. A/ hírlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a mun­kásházakat prolongálta. Az hirlik, hogy Pápa városa nemso­kára befütteti a jéggyárat. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a városi közügyeket házilag kezeli. Az hirlik, hogy a polgármester a leg­utóbbi közgyűlésen a csengőrázásba bele­fáradt. Az hirlik, hogy a rendőrök rövid idő muíva fejlesztve lesznek. Az hirlik, hogy a legutóbbi városi köz­gyűlésen egy képviselővel megitatták a su­bickot. az hirlik, hogy a legutóbbi városi köz­gyűlésen a gazdasági munkásokat megnyo­morították. Az hirlik, hogy a legutóbbi városi köz­gyűlés szocialista és agrár milliőben játszó­dott le. Az hirlik, hogy a darutollas legények mostanában meg vannak terhelve. Az hirlik, hogy a libatollas legények a macesz-gombóc idényét élvezik. Az hírlik, hogy Pápán a diplomás hó­lyagokat leányos háznál nagyon szívesen látják. Az hirlik, hogy Pápán a duplahólyagok örökös pénzzavarban szenvednek. Az hirlik, hogy Pápán a szimpla- és potyahólyagok a sziniévad alatt a karzatra állandóan elő vannak jegyezve. Az hirlik, hogy Pápán a sógorokból komák lettek. Az hirlik, hogy a színtársulat néhány tagja kétes érzelmekkel érkezik városunkba. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget min­den látogatója jóváhagyási záradékkal lesz ellátva.

Next

/
Thumbnails
Contents