Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-02-11 / 6. szám

A vöröskereszt-egylet estélye. Fenomenális fényes sikert aratott azon farsangi vig estély, melyet a vöröskereszt egylet helyi választmánya mult szombaton este a Griff szálló nagytermében rendezett. Az estély fényes sikere bizonyos tekintetben előre volt látható, amennyiben hetekkel az estély megtartása előtt rendkívüli érdeklődés mutatkozott az estély iránt. Kiváló festőnek kellene lenni, hogy azt a felejthetlen kedves, gyönyörű képet, amelyet ez estén megjelent diszes közönség a Griff teremben alkotott — megfesthessük. Itt csak a toll, az irás eszközével próbáljuk megörökíteni ezen impozáns estely lefolyását, amelyről még sokáig fog szólni vidám csevegés közben az emlékezet. Az estély 8 órára volt kitűzve, de már jóval előzőleg egyre erősebben érkezett a Griff termébe társadalmunk előkelőségének színe-java. Emelte az est fényét az, hogy huszárezredünk tisztikarának számos tagja, T a 11 i á n Andor ezredes, ezredparancsnok élén is részt vett az estélyen. A fényes sikerű estély dicséri az egylet lelkes vezetőségét, élén Galamb Józsefné alelnökkel, kiifáradhatlan buzgóságot fejteit ki az estély fényes sikere érdekében. De dicséri még az est az egylet titkárának btrausz Kornélnak akadályt nem ismerő, ambiciózusan agilis fáradozását és rendező talenl urnát. Az estély hangversennyel vette kez detét, mely műsor kizárólagosan kabaré jellegű volt. Amit ezen a kabarén a szereplők nyújtottak, kétségtelenül csupa szép és distingvált művészi érték volt, nívós és válogatott amint előadták és a szépségerejével teljes, ahogyan előadták. A kabaré műsorában első helyen említjük — anélkül, hogy a többi közreműködők érdemét érintenénk — a kabaré lelkes vezetőjét Erdélyi Zoltán hírlapíró kollegánkat Budapestről, ki a kabarét konferálta és egész estén át szellemes élceivel szórakoztatta a közönséget. Igen talpraesettek voltak a helyi vonatkozású szellemes megjegyzései, melyek általános tetszést arattak és lelkes tapssal lettek honorálva. Ezen lelkes tapsból ugyancsak bőven kijutott minden egyes közreműködőnek, kik azt méltán ki is érdemelték. Az est műsorát Trajtler István Buda pestről nyitotta meg, ki néhány igen sikerült kabaré számokat adott elő nagy tetszés közepette. Utána Vitek B. Zoltán tréfás hegedű játéka következett, ki Komáromból jött el hozzánk, hogy közönségünket szórakoztassa, ami nagyban sikerült is neki. Általános tetszést aratott ezután Hajnóczky László, ki néhány humoros kupiét adott elő, a közönség körében folytonos derültséget keltve, ugyszinte Draqovits Rezső tót dialektussal előadott énekszámával. Percekig tartó tapsot kapott Cholnoky Margit Budapestiül, ki saját zongorakisérete mellett magyar népdalokat énekelt remek, szépen csengő hanggal. A hosszantartó taps után ráadásul még két dalt énekelt. A tapsok elhangzása után dr. „Fercseli" címen egy tréfás dalegyveleg előadás szórakoztatta a közönséget, melyben Horn József, Zsilavy Sándor, Kurucz Gyula, Mokos Kálmán mint magánszereplők és a tanító képző-intézet néhány tagja a karban szerepeltek. Ezen dalegyveleg zenéjét átirta és kisérte Szentgyörgyi Sándor, rendezte pedig Zsilavy Sándor. A dalegyveleg után élvezetet nyújtó kabaret^történeteket adott elő IVeisz Renée művészi stylusban, mely után Vitek B. Zoltán „Zsúr a Dob-utcában" tréfás magánjelenet előadásával percekig megkacagtatta a közönséget. Ezután Trajtler István és Hajnóczky László kabaré számaival és Vitéz Ernő néger táncával szórakoztatta a közönséget. Végül Fekete Irén színtársulatunk közkedvelt tagja, ki szívességből jött Székes fehérvárról ezen estélyre, művészi játékában és táncában gyönyörködött a közönség, ki egy melodrámát, egv kupiét és végül egy magyar táncot lejtett el kecsesen és ezzel a hangverseny műsora befejezést nyert. Hangverseny után a szélek kjhoidá sával táncképessé tették a termet és a fiatalság páratlan jókedv mellett kezdte meg Füredi Kálmán zenéje mellett a táncot. Az első négiest 34 pár táncolta. Szünóra után fokozódott a jókedv és azt jelzülí, hogy reggeli 6 órakor még járta néhány pár a csárdást, ezzel eléggé illusztráljuk a táncestély fenomenális sikerét. A táncestéiyen a következő hölgyek vettek részt: Asszonyok : Bottka Jenőné, Bélák Lajosné, Csizmadiáné, Deli Béláné, Erdélyi Zoltánná (Bpes

r), Fürst Sándorné, Galamb Józsefné, dr. Gőbel Káhnánné (Komárom), Hanauer Zoltánhé, Hajnóczky Béláné, Hajnóczky Arpádné, dr. Hirsch Vilmosné, dr. Jerfy Józsefné, Juhász Imréné, Kovács Kálmánné, özv. Kis Lászlóné, Koréin Vilmosné, | Krisfcóffy Gyuláné, Karlovitz Adolfué, Langráf Zsigáné, Lázár Ádarané, özv. Mihályi Gézáné. Major Gyuláné, Nosziopy Istvánné (Tóth), Piatsek Gyuiáné, Prauer Imréné, Ritter Rndréné, Sült Józsefné, Sípos J. ne, özv. Szente Jánosné, Tar Gyuláné, özvegy Tompa M.-né, Valkó Lajosné, Vaszary Gyu láné, özv. Vikár Kálmánné, Wimmer La josné (Kemenes), Weisz Salamonné, Weisz Henrikné, özv. Wlaszathy Mihályné, özvegy Wallenstein Dánielné, Leányok: Bottka Emma és Mici, Bélák Rózsik;), Bacsó Margit, Beke Juliska, Csiz madia írén, Cholnoky Margit (Budapest), Deli Berta, Fischer Guszti (Eszék), Fekete Irén (Sz.-Fehérvár), Fleischmann Irma (Kis- j bér), Galetta Alice (Nagyvárad), Gyurátz í Linus, Hanauer Mici, Hajnóczky Margit, j Hortig Margit (Ihászi), Hirsch Margit, Kovács j Mariska (Vincefő), Kis Vilma, Kis Jolán, í Kohn Olga, Koréin Adél, Lázár Boriska, I Nagy Gábriella, Pozsgay Nusi (Rábacsanak), Prauer Juci és Lulu, Pentz Eliz, Szente Elza, Eczí és Mádi, Szente Janka (Tatabánya), Sipiczky Juliska, Tompa Erzsi, Valkó Vilma, Weisz Renée. Weisz Franci, Wallenstein Kelén és Iluska. KARC Z O L A T EL mult Ixóbről. Miről is szólhatna másról a heti krónika, mint arról a mesésen sikerült estélyről, mely mult szombaton a Griff szálló nagytermében lejátszódott. No hát nem játszódott le ? Az estély kabaré jellegű volt és minden egyes közreműködő kisebb nagyobb mértékben szerepét lejátszotta. Hogy teljesen tisztába ie gyünk a helyzettel, tehát azt is jelzem, hogy ezen estelyt a helybeli vöröskereszt egylet rendezte és minthogy mostanában a kabaré van divatban, tehát az egylet csak a korral kivánt haladni, tehát újdonság számba menő kabaré estélyt rendezett vig farsangi estély elnevezéssel. A trükk remekül sikerült és a rende zőségnek kitűnő ideája voit, hogy ezen estélyi a modern kabaré jelében rendezte. A rendezőség büszkén elmondhatja az elért siker után, hogy „sláger estélye" volt az eddigi farsangi mulatságoknak. Sok fáradtságba és utánjárásba került a rendezőségnek a kabaré műsorszámok célszerű összeállítása és meg válogatnsa, de legalább fáradtságuk nem volt hiába való, amennyiben a közönség, melynek végig ksllett hallgatni az összes műsorszámokat, végeredmónykép azzal jeleztük az estélyt, hogy „ennyi belépti dijért több élveze ! tel nem lehetett nyújtani". Az estélynek egyik sláger alakja a konferáló volt és ezzel minden meg van mondva. Ha a konferáló egyénisége jól meg van választva, akkor egy kabaré estély sikere „an und für sich" biztosítva van. Nos hát ezt sikerülten megválasztották. A szellemes élcek és Rögtönzések egész garmadát szórta a közönség közé, sőt egyes helyi nagyságokra humorosan reáolvasott. Szóval a konferáló favorit volt és a közönséget minden vonalon legyőzte, jobban mondva megnyerte. Félreértések kikerülése végett jeleznem kell, hogy az estélynek voltak még kisebbnagyobb mértékben sláger számai, de ezeknek a hatásait a konferáló magának tulajdonította azzal, hogy minden ilyen sláger szám után a tapsokra a konferáló jött ki ós hajlongva köszönte meg a zajos tapsokat és egy sikerült élccel a lovagiasság szabályai szerint elintézte az ügyet, anélkül, hogy az egyes szereplőket egyéniségükben vagy jobban mondva önérzetükben sértette volna. Ehhez is zsenialitás kell! Nos hát nem keli ? Egy közreműködőnél azonban nem sikerült a trükkje. Ez a vidéki ur ugy látszik szinte trükkben utazik és ellensúlyozta a hatás lerontását. Könnyű volt neki ez a játszma, mert egy igen tetszetős témát választott ki magának. A fővárosban is szenzációt kellett kabaré számot „Zsúr a Dob-utczáb&n* adott elő. Hosszulére van ugyan eresztve, de oly ügyes mimikával és élethű zsargonnal adta elő, hogy a publikum nem csak hogy nem unatkozott, de mondhatjuk, ki nem fogyott a kacagásból. Voltak ugyan a közönség körében egyesek, kik ezen folytonos derültséget magukra célzatosnak és ízléstelennek tartották, de ez nem vehető komoly számba, mert ha tényleg ugy állna a dolog, akkor a fővárosban a lipótvárosi közönség nagy része bojkotálná az összes kabarékat. No de elég lesz a kabaré estélyről. A kabaré estélyt a hagyományos szokáshoz hiven a táncestély követte. Erre a táncmulatságra is el lehet mondani, hogy „sláger táncmulatság" volt. Hogy miben rejlett tulajdonkép a sláger, azt hivatásom nem engedi kutatni, csak annyiban jelzem a slágert, hogy még 6 órakor reggel sem volt vége a táncnak. Ilyen rekkordot még nem ériünk el tánczmulatság tekintetében a Griff szálloda nagytermében. Ha összegezzük most már a kabaré sláger-estélyt és a sláger táncestélyt, nem jogosan kérdezhetem bárkitől, hogy: No hát nem volt sláger-estély ? Frici. Az hírlik . . . Az hírlik, hogy Pápa városa szeretne, de nem tud haladni. Az hírlik, hogy Pápa városa kitakar, betakar, de azért még sem tudja mit akar. Az hírlik, hogy Pápa város képviselőtestületébe sok újonc bevonult. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnket a városban mindenki készenlétben tartja. Az hirlik, hogy a polgármester a határozatokat mindig „ily" értelemben mondja ki. Az hirlik, hogy a városi képviselőtestület alakuló közgyűlésére két rendőr díszben alakult ki. az hirlik. hogy a vöröskereszt-egylet hangversenyén néhány kabarészám páratlan volt. Az hirlik, hogy a vöröskereszt-egylet hangversenyén előadott zsúrt néhányan rituálisan togták fel. Az hirlik, hogy a vöröskereszt-egylet által rendezett estély egy fényes „galamb-estély" volt. Az hírlik, hogy a vöröskereszt-egylet táncestélyén „non plus ultrát" táncoltak. Az hirlik, hogy a vöröskereszt-egylet táncestélyét huszárosán fejezték be.