Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.
1912-02-18 / 7. szám
kiadása 55.802 K forgótőkéje 26.700 „ felszerelése 115.474 „ telke, épülete 600.000 „ stb. stb. A rendkivüli tanfolyamokra vonatkozólag a bpesti fémipariskolán 1910 ben ötféle szakból volt (kazánfűtők, stabilgépek, szakrajz, lakomobil és cséplő kezelök, műhely gyakorlatok), 1—3 hétig, este 1—9 és vasárnap d. e. 10—12 közt. Hogy ez a berendezés erőltetett, bővebb illusztrálásra nem szorul. Kassán u. e. tanfolyamokon kivül volt még dinainógépkezelök, gázmotorkezelök tanfolyama; mérlegismertetö, szabó, cipész, könyvelő, kárpitos, könyv kötö tanfolyam. A rk. tanulók 24 kor. dijat fizetnek félévenként, a mühelyi gyakorlatért. Az ország ipariskoláiban mindenütt vannak ily továbbképző tanfolyamok, de ezek komoly, alapos munkát alig végezhetnek. Nálunk a villanyeröre berendezett gépek ismertetése volna célirányos. Indítványozom ezek után a) az építő ipariskolák szervezésére vonat kozóiag : a) megszüntetését a rendes és rendkivüli tanfolyam közt fennálló külömbségnek s a kétféle szervezet egyesítését ; az egységes szervezel előnyeit nevelési tekintetben — fölösleges fejteget nem ; pénzügyileg is olcsóbbá válik igy az iskola, tehát több helyen szervez hetö. Alapul veszem t. i. a rendkivüli tanfolyam szervezetét, melyben fölszaszabadult épitö iparossegédek négyszer öt hónap alatt (novembertől márciusig, mikor az épitkezés szünetel) 20 hónap alatt szerzik meg a szükséges elméleti ismereteket s iparjogi tekintetben egyenlő képesítést a rendes tanfolyam hallgatóival, a kik 30 hónapig tanulnak. Ebből a 30 hónapi elméletből ve gyünk el tizet, legyük ez elmélet elé, ugy, hogy a ki n£gv középiskolát végzett, két év alatt szerezhesse meg a segédi minősítési, ne három év alatt, mint aki csak 4—6 elemit járt; ez a két év egyébként lehet egész 28 hónap (junius végétől, mikor a középiskolák bevégződnek, két év juniusig; azután van még négy hónap a tanfolyam el kezdéséig, novemberig; akinek a két éve letelt s ö maga felszabadult, négy hónapig mint segéd pénzért dolgozhatik). Az iparjogi egyenlősítést tovább kell fejleszteni s megadni pl. az egyéves önkéntességi jogot is (az uj véderöjavaslat u. is a középiskola hat osztályának bevégzéséhez köti ezt a jogot); ez a társadalmi elismerés íokozni fogja a munka megbecsülését. A minösitési törvény megváltoztatását a tisztviselői vagy jogi pályánál e szervezettel kapcsolatban, — nem tartom lényegesnek, inkább azt, hogy a speciálisan műszaki pályákra alkalmazás (pl. útmester, földmérő, pályafelvigyázó stb.) ezen szakiskola elvég zéséhez legyen kötve, a mi a pályát még vozóbbá fogja tenni, jövedelmezősége ellen most nincs panasz ; b) a fém iparosok részére továbbképző tanfolyam szervezését az alsófokú városi ipariskola mostani szervezésének kibővítésével, esetleg a munkásgimnázium belevonuáával is, — tartom megvalósíthatónak ; annyi a fémiparos Pápán és környékén, hogy ha meg van bennük a továbbtanulás szándéka, meg kell nekik adni az erre való alkalmat ; a villanytelep, gyártelepeink a gyakorlati képzéshez elegendő segéd eszközt nyújtanak; előadókban sem szűkölködünk — csak a szükséges költségről gondoskodjék a kormány; ha ezzel tisztában leszünk, arra is gondolhatunk, hogy tisztán csak műszaki előadásokat tartsunk-e vagy pedig számtartást, könyvelést, levelezést, nyelvi kurzusokat is ? Ezt a jelentésemet a kiküldött albizottság 1912 január 14 én tartott ülésén tudomásul vette, kívánatosnak tartván a pápai összes iparosokra vonatkozó statisztikai adatok beszerzését; elfogadta az a) b) pont alatt kifejtett határozati javaslatokat is, elrendelvén kiegészítésüket a költségekre nézve. Sarudy György. Városi bizottságok. Városunk képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésében az összes bizottságok névsorát megállapította. A fontosabb bizottságok névsorát a következőkben közöljük: Állandó választmány. Baranyay Zsigmond, Barthalos István, Fischer Gyula, Faragó János, Gyurátz Ferenc, dr. Hirsch Vilmos, Hajnóczky Béla, dr. Kluge Endre, Kriszt Jenő, Kis József, Saáry Lajos, Steinberger Lipót, Sebestyén Dávid, Oszvald János, Halász Mihály, Ács Ferenc, Billitz Ferenc, Krausz József N., Lamperth Ferenc, Lőwenstein Adolí, Győri Gyula, dr. Lakos Béla, dr. Steiner József, Wuest Ferenc, Karlovitz Adolf, dr. Teli Anasztáz, Baldauf Gusztáv, Harmos Zoltán, Béri Zsigmond, Barcsi József, dr. Antal Géza, Sült József, dr. Kende Ádám, dr. Hoffner Sándor. Egészségügyi bizottság elnöke és jegyzője, az építészeti bizottság elnöke és jegyzője, az ipar és keresk. bizottság elnökei és jegyzője, a pénzügyi bizottság elnöke és jegyzője, az ovodaíelüsyelő bizottság elnöke éltesebb ember vezette a karján. Mellette voltak a szülői is, csak ugy úsztak a boldogságban. — Messziről reám nézett. Mintha meg remegett volna, ugy láttam. Aztán, félrefor ditotta a fejét s vidáman kezdett beszélgetni a vén gavallérral, aki nyilván a vőlegénye volt. Mit éreztem e percben, elmondani nem tudom. Meg sem is kísérlem. Hollandéi' hadnagy kárörvendően kaca got.t s szemében diadalmasan táncolt valamely foszforos fény. — A hűség magasztos példája. Hahaha ! Ezért bizony kár volt negyven évvel visszamenni, öreg; ilyent a jelenben is kaphattál volna eleget. Az asszony — asszony, hiába 1 Widukind szánakozva nézett rá. Kibé kült lemondás s valami szent felmagaszto sultság ragyogott a tekintetében. — Elhamarkodva .ítéltél, fiam. Eleonora angyal volt, nem közönséges asszony. Földi gyarló teremtést — aki féijhez ment szerelem nélkül — csak kényszerítő okok teremtettek belőle. De fenkölt volt ebbáii is. Zsákmányul odadopta magát és egyetlen vonásával sem árulta el, hogy áldozata .minő rettenetes teher. A lelkét azonban hűségesen megőrizte szamomra tovíbb is. — Megírta, vagy megmondta, hogy ilyen apodiktikusan beszélsz? — birkózott tovább a kis Hollánder, hogy kicsikarja a győzelmet. — Ennél többet tett: bebizonyította, fiam. Nemsokára kitört a háború s ezredemmel amint tudjátok, részt vettem benne magam is. Talán azt is tudjátok, hogy egy ataknál nehéz sebet kaptam. Ha felforgatjátok az akkori ezredparancsokat, itt-ott megtaláljátok a nevemet a vitézebb emberek között. — Hét sebből véreztél, akár a Megváltó. Isten csodája, hogy megmaradtál ! — mondotta öreg bajtársa, Hammerstrom ka pitány. — Megmaradásomat Isten után Eleonórának köszönhetem. Mikor meghallotta, hogy nehéz sebben fekszem, titkon odahagyta fényes palotáját s hozzám sietett. Mesésen ragaszkodó szive győzött a társadalmi előítéleteken, a nagyúri nevelés korlátjain, a konvenczionált asszonyi prüdériákon. Jött, mert jönnie kellett. Igazi asszony volt, aki nek veszedelembe került a társa ; hősnő volt, kész szembeszállanni ég;gel, földdel, hogy megmentse elvesztett ideálját. Mint a forrón áradó nap a gyönge virágot, ugy özönlött körül fényesen, fenségesen, diadalmasan ez a nagy asszonyi hűség. Csak összevagdalt szegény testem, lázas homlokom volt előtte a világ, a lét, a minden. Jöhetett aztán utána a nagyúri családja, a vén ura, hogy hazatélésre bírják; elmondhatták előtte a világ összes józan bölcsei tét, hogy megingassák : süket, vak volt ez a drága asszony. Addig el se mozdult az ágyamtól, amíg nem látta, hogy veszélyen kivül vagyok. — Mikor annyira jobban lettem, hogy mozdulni bírtam, kapkodtam a keze után. 0 szelíden mosolygott s csókra nyújtotta mind a két kezét. — Mivel hálálhatom meg a jóságát, i édes ? i Betapasztotta a számat s halkan mondotta : — Nem szabad efféléket beszélnie. — Eg} általában nem szabad még beszélnie. Ha majd elfelejt egészen, de olyan egészen, hogy még a nevemre sem emlékezik : ez lesz a hála. Nem értettem e különös kérés okát. Hogy lehet elfelejteni ennyi jóságot ? Tagadólag ráztam a fejem. Ő azonban szelíden nézett a szemembe, mosolygott s biztosított, hogy ez a feledés a legédesebb, a legkibékitőbb a világon; azzal kilebegett az ajtón. Azt hittem, hogy a szobájába vonult. Pedig egyenesen nekiment a Moldvának. Több keresni valója nem volt a földön. Szenvedni, gyötrődni nem akart többé. Hát ugy-e, hogy érdemes volt visszamenni e történetért a negyvenéves múltba? — kérdezte Widukind és mosolygott s hullatta, hullatta a könnyeit. A tisztek nem feleltek. Mély, halotti volt a csend. Részvéttel nézték a zord Widukindot, aki hullatta, hullatta a könnyeit és mosolygott. Csak Hollander hadnagy állt fel s komolyan, ünnepiesen szalutált. Kit köszöntöti ? Isten tudja. Talán a hűség rég porló, nemes halottját. Sarkantyúja halkan perdült össze, mint ez a gyászos házban szokás.