Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-12-15 / 50. szám

ZSSZ^CTT- ó-vfolyam. Pápa, 1912. dec. 15. 50. szám Közérdekű iüggetten hetilap. — Rflegjeienik cniaiden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: lígéHK évre 12 IC, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Városunk csatornázása. Városunk csatornázási kérdése — mint már több izben jeleztük — nemsokára napirendre kerül. Városunk polgármestere ugyanis kijelentette, hogy ezen városunk létktf rdését célzó ügyet a jövő év tavaszán a képviselőtestület elé terjeszti és ezen körülmény nagyon is aktuálissá leszi foglalkozni azon javaslattal, melyet Csoknyay Károly városunk főjegyzője ez érdemben a vá rosi tanácshoz benyújtott. A benyújtott javaslatot teljesen magunkévá tesszük és tekintve annak fontosságára, egész terjedelmében a következőkben közöljük : „Tekintetes városi Tanács ! A földmivelésügyi minisztérium által elkészített csatornázási tervek az úsztató rendszerre vannak alapítva, vagyis, hogy a csatornában uetncsak a szennyvizek tartalma, hanem az utcai csapadékvíz is beleömlik. Ezen rendszer szerint készült tervekben a csatornák bősége ugy van természetszerű leg méretezve, hogy azokon minden körülmények között le is tudjon folyni a felhőszakadás, vagy nagy záporok esetére pedig két vész kiömlő van kontemplálva. A szennyvizek a Fehér malom mellett vezettetnének be a Tapolcába kellő ülepedés és eleriíés után. Mindnyájan abban a meggyőződésben vol lünk, hogy ezen megoldás egyszerű és könnyen kivihető. Minthogy azonban Pápa város tanácsa a csatornázást össze akarja kötni kertönlözésseh egy felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy ez esetben mily segélyt nyújtana Pápa városának. A minisztérium leküldte szakközegét, Kolozsvári miniszteri osztálytanácsos urat, ki előadta, hogy a kertöntözéshez szükséges berendezési költségeket szokta a minisztérium magára vállalni, amely 25—öOOOO korona lehet körülbelül. Megkérdezte, hogy mily rendszerre van készítve a csatornázási terv, tudomására hozatott, hogy úsztató rendszerre. Ekkor előadta, hogy ezen rendszer szerint a szennyizeket tisztítani kell, hogy a felesviz a Tapolcába juthasson, mert máskülömben ezt a minisztérium nem engedélyezi közegészségügyi szempontból. A tisztítási eljárás pedig igen drága és óriási medencék készítését igényli, hogy az összes szennyvizeket a csapadékvízzel együtt befogadhassa. Inkább ajánlja az elválasztó rendszerű csatorna építését, igaz, hogy ez sokkal többe kerül mint az úsztató rendszerű, mert külön csővezeték kell | a csapadék vizek s külön a földalattiak számára, de ez esetben a csapadék a Tapolcába ereszthető tisztítás nélkül, a fekáliák számára pedig sokkal kisebb medencék kellenek s öntözésre ellnisználhalók anélkül, hogy a Tapolcába bármit bele kelljen ereszteni, mig az úsztató rendszer mellett össze gyülemlett szennyvíz fel nem használható, miután ahhoz kell 3—400 hold terület s még akkor is megesik, hogy a medencék nagy záporok alkalmával I/ARCZA: A világ nyelve. A Moussart-házaspár Asniéresben lakott. Miután a férj bank hivatalnok, a felesége pedig elárusítónő volt egy nagy üzletben, reggelenkint elváltak egymástól és csak este a vacsoránál találkoztak abban a kerttel övezett kis házban, amelyet a férj a szülőitől kapott örökségül. És Moussarí. minden este változatlanul aggódó gyanúval fogadta feleségét: — Mit csináltál ma, Clothilde? Kivel találkoztál? Hány órabor jöttél el az üzletből ? Az asszony pedig annyira ki volt a napi munkától merülve, hogy nem tudott válaszolni, amiből rendszerint czivakodás keletkezett közöttük. ; Miután minden hozomány nélkül, merő szerelemből vette feleségül, azt hitte, hogy a féltékenység jogában áll és az a gondolat, ...LI.

JI

JJI

I ii

.

jw

jii

jipi

xi <

n»

»

ii• in i f-i—;

» g* hogy nagyon fiatal, nagyon szép és nagyon kaczér felesége minden ufczasarkon ki van téve az .elet kísértéseinek, rendkívül nyugtalanította és folyton remegett, hogy Clothilde-ot elvesztheti. Ez a gyanú annyira erőt vett rajta, hogy a szerény, szinte félénk hivatalnokocska otthonában valóságos zsarnokká vált. A szomszédok gyakran figyelték hallgatózva a házaspár czivódásait. Már azt is suttogták, hogy a férj üü-veri fiatal feleségét és a részvét természetesen a szerencsétlen asszony felé fordult, amíg a férj zárkózott modorát gonoszságnak minősítették. Egy szép, nyári estén, Clothilde ragyogó szemekkel, kipirult arccal, elkábultan érkezett haza. Rögtön megkezdődött a szokásos czivakodás. A nyitott ablakon át látták, hogy Moussart vad mozdulatokkal üldözi nejét. Hangos zaj és panaszos szavak hallatszottak a lakásból. Végre elaludt a lámpa és síri csend következett. A szerencsétlen férj, — akinek neje csak az imént fejezte ki legmélyebb megvetését, — szobájába menekült és izzó fejét párnái közé rejtve, hangosan zokogott, amig a fájdalomtól kimerülve, nagynehezen elaludt. Másnap reggel hét órakor megtörten ébredt fel nyugtalanító álmából és belépett Clothilde szobájába. Üres volt. A férj közel volt az ájuláshoz és kénytelen volt egy butordarabbp fogódzni. Egy pillanattal később már az egész házat betöltötte jajgatásával, amelyre csak a cseléd válaszolt. Nem látta a nagyságos asszonyt. Átkutatták az egész házat, a pincétől a padlásig: sehol semmi nyom. Eltűnt. Moussart halálsápadtan rogyott egy székbe és eltöprengett azon, hogy mi történhetett. Kétségtelenül megszökött és akedvese várta a ház előtt, a gazdag kedvese, mert semmijét sem vitte magával, a nyomorult 1 A szerencsétlen ember, akit a fájdalom teljesen lesújtott, betegséget jelentett a főnökénél és egy napra bezárkózott szobájába. vegyészeti ruhatisztító fiók-intézete PÁPÁN, Fő-uica. Értesítem Pápa város és vidéke nagyérdemű közönségét, hogy pápai fiókintézetem vezetésével oly egyént bíztam meg, ki előzékenységével és szolgálatkészségével a n. é. közönség igényeit minden tekintetben kielégíteni fogja. A n. é. közönség pártfogását O . Q kérve, maradtam tisztelettel ^O^Vmak ^jUSVaV.