Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-12-01 / 48. szám

©Mi Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSIÍ K FRIGYE S. HIRDETESEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Sajnosan kell tapasztalnunk, hogy Pápa város forgalma napról napra apad és a hires pápai országos- és hetivásárokat csak hírből ösmerjűk. Még csak néhány évvel ezelőtt Pápa városa szük volt, hogy befogadhassa azt a sok vi déki népet, kocsit és árut, amelyet a hetivásárok alkalmával behoztak. Nemcsak a piac, hanem az összes a piacra nyiló utcák gabonás szekerek kel voltak zsúfolva, akárhány utcában a forgalom teljesen meg volt akasztva és az utóbbi időben még a föidényben is a piac majdnem üres. Óriási volt a gabona mennyiség, a melyet Pápára hoztak és óriási, amit innen külföldre exportáltak. Mindig panaszkodtak, hogy kevés a waggon, hogy a gabonát szállítani lehessen, bezzeg most nincs ebben hiány, vmert a forgalom felényire csökkent. Városunk hetivásárai hiresek voltak és a szomszédos városok sem vetekedhettek velünk. Hát még országos vásáraink 1 A legtávolabb vidékekről özönlöttek ide vevők és eladók, a forgalom nagysága áruban, szarvasmarha ban és lovakban majdnem hihetetlen volt, szóval Pápa elsörangu kereske delmi hely szerepével birt a Dunán tulban. Sajnos, jelenleg ezt nem mondhatjuk, az idők nagyon, de nagyon változtak. Vásáraink hanyatlottak és a forgalom csökkenés meglepően nagy. Hogy vásáraink jelentősége csökkent, azt bizonyos fokig a forgalmi viszonyok idézték elő. Majd minden nagyobb községnek meg van a maga országos vásárja. A vidéki nép nincs teljesen rászorulva, hogy nagy vásárokra járjon azért, hogy szükségleteit beszerezhesse és általában kezd mindig szűkebb körűvé válni az a szokás, hogy éppen csak vásárkor vásároljanak. De máskülönben is a közlekedés fejlesztéséből, amennyiben ez lehetséges, kényelmes és olcsóságánál fogva, a fogyasztó közönség szükségletét minden egyes alkalommal a vasutak igénybe vétele mellett azonnal fedezi. Tehát a hova kényelmesebb a közlekedés, oda megy a vidék, mely eddig városunkat látogatta élelmi és más cikkek bevásárlása végett. Nézetünk szerint hetivásáraink, főleg pedig forgalmunk emelkedését csak ugy érhetnénk el, ha városunkban a közlekedési viszonyok megjavulnának, ha alkalom adatnék a vidéki lakosságnak, mely eddig is városunkhoz gravitált, hogy olcsón és kényelmesen közlekedhetne városunkkal. Ezt az ügyet nem szabad elhanyagolni, mert ez szorosan összefügg városunk forgalmának emeléséhez és hetivásáraink régi hirnevének helyreállításához. Ami országos vásáraink forgalmát illeti, az nagyban emelkedne, ha a sok apró községek vásárait megszüntetnék, vagy legalább is redukáltatnák. Főleg pedig arról kellene gondoskodni, hogy orszá os vásáraink össze ne essenek a győri vásárokkal, mert, hogy ez mily hátrány a forgalomra, szükségtelen bő. vebben magyarázgatni és ennek levét o^ TÁKCZA. ^o — Bácsi, itt lesz Resztorf Gerhard a te bálodon ? • Mint egy kegyetlen inkvizítor, kérdezte, ezt Westhőfen Kitty s gyönyörű szemeivel a lelke mélyére szeretett volna látni Conrig bárónak. ' — Lemondott s most egy lakodalmi ünnepen mulat messzi innen, keleti Poroszországban. — Szép, akkor én ott leszek! — szólt Kitty és megelégedetten ült bele szánkójába. — Hát ha elfogadta volna a meghívást? — Akkor én otthon maradtam volna! — Te, édesem, nagyon, rossz néven vetted a fiatal Resztorfnak, hogy a szép, fiatal Grodzinszkyné asszonynak megcsókolta a karját, hm! — az ebéd után —- ez a csekélység I A leány hátravetette bájos, szőke fejét s sötét szeme csak ugy szikrázott. — Mielőtt énnekem kezdett udvarolni, csókolhatta a karját, vagy akár a száját, a hányszor csak jól esett neki. De nekem udvarolni ós mással csókolózni? Köszönöm szépen 1 A szán e szavak után tovasiklott és Conrig báró csöndesen elgondolkodott: — Hpa! Hm ! Ha minden leány igy gondolkoznék, az ördögben is ! De ez igazán elragadó kis ördög ! És elragadó volt a megjelenése a bál fényességében is a finom csipkeruhában, a kivágásnál a rózsaággal: minden férfi szeme megakadt rajta. Kitty azonban mind a nagy hódolat közepette is kissé mélabús volt; legutóbb ő nyitotta meg e, fényes termekben Resztorf báróval a bált. És mily boldog volt akkor, bár még egy szót sem szóltak, egymáshoz. De aztán megpillantotta a télikertben a szép barna asszonyt, a mint lehúzta a kesztyűjét, a meztelen karjával felnyúlt egy virágért és akkor ő rátapasztotta erre a karra az ajkát. Olyan felháborodás fogta el akkor, hogy megremegett tőle ós valóságos vihart csinált a legyezőjével. — Méltóságos kisasszony, — jött aztán Resztorf — szabad arra emlékeztetnem, hogy a legközelebbi négyest nekem igérte ? Ott állt előtte hat lábnyi magasságában és ebből a magasságból szinte elbizakodott diadalittasságai pillantott le reá. Kitty egy pillanatra szinte megnémult, majd hidegen válaszolt: — Én ezt a négyest Tadden urnák adtam ! — Én rögtön közölni fogom az unokabátyámmal, hogy itt tévedésről van szó ! — Ez hiábavaló fáradozás volna, mert én nem tánczolok önnel, Resztorf ur I — Méltóságos kisasszony ? ! Kitty erre egyszerűen hátat fordított neki és a termen keresztül az ajtóhoz sietett. Resztorf Gerhard megdermedve állt ott és hosszan nézett utána s komoly arca pirosra gyulladt a haragtól. — Az ördögbe! hát én örökké vezekeljek azért, mert a kacér menyecske odatartotta nekem a karját? Hejh I pedig Kitty még haragjában is gyönyörű szép volt, ezt meg kellett éreznie A FŐVÁROSHOZ SZOKOTT KÉNYESEBB IGÉNYŰ URAK ÍZLÉSÉNEK IS MEGFELELŐ RUHÁZATOT 11 csakis Fő-utca 19 sz. alatt (közvetlen a megyeháza mellett) Amerikából mostanában ide letelepedett papi-, uri- és egyenruha-szabóknál lehet megrendelni. C\i\o\évVe\e\\et\ s-wfoás^oma és VUoX^o'í.ás \ ^acft ^áXasxUV 9a\o&\ atvgoV és sVó\oYS?,ág\ Ve\méVW \ VásMorgalmunk hanyatlása.