Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-10-06 / 40. szám

eredményt mutatott fel. A színtársulattól mi nem bucsuzunk el, amennyiben ugyanezen színtársulat összes tagjai tavaszra újra körünkbe érkeznek és igy, amidőn az utolsó heti szinireferádánkat közöljük, azzal fejezzük be, hogy „a szívélyes viszontlátásra" a tavaszi évadban. Szombaton premierünk volt „Ábrahám a menyországban" cimü operettel. Gyenge egy alkotás ugy szöveg, mint zene tekinte tében, de a szereplők ambiciózus játéka a közönség érdeklődését, mely zsúfolásig megtöltötte a színházat, egész estén át fenn tudta tartani. Ebben naay része volt Albert Böskének, Sellő Renének, Irányi Ellának, Tihanyi Bélának, Sebestyén Jenőnek és Fa ludy Károlynak, kik a darab főszereplői voltak. A szobacicus .szerepében Csengery Stefi igen sikkes volt. Kisebb szerepeikben Tábori és Sorr az összjáték sikerét nagyban emelték. A kar és zenekar Pados Rezső karmester vezetése alatt kitűnő összhangot produkált. Vasárnap d. u. „Lengyel menyecske" cimü operette telt házat csinált. A közönség kitűnően mulatott és élvezetet talált a precíz előadásban. A címszerepben P. Bihari Böske bájos ér, kedves volt és méltán kiérdemelte azon sürü tapsokat, melyekkel őt közönségünk — mint régi kedvencét — kitüntette. A többi szereplők a régi jók voltak. Este „Ábrahám a meny orsz ígban" lett megismételve. Ez estén is zsufolá g megtelt a szinház és az előző est fényes keretében mozgott. Hétfőn „Sárga liliom" színművet kitűnő előadásban láttuk. Szép számú közönség volt jelen a színházban és a legnagyobb érdeklődéssel nézte végig a minden tekintetben kifogástalan előadást. A herceg szerepében Fodor Oszkár jeleskedett, ugyszinte rokonszenves alakításban mutatta be Tihanyi a főhadnagy szerepét. A doktor szerepében Turay csak újból azt igazolta, hogy intelligens és rutinirozott színész. A nővére szerepét T. Báródy Kató igen ügyesen játszta meg. Kisebb szerepeikben Marton, Tihanyi az összjáték sikerében osztozkodtak. Kedden „Ábrahám a menyországban" került újból szinre. Dacára, hogy a hét folyamán harmadszor lett előadva, igen szép számú közönség volt a színházban. A szereplők igyekeztek a közönséget szórakoztatni és ez sikerült is nekik, amit a közönség azzal ismert el, hogy a vezérszereplőket zajos tapsokkal illette. Szerdán újból premierünk volt „A limonádé ezredes" operette bemutatójával, mely jelenleg a Király szinház sláger operettje. A darab mulattató és egy néhány melodikus énekszámmal rendelkezik. A címszerepben Faludy remek alakítást nyújtott, ugyszinte Tihanyi a fenséges hadnagy szerepében. A női szerepekben Albert Böske vált ki. Igen ügyes volt Csengery Stefi az ezredes leánya szerepében. Kellemes hangja van és játéka — tekintve, hogy kezdő — elég biztos. Sellő Renée és Sebestyén Jenő duett énekszámai igen tetszettek, ugyszinte Albert Böske és Sebestyén Jenő által Iejrett medvetánc, mely betétként lett a darabba beleillesztve. Ugy a medvetáncot, valamint u duett énekszámok mindegyikét megújrázták. Az előadás preciz összjátékát emelte a zenekar Pados Rezső karmester vezetése alatt Csütörtökön táblás ház előtt lett megismételve „A limonádé ezredes". A zajos tapsok ez estén sem maradtak el, melyeket a szereplők az előző est fényes keretében teljes mértékben kiérdemellek. Pénteken utolsó ] előadásul „Tolvaj" szinmü ment kitűnő előadásban és — ami nálunk ritkaságszámba megy az utolsó előadásoknál, — igen szép számú közönség jelenlétében. Az est kimagasló alakjai Zöldi Elza és Fodor Oszkár voltak, kik a második felvonás páros jelenetét nagy hatással játszták meg. Kabinet alakításban mutatta be Turay a vizsgálóbíró szerepét, ugyszinte igen ügyes volt Sorr a szerelmes fiu szerepében, nemkülönben Bai'óthy és Baróthyné a szülők szerepében. Az előadás befejeztével zugó tapsokkal búcsúzott el közönségünk a szereplőktől. I< A R CZOLAT ía, m ~ulZL b ixé bx*öl_ Legördült a függöny! A változatosság kedvéért illustrálo.u a helyzetet ezzel a kifejezéssel, mely ugyanazt jelenti, mint a ha gyományos szokáshoz hiven „finita la komédia" jelszót szoktam használni akkor, a midőn színtársulatunk lejátszta kisded játékát, itt hagytak bennünket vagy végleg vagy pedig „a viszontlátás reményében". Ugyancsak a változatosság kedvéért, bár sajnosan, de ez alkalommal nagyon is kevés beszámolni valóm van szintársulatunk itteni időzcséről. Röviden szólva, csak azt jeleztem, hogy „jöttek ós mentek". Hát nem nagy változás ez a multakhoz viszonyítva ? Akkortájt nem jöttek és mentek, hanem tényleg amint megirva van, „jöttek, láttak és győztek". Restelem az ügyet, de nincs máskép. Még az utolsó reményben is csalatkoztam. Azt hittem és reméltem, hogy az utolsó akkordok felelevenítik némileg az úgynevezett „aranjouzi szép napok" homályos voltát, de sajnos, még ebben is csalódtam. Értem pedig ezen csalódásomat a búcsúzásnál jelentkező érdeklődés és kifejezés teljes negligálását. Azt hittem és reméltem ugyanis, hogy ha már a fejszét elveszítettük, legalább a nyelét megtartottuk. Nos hát még a nyelét is elveszítettük, sajnos, szinte a változatosság kedvéért. Szóval minden megváltozott ! Eltekintve az egész sziniévad alatti ridegséget és bizony talan helyzetet, még a búcsúzás is szokatlan lefolyású volt Absolute semmi érdeklődés nem volt észlelhető a búcsúzás pillanataiban, mely rendes körülményelv között a -pályaudvaron szokott lejátszódni. Nem szólva zenéről, pezsgőkről, csokrokról, küldöttségekről, — mint anno dazummal — de még egy bánatos arcot sem lehetett az utazásnál látni, mely jelképezte volna a színtársulat távozását. A legérdekesebb a dologban az, hogy a színtársulatnál határozottan kifejezésre jutott a kínálat és mindennek dacára nem mutatkozott absolute irántuk a vételkedv. Hurnlokegyenest ellenkező áramlat uralkodott az egész színi idény alatt. Ha valaha alkalmazható volna ama bizonyos szállóige, amely abban kulminált, hogy „volt kivel és nem volt mivel", ugy az idei kapcsolkodzásra ez határozottan reá illik. De hát száz szónak is egy a vége ! Mit szépitgesssük annyit a dolgot, valljuk be egész őszitén, hogy teljesen kiérdemeltük ebben a sziniévadban azt a szegénységi bizonyítványt, melyet részünkre a színtársulat ama tagjai, kik erre illetékesek voltak kiállítottak. Most már igazán elmehetünk a jó hírünkkel Kuku tyinba zabot hegyezni. Elmondhatjuk rólunk, hogy sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. Színtársulatunk ezzel a szép impresszióval távozott el városunkból és ebben meg is marad a tavaszig, amidőn újra visszaérkeznek hozzánk, ez a dolog tulajdonképení bibije, mert ha nem jönnének vissza, akkor legfeljebb azt mondhatnánk, hogy „gombház, ha leszakad lesz más", de igy ezzel a közmondással nem élhetünk. Teljesen kiismerték gyengeségünket és igy nehéz lesz a csorbát, melyet saját magunkon ejtettünk, kiköszörülni. Elmondtam az esetet, nincs több mon dani valóm és azzal végzem be a színiidényről való beszámolómat, amivel kezdtem, hogy : „Legördült a függöny!" Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városának nagy gyomra van, de nincs mit emésztenie. Az hirlik, hogy Pápa városának fejlődése és haladása csak hirlik. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnkről még folyton svájci hirek keringenek. Az hirlik, hogy a polgármester a csatornázást most már végén csattanó ostornak tartja. Az hirlik, hogy Esterházy Pál gróf Ugodon elhuzatt? a munkapárt nótáját. Az hirlik, hogy a vidéki rendőrséget „szépen" fogják államosítani. Az hirlik, hogy Pápán hamar megtanul az ember keztyübe-dudál ni. Az hirlik, hogy Pápán a politikusok között komor hangulat uralkodik. Az hirlik, hogy Pápán a tisztviselőtelep a városnak Grönland szigete. AZ hirlik, hogy a darutollas legényeknek már teljesen befellegzett. Az hirlik, hogy a libatollas legények közül többen vérszemet kaptak és rázzák a rongyot. Az hirlik, hogy Pápán a diplomás liólyagoknál a szerelem ki van zárva. Az hirlik, hogy Pápán a dupla hólyagok között a „snasz" járvány uralkodik. Az hirlik, hogy Pápán a potya hólyagokat ötödik keréknek tartják. Az hirlik, hogy a színtársulat jött, azután ment és ezzel schlusz. Az hirlik, hogy a színtársulat egy-két tagja várakozási állapotba lett helyezve. Az hirlik, hogy a színtársulat igazgatója névtelen bucsucsókot nyomott az utolsó előadás szinlapjára. Az hirlik, hogy a színtársulat néhány tagja ugy távozott el Pápáról, hogy a kezét sem billegtette. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a színtársulatnak „frigyesbe volt. HIREK. — A király névnapja. Október 4-én, királyunk névnapján, városunk középületein nemzeti szinü lobogók lengtek, az iskolákban pedig az előadások szüneteltek. A kath. plébánia tepmplomban reggel 9 órakor ünnepi mise volt, melyen káplánjai segédlete mellett Kriszt Jenő esperes plébános celebrált s melyen megjelentek a tanintézetek, a hatóságok és a honvédtisztikar képviselői. — Október 6. Gyászlobogók hirdetik városunkban is a dicső 13 aradi vértanú kivégzésének 53 ik évfordulóját. A kath plébénia templomban 9 órakor gyászmise lesz, amelyen a hatóságok képviselői is részt vesznek. Városunk összes tanintézeteiben kegyeletes ünnepéllyel ülik meg az évfordulót. — Személyi hir. Dr. Antal Géza városunk orsz. képviselője Svájcból, ahol körülbelül három hetet töltött, péntekeu városunkba visszaérkezett. — Népgyűlés Ugodon. Hirt adtunk arról a népgyülésről, melyet Esterházy Pál gróf hívott egybe Ugod községbe, hogy a választókerület tiltakozzék a jelenlegi kormány politikája ellen. Esterházy Pál gróf egy nagyobb társaság Batthány Lajos és fia Gyula, Thoroczkay Miklós gróf, ifj. Szentkereszthy Béla báró, Lippay Géza ny. főispán, Jankovich Bésán Endre és Márkus Miksa udvari tanácsos, főszerkesztő kíséretében érkezett délben Ugodba, ahol bandérium és diszkapu várta a vendégeket és kiket Állasz Miklós ugodi plébános látott vendégekül. A népgyűlés, amelyen a kerület összes községei voltak képviselve, a plébániával szemben levő téren lett megtartva. A gyűlést délután 3 órakor Jankovich Bósán Endrq \