Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-07-07 / 27. szám

elmondhatjuk a költővel: „Gyermek vagyok, gyermek lettem újra." De n«m csak ily értelemben érezzük magunkat gyermekeknek, de mint gyermekek tértünk vissza az édesanyához, az alma ma­terhez, hogy lerójjuk mélységes hálánkat és elismerésünket mindenért, a mit nyújtott ne­künk, hiszen majdnem mindent az életben neki köszönhetünk és végtelenül jól eső öröm­mel tölti el lelkünket, hogy a főiskola a mi intim, családi jellegű ünnepünkön képviselteti magát, résztvesz ünnepünkön és ezzel docu­mentálja, hogy szeretettel ölel bennünket keblére, mint a szülő, ki hosszú idő múlva gyermekét viszontlátja. És most 30 év múlva idejöttünk, tanu­ságtételt teendő arról, hogy az ő buzgalmuk és fáradozásuk nem veszett egészen kárba, nem volt egészen hiába való, eljöttünk, hogy önérzettel elmondhassuk, hogy belőlünk ki­vétel nélkül a hazának becsületes, tisztessé­ges, kötelességtudó polgárokat neveltek és eljöttünk, hogy elmondhassuk, hogy az ő ok­tatásuk és tanításuk révén nemcsak anyagi boldogulásunkat alapozhattuk meg, hanem annak a szellemnek a révén, melyet ők szi­veinkbe öntöttek, megtanultuk azt, a mi az életet igazán széppé és érdemessé teszi, megtanultuk megbecsülni az eszményi java­kat, az erkölcsi értékeket . . . És a midőn számot adunk erről ennek a főiskolának mélységes hálánk és szerete­tünk kapcsán, tesszük ezt abban a hitben, abban a tudatban, abban a meggyőződésben, hogy az a szellem, melyet meghonosítottak a dicső elődök, tovább él ezen iskola falai között és hogy itt fenntartják és tovább ápol ják azokat a nemes hagyományokat, melyek ezt a főiskolát a magyar közoktatás, a ma­gyar nevelés, a magyar kultura templomává avatták. Az Isten áldása legyen mindenkor ezen templomon." Kis Ernő tanár a nála megszokott ked vességgel válaszolt az elhangzott szép be­szédre s biztosította a megjelenteket, hogy az a szellem, amelyre a szónok hivatkozott, most is él a kollégium falai között s a ta­nári kar kitartó munkával igyekszik a régiek­hez hasonló munkásokat nevelni a hazának s a magyar társadalomnak. Oyalókay László lelkes indítványára, hogy a 10 évvel ezelőtt tett alumínium ala­pítványt ismét növeljék, csakhamar több mint 500 korona gyűlt össze az alapítvány növe­lésére. A kollégiumból a ref. templomba ment az ünneplő társaság, ahol a találkozók egyike, Csekei Dávid alsóváradi lelkész tartott ün­nepi szent beszédet. A szeretet volt beszé­dének alapthémája s beszédének emelkedett tartalmával, valamint szívből jövő férfias elő­adásával lebilincselte nemcsak a találkozókat, hanem az egész nagyközönséget is. Közösebéd zárta be a szép ünnepélyt a Griff-szálloda naagytermében, amelyen már nők is vettek részt, négy osztálytársnak a felesége. Szép, lelkes és tréfás hangú beszé­dek fűszerezték a lukulusi lakomát, mely Özv. Zsilinszky Lajos vendéglősné jó kony­háját dicsérte, s a találkozók azzal az elha­tározással oszlottak szét, hogy 10 év múlva ismét összegyülekeznek s várják azokat is, akik most meg nem jelenhettek. Megjelentek a következők: dr. Antal Géza orsz. képviselő, Borsos István tanár, dr. Keresztes Ferenc vezető jbiró, Schwarcz Vilmos kereskedő (Pápa), Csekei Dávid lelkész (Alsóvárad), dr. Deutsch Sámuel orvos (Cell­dömölk), Fodor Gyula lelkész (Mezőlak), Freisz­berger Gyula postafőnök (Tata), dr. Guth Samu fülorvos (Bpest), Gyalókay László lel­kész (Nemesócsa), dr. Hoffner Elek ügyvéd (Moson), dr. Klein Adolf orvos (Szentgál), dr. Klein Mór ügyvéd, dr. Legény Béla ügy­véd (Győr), dr. Koréin Sándor ügyvéd (De­vecser), Kovács Endre jegyző (Homokbödöge), Kreiszler Manó kereskedő (Budapest), Krisz­tinkovich János postamester (Sümeg), dr. Lővy Miksa orvos (Mór), Molnár István jegyző (Nyék), Neupor Béla lelkész (Dereske), Sár közy György főszolgabíró (Barcs), dr. Schwarc Zsigmond ügyvéd (Keszthely), Tuba Gáspár lelkész (Ekei). A szeretet egymás iránt, s a szeretet és hála a főiskola iránt, amely őket össze hozta, mindenesetre fölemelő jelenség a mai nagyon is közönyösségre hajló viszonyok között. KARCZOLAT a mulb ix.é bx-01­Igen szép volt! Meg vagyok elégedve ! Ezekkel az etikettszerü kijelentésekkel il­lusztrálhatom a lefolyt heti eseményeket. Volt bőven mindenből, ami anyagot szol­gálhat egy heti krónika megírásához. Amint mondani szokás, változatos műsorunk volt a mult hét folyamán. Volt érettségi mulat ság, harmincéves találkozó, az iparos ifjak szokásos nyári táncmulatsága, kabaré elő adás, nagyobbszabásu keresztelő estély és más számos privát jellegű összejövetel Kezdjük élőiről! Az érettsegit tett if­jak mulatsága a szokásos sablonszerű alak­ban lett megtartva a Griff-szálló nagytér méhen. A sablonszerüség meg lett tartva, de a szokásos végeredmény ez alkalommal nagyon is csütörtököt mondott. Hogy hol történt meg a hiba, azt lélektanilag nem lehet megállapítani, tény az, hogy ez a mulatság „várakozáson aluli sikert aratolt." Illetékes tényezők azt állítják, hogy az ifjak a nagy drukkból kifolyóing nem eléggé reklamirozták az ügyet és számosan csak aznap vagy talán csak másnap tudták meg, hogy az érettségi ifjak tartják illetve megtartották már a szokásos érettségizésü­ket — a táncból. Feltéve, hogy ez q, hiba mégtörtént, de még inkább elfogadható azon körülmény, hogy nagyon szép idő kedvezett a mulat­ságnak és talán egy kerthelyiségben kellett volna a mulatságot hirdetni és felhasználva az úgynevezett „kedvezőtlen időjárás ese­tén" szokásos jelzést, csak ez esetben kel­lett volna a fedett helyiséget kihasználni. Mert hát tényleg nagy volt a hőség a te­remben és talán több család ezért maradt távol a mulatságról. Egyebekben a mulatság mesésen sike­rült. Kevesen, talán mondhatni nagyon is kevesen voltak hölgyek, vagy jobban mondva serdülő leánykák tekintetében, de akik ott voltak, azok kimulatták és kitáncolták ma­gukat amúgy „Isten igazábanMég elfért volna négyszer annyi közönség, de legalább elég hely sőt sok hely maradt a bosztonra, melyből ugyancsak bőven kivették részüket a megjelent érettségit tett ifjak és a velük érző hölgyközönség. Jelzem, hogy a gyenge látogatottság nem igen feszélyezte a táncos­párokat, amennyiben a rendes hajnalt azért betartották és legfeljebb a cigányok érezték meg a közönség hiányát. Ugyancsak ezen a napon volt találkozó­juk azoknak, kik 30 évvel ezelőtt tettek a pápai főgimnáziumban érettsegit. A szenior érettségit tett ifjak meglátogatták a fiatal kollégákat táncmulatságukon és élvezettel nézték a fiatal gárda mulatságát, eszükbe juttatva az ő régi dicsőségüket ezen a té­ren és számosan elmerülve a gondolatokba, azzal jelezte az esetet, hog> „eszembe jut régi legénységem". A régi kollégák közül többen a „ne hadd magad Schlesinger" ál­láspontjára helyezkedtek és a régi reminisz­cencia jegyében intézték el a fiatal kolie gákkal az estét. Az iparos ifjak a szokásos nyári mu­latságukat a Kaszinó kertihelyiségben tar­tották meg. Ez alkalommal nem kellett el­halasztani a mulatságukat a kedvezőtlen időjárás miatt, pedig hát az iparos iíjak ehhez már hozzá vannak szokva. Igen szép idő kedvezett nekik és a mulatságuk'nem is várakozáson felüli, hanem fenomális si­kert aratott. Annyi táncos és táncosnő volt, hogy „megtelt". Szóval rendkivüli kedélyes mulatság volt. Ha még azt jegyzem meg, hogy ugy a konfetti, szerpentin, valamint a levelezőlap készlet teljesen elfogyott és még 5 órakor reggel is húzta Füredi bandája a „trom-trom trombitást", igy hűségesen be­számoltam a heti krónikának az iparos if­jak fenomenális sikert aratott mulatságáról. Keresztelő estélyről is tettem említést, de tekintettel arra, hogy családias jelleggel volt felruházva, erről csak azt jelezhetem, hogy a család elsőszülöttjének és a mi fő trónörökösének keresztelőjén egy rendkívüli társaság gyűlt egybe és az örömszülők oly lukulusi lakomát csaptak, mely egy főispáni installációját is felülmulta volna. Szólt a czigányzene és az ének, fogyott a csopaki bor és ezt mind a trónörökös jegyében lett megcsinálva. Erről a keresztelőről jut eszembe (ne jusson semmi az eszébe, mert „elég". Szedő.) Frici. Az hirlik ... . Az hirlik, hogy Pápa városa köteles bojtárja a vármegyének. Az hirlik, hogy Pápa városa már sok' keserű orvosságot vett be. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk harminc év óta érett. Az hirlik, hogy a polgármester a csa­tornázási terveket már szortírozza. AZ hírlik, hogy a rendőrkapitány az államosítással megkapja díjmentesen a fő­kapitányi cimet. Az hirlik, hogy a Sportegyletnek néző tagjai is vannak. Az hirlik, hogy az iparos ifjak mulat­ságán a titkos választói jogot megszavazták. Az hirlik, hogy az iparos ifjak mulat­ságán a szerelmet névtelenül vallották meg. Az hirlik, hogy az érettségi mulatság nem volt elég érett. Az hirlik, hogy az érettségi mulatság várakozáson aluli sikert aratott. Az hirlik, hogy az érettségi mulatságon a táncosok hiányt szenvedtek. Az hirlik, hogy a darutollas legények teljesen leszereltek. Az hirlik, hogy a libatollas legények szódavíz mellett üdülnek. Az hirlik, hogy Pápán a diplomás hó­lyagok csak uri hólyagokkal barátkoznak. Az hirlik, hogy Pápán a dupla hólya­gok anyagi zavarokkal küzdenek. Az hirlik, hogy Pápán a próba hólya­gok az Erzsébetligetben nyaralnak. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal hölgy a keretgyakorlatokat az átvonuló tüzérségnél teljesítette. Az hirlik, hogy Páp.án egy keresztelőt megkoronáztak. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban sok válogatni való Vhn. Az hirlik, hógy a Pápai Közlöny szer­kesztőjét a hajnali harangszó figyelmezteti a lefekvésre. I-3I X IES ZE 2SI­— Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete julius hó 15-én hétfőn d. u. 3 órakor közgyűlést tart, melynek tárgy­sorozatát lapunk legközelebbi számában kö­zöljük. — A központi választmány mult szerdán Mészáros Károly polgármester el­nöklete alatt ülést tartott, amelyen az orsz. képviselőt választók névjegyzéke végleg megállapitatott.

Next

/
Thumbnails
Contents