Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-06-02 / 22. szám

oly fölségesen zordonok, mint Svájcé, lige- j teink nem oly kiesek, mint a Riveriáé, de j szépek, vonzóak, kellemesek, egészségesek és a mi igen fontos manapság — olcsók. ! A kényelmes és gyors magyar államvasutak elröpitenek mindenhova, a hol s ép vidék van, a lakosság tisztességtudó és 1 ecsületes, az élet jó. Szóval meg van minden kvalifikációja ennek az országnak ahhoz, hogy az idegenek fölkeressék azért, hogy gyönyörködjenek a természet szépségeiben ós pihenjenek. S a külföldiek még sem jönnek. Idegenforgalmunk oly csekély, hogy szégyen bevallani. Mig Olasz-, Német-, Franciaország, sőt Spanyolország lakosságának egy tekintélyes része ól abból, a mit az idegenforgalom jövedelmez, addig nálunk elenyészően csekély összeggé zsugorodik az idegenforgalom haszna. Hogy még nagyobb legyen a keserűség, itt vannak a mi gyönyörű szép gyógyító és üdülő fürdőhelyeink. Nincs Európában az az ország, melynek annyi gyógyerejü ásványvize lenne, mint Magyarországnak. Buda, Pöstyén, T.-Teplitz stb. gyógyfürdők csodákat művelnek évente a beteg százaival. — Szakértők konstatálták már számtalanszor hogy a mire a karlsbadi, franzensbadi vagy mareienbadi vizek képesek, arra a mi vizeink is alkalmasak és Balatonfüred, Tátrafüred, Csorbató, Borszék, Herkulesíürdő és a többi fürdőhely természeti szépség dol ; gában semmiben sem áll mögötte a külföld divatos fürdőhelyeibe. Nem mondják, hogy nincs forgalma a magyar fürdőhelyeknek, i de oly elenyészően csekély ahhoz képest, j a milyenre jussuk van, hogy az szinte ne- j vetséges. Okát e pangásnak nem kell messze keresni: a magyar közönségben. Ez a közönség, mint mindenben, a nyári fürdőzés dolgában is fölébe helyezi a külföldit a hazainál. A főváros és a vidék tehetősebb elemei egyaránt Svájcban, Tirolban, a Riviérán és tengerparti fürdőkben nyaralnak, fizetnek négyszer annyit, mint a mit idehaza fizetnének, rázatják magukat napokon át a vonaton, csak azért, hogy elmondhassák, hogy divatos külföldi fürdőben töl tötték a nyarat. Ha tehát mi sem pártoljuk a magunkét, mórt pártolja azt a külföld ? Az angol, a francia, a német száz és száz magyar nyaralóval találkozik a külföldi fürdő* helyeken s méltán hiheti, hogy a vagyonos magyarok azért nem nyaralnak odahaza, mert nincsen hol. S ha esetleg szemükbe akad valami magyar fürdőhelynek a rek lámia, nem törődnek vele, mert ők külföl_ dön azt látják, hogy a magyarok, a kik bizonyára ismerik a magyar fürdők viszonyait, nem nyaralnak hazájukban, hanem a pénzüket idegenek között költik el. A magyar balneoligiai kongresszusokon számtalan Határozati javaslatot fogadtak el> mely e nagy baj orvoslására lenne hivatva. Aktiót is indítottak nem egyet, de minden törekvés kudarcot vall a magyar közönség külföldimádásán. A magyar fürdők propa gandájával éppen ugy vagyunk, mint a magyar iparpártolással: a kinek pénze van rá, külföldi iparcikket vásárol. Idegen forgalmunk és fürdőink pangása tehát egyaránt a magyar közönség nembánomságán és a tettekben nyilatkozó sovinizmus hiányán múlik. Ó, tudunk mi nagy magyarok lángoló sovének lenni, midőn dikciózni kell, de a mikor tettekre van szükség, árva és elhagyott Magyarországon a magyar ügy. Ha a közönség megemberelné magát és néhány éven át következetesen magyar fürdőket látogatna, ezzel nemcsak a fürdők ügyén lendítene, hanem megteremtené az idegenforgalmat is azáltal, hogy hire menne a külföldön a magyar fürdők forgalmának és szépségének. KARCZOLAT a mult IzLöbx'őlFurcsa az eset! Junius havába léptünk és mégis oly hűvös idők járnak, hogy még a felöltőt is jól be kell gombolni nehogy ; esetleg egészség dolgában baj essék. Valósággal tótágast járat velünk az időjárás és 1 ha rövid időn belül nem embereli meg ma! gát az időjárás, akkor odajutunk, hogy nem i fogjuk elösmerni a hivatalos tavaszt, nyarat, őszt és telet. Mert hát az idén tavaszkor volt nyár és most nyáron van ősz és ebből azt lehet következtetni, hogy őszkor lesz tél és télen lesz tavasz. Szóval, igazán furcsa- az eset! De nem csak az időjárással furcsa az eset, hanem mindenféle társadalmi ténykedésünkben is tótágas helyzetet kell konstatálnunk. Semmi hangulat, semmiféle mozgalom, ami a régi szép és jó időkre emlékeztetne. Ami hangulat, és mozgalom van, arra igazán el lehet mondani, hogy „lágy, lágyabb, leglágyabb." És ki érzi legjobban ezt az össze-vissza kevert limonádés hangulatot és tótágast álló helyzetet ? Hát nem elsősorban a heti kró nikás ? Olykor akad ugyan valami téma vagy mondjuk talán esemény is, de ebben sincs valami köszönet. Ha ugy irná meg a heti krónikás amint tényleg és valóban történt, akkor ha nem is sújtanák egyházi átokkal, de a legkevesebb ami érné, az a lesajnálás volna. Mesterkélten kell az eseményeket lekarcolni, sőt a legtöbb esetben a mindig kéznél levő „generálsaft"-tal keli hosszulére ereszteni. Hja ! Ez igy van és nincs máskép ! Ha ló nincs, akkor a szamár is jó. Ezt mondja a régi közmondás és ehhez akarva nem akarva alkalmazkodni kell ebben a tótágast álló és homlokegyenest ellenkező modern helyzetben. Mert hát ez mostanában a modern helyzet és nem marad egyelőre más kibontakozás, mint türelmesen bevárni a helyzet modernebb szignaturáját, addig pedig mig az be következik, éljünk azzal a jelszóval, hogy: „mit den Wölfen muss mann heulen." Igy áll a bál! Tessék heti krónikát irni a mult hétről! írni valahogy csak megírja az ember, de még sem az aminek lenni kellene. Nem hizelgek magamnak azzal, hogy merész fantáziám van, de ha a mostani körülmények között hivatásomnak annyira is eleget tudok tenni, hogy nem marad üresen „a mult hétről" cimü rovatom, ugy mégis be kell képzelnem magamnak, hogy rendelkezem egy csekély dózissal a merész fantáziából. Lehet, hogy elfogult vagyok és mindezeket a dolgokat, melyekkel a mostani tótágast álló helyzetet illusztráltam, a jelenlegi borongós és komor időjárás hangulat szugge rálta belém, de bármiként van, annyi tény, hogy : „rossz időket élünk !" Ez a helyzet jelenlegi szignaturája. Változik azonban a helyzet, amennyiben szinházi pótszezonunk lesz, még pedig tavalyi jó ismerősünk Könyves Jenő stagione színigaz gató társulatával már bovonult városunkba és 15 napon át hivatva lesz közönségünket szórakoztatni. Tehát tizenöt napra biztosítva vagyunk téma dolgában. A színtársulat az igazgató páron kivül teljesen uj alakokkal van szervezve és ezen körülmény eléggé biztató arra, hogy elevenség dolgában nem lesz hiány. Ebben a reményben várjuk a fejleményeket. Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa jövöje a lőcsei kalendáriumban van megírva. Az hirlik, hogy Pápa városa a közjövedelmek szaporítására pályázatot fog hirdetni. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk újra kivágta a rezet a parlamentben. Az hirlik, hogy a polgármester nemsokára kirukkol a csatornázás kérdésével. Az hirlik, hogy a rendörök között titkos rendörök is vannak. Az hirlik, hogy a Sportegylet az idén nagyobb életjelre készül. Az hirlik, hogy a jótékony nö egylet kóstolója az idén két kertben fog lejátszódni. Az hirlik, hogy a jótékony nőegylet kóstolóján hétágú koronás pezsgőt fognak elárusítani. Az hirlik, hogy Pápán a darutollas legények belejöttek a régi formába. Az hirlik, hogy Pápán a libatollas legények lassankint kimennek a divatból. Az hirlik, hogy Pápán a diplomás hólyagok adják erősen az előkelőt. Az hirlik, hogy Pápán a dupla hólyagok gombamódra szaporodnak. Az hirlik, hogy Pápán a próba hólyagok rosszul teleltek. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetnek oly estéli közönsége van, mely ápol és eltakar. Az hirlik, hogy Pápán a Cinca illatos szagát sokan orvosságnak használják. Az hirlik, hogy Pápán a Városmajort ki akarják bástyázni. Az hirlik, hogy az Esterházy uton a villákat vicinális menetrenddel építik. Az hirlik, hogy a Tisztviselőtelepen a háztulajdonosok vízhiány ellen biztosítva lesznek. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének reggel van este. Ü3

»» IE3 "jc^H— Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete folyó hó 8-án szombaton — délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Városi tanács javasolja, hogy a kép viselőtestület Sávoly puszta területéből homokbányának 50 magyar holdat vásároljon meg. 2. Városi tanács beterjeszti a vadá^ szati jog bérbeadása tárgyában megtartott nyilvános árverésről felvett jegyzőkönyvet. Javasolja, hogy a vadászati jog 1912 évi augusztus hó 1 tői hat egymásután következő évre 1840 K évi bérösszegért Szabó Károly pápai lakosnak engedtessék át és a szerződés vele megköttessék. 3. Gyenese Pál vágóhídi felügyelő nyugdíjaztatását kéri.