Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-01-14 / 2. szám

Elnöklő polgármester megemlíti, hogy Néger Ágoston veszprémi apátkanonok né­hány nap előtt ünnepelte meg lelkészfei­avatásának 50 ik évfordulóját. Néger Ágos­ton évek hosszú során át Pápán esperes­plébános volt és ezen idő alatt a vallásfe­lekezetek közötti békés egyetértés előmoz ditásában felejthetlen érdemeket szerzett és őt vallásfelekezeti külömbség nélkül min­denki tisztelte és becsülte. Indítványozza, hogy ezen fenkölt gon dolkozásu főpapot a képviselőtestület a köz­gyűlésből kifolyólag ezen jubileuma alkal mából üdvözölje. A képviselőtestület a polgármester in­dítványát lelkes éjzenzéssel fogadta. Bejelenti továbbá elnöklő polgármester, hogy a vízvezetéki vizet a vegykisérleti ál­lomás által vegyelmeztette és az kifogástalan egészséges viznek minősítette. A bejelentést a képviselőtest let, öröm­mel tudomásul vette. Napirendretérés előtt Fischer Gyula utal a jégbeszerzésről szóló szabályrendeletre és mulasztást lát a városi tanácsnál aziránt, hogy a természetes jégbeszerzésre nem je­lölt ki a fogyasztók számára megfelelő te­rületet, hoiott ennek sürgősségére utasítva lett a tanács. Kérdi a polgármestert, hogy kit terhel a mulasztás és mit szándékszik ez érdemben tenni ? Polgármester kijelenti, hogy ez érdem­ben a mulasztás nem a városi tanácsot ter­heli, amennyiben a rendőrkapitány meg lett bizva a terület kijelölésére. SzoJcoly Ignácz a felelősséget magáról elhárítja és a városi mérnökre Hárítja a mu­lasztást, amennyiben a megállapított hely . szini szemlére nem jött el. Kijelenti egyben, hogy a tegnapi napon egy alkalmas terület ki lett jelölve ós pedig a Zavari malom melletti rétterület, mely a jégbeszerzésre igen alkalmas. Révész mérnök igazolja, hogy a helyet ő jelölte ki ós igy őt mulasztás nem terheli. A képviselőtestület a hely kijelölését tudomásul veszi, de a rendőrkapitány vála­szát — mulasztást illetőleg —- nem veszi tudomásul. Ugyancsak napirendretérés előtt Ede­lényi Szabó József kéri, hogy tekintettel az ügy foutosságára a heti állatvásártér ügye soron kivül tárgyaltassék. Ugyanezt kéri Halázs Mihály a városi takarékpénztár és munkáslakások ügyében. Dr. Kende Ádám felszólalása után, ki helyesli ezen ügyek soron kívüli tárgyalását, a képviselőtestület a kérelmeknek helyt ad és elsősorban a heti állatvásártéri ügyet, : utána pedig a városi takarékpénztár kérdé­sének tárgyalását határozza el. 8. Jelentés a tervbe vett uj heti- és országos vásártérről. A pénzügyi bizottság és állandó va lasztmány tekintettel arra, hogy a grófi-ut melletti tókerteket az uradalom nem haj­landó ezen czélra átadni, a Barakk-kórház céljaira kijelölt telkek pedig tetemes költ­ségbe mintegy 18000 koronát igényelnek e célra, a heti állatvásár megtartására az or­szágos vásártért jelöli ki. Keresztes Gyula közérdek szempontjá­ból nagyon is üdvösnek tartaná, ha a heti állatvásártér részére a Barakk-kaszárnya te­rület egy része hasitatna ki és ez érdemben már ez alkalommal hozzon a képviselőtes­tület végleges határozatot. Ugyanily értelemben szólal fel Bdelényi Szabó József, dr. Löwy László, Billitz Ferenc. Kovács Sándor a heti állatvásár teréül az országos vásárteret jelöli ki. Dr. Kende Ádám helyesli a tervet, de mielőtt ebben a kérdésben a képviselőtestü­let határozna, óhajtaná, hogy ez érdemben szakértők kérdeztessenek meg, valljon ezen terület állategészségügy tekintetében megfe­lel e ezen célnak. Ha igen, ugy kész öröm­mel hajlandó a heti állatvásártért ezen te­rületre áthelyeztetni. Barthalos István is helyesli a tervet és osztja dr. Kende nézetét. A képviselőtestület dr. Kende Ádám indítványát egyhangúlag elfogadja. Ezután következett a 7- pont a városi takarékpénztár ügye. 7. Dr. Molnár Imre papai la kos város 1 takarékpénztár létesítése iránt javaslatot ter­jeszd elő. A pénzügyi bizottság és az állandó választmány ezen ügynek napirendről való levételét javasolja. Dr. LaJcos Béla hosszas beszédben is­merteti a községi takarékpénztárak üdvös voltát. Utal Francia és Németországra, ahol a városi takarékpénztárak jövedelmei tete­mes jövedelemmel gyarapítják a városok háztartását. Magyarországon jelenleg Nagy­Bányán, Nagy Kőrösön. Kecskeméten, Kar­cagon a községi takarékpénztárak remekül prosperálnak. Pápán egy ily városi takarékpénztár közjövedelmet biztositana és annak felállí­tása közsügségietet képez. Félte az eszmét — úgymond — ós ezért ragaszkodik annak mielőbbi létesítésére. Nézete szerint az árva és gyampénzeknek elhelyezésével a financí­rozás is biztoaitva volna. Határozati javas­lata a következő : Mondja ki a képviselőtestület, hogy felállítja a városi takarékpénztárt elvileg. Ezen intézmény alapszabályainak kidolgozá sára egy az orsz. képviselőnk és a polgár mester bevonásával egy 15 tagu bizottságot küldjön ki, melynek feladata lesz a takarék pénztár mikénti felállítására javaslatot tenni. Fischer Gyula nem tartja időszerűnek még ennek felállítását, mivel a helybeli pénzintézetek a pénzkiadásánál igen kuláns % ot szimitnnak. Ily értelemben szólal fel dr. Boffner Sándor. Barthalos István az eszméi rokonszenv vei fogadja, elvben hozzájárul a határozati javaslathoz. Dr. Kende Ádám szinte p ártól ja az esz­méi, de a bizottság kiküldetései időelőttinek tartja. Megvárni kívánja azon időt, amidőn az országos városi törvény életbe lép és ezen intézmények jogkörét megállapítja. Dr. fíirsch Vilmos helyesli dr. Kende érvelését, de különben aggályai vannak arra nézve, hogy a kíküldendő bizottság az alap­szabályok kidolgozásával ezen intézmény ügykörét nem tudná garantálni. Dr. Steiner József ezen kérdésnek napi­pirendről való levételét javasolja. Miután még dr. Lakos Béla zárszójo­gával állt, a polgármester tekintettel arra, hogy 10 képviselő a névszerinti szavazást kérte, elrendelte a szavazást. A szavazás eredménye* 65, a javaslat mellett 32 ellene volt s igy dr. Lakos ha­tározati javaslata lett elfogadva. A bizottság tagjai lettek: Dr. Antal Géza, Mészáros Károly, Csoknyay Károly, dr. Molnár Imre, Freund Ferenc, Steinberger Lipót, Győri Gyula, Halász Mihály, Ács Fe­rencz, Kovács Sándor, Beck Zsigmond, dr. Lakos Béla, Barthalos István, Jilek Ferenc és Schor Ármin. 3. Belügyminiszter rendeletben értesiti a város közönségét, hogy az 1911. évre a városi tisztviselők fizetésének kiegészítésére 6000 koronát az állampénztárból kiutalt. Városi tanács ezzel kapcsolatban beterjeszti a felosztási tervezetet. Egyidejűleg javasolja, hogy mindazon alkalmazottaknak, kik az államsegélyből egyáltalán nem, vagy nem megfelelő összegben voltak részesíthetők, a múlt, évi pénztármaradvány terhére 6487 K utaltassák fizetési pótlék cimen, vagyis a mult évben megállapított összeg osztassék ki közöttük fizetésük arányában. A képviselőtestület a tanács javaslatát elfogadja, tekintettel hogy az államsegély tisztán a ministeri rendeletnek megfelelően van a kezelő és segédszemélyzet között fel­osztva, tekintve azonban, hogy a rendőrök az államsegélyben nem részesülhettek, egyes alkalmazottak pedig állásuknak megfelelő módon nem voltak segélyezhetők, ezek ré­szére a képviselőtestület a mult évi pénz­tármaradvány terhére ép ugy, mint már a mult évben megszavazott összeget utal ki fizetésük arányában és ennek felosztásával a városi tanácsot bizza meg. Névszerinti szavazás folytán ezen ha­tározatról a birtokon kívüli felebbezés mon­datott ki. Az idő előrehaladottságánál fogva, a képviselőtestület a tárgysorozat többi pont­jait a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzni határozta és ezzel a gyűlés befeje­zést nyert. KARCZOLAT a mult Itt a farsang! Nem újdonság, ameny­nyiben minden esztendőben egy és ugyan­azon dátummal köszönt be a farsang. A far^ sang vízkereszt napjától van számítva és tart hamvazó szerdáig. Ez már igy van megírva és jelezve a kalendáriumban ós ebben nincs eltérés. Eltérés csak annyiban van, hogy ezen időtartam hosszabbra vagy rövidebbre van kiszabva. Szóval, van rövid és hosszabb far­sang. Az idén a kalendárium számítás sze­rint 45 napos farsangunk lesz. Elegendő idő arra, hogy ugy Isten igazában kimalassuk magunkat. Kilátás van reá, mert az előjelek után ítélve az érdekelt körökben erős mozgolódás tapasztalható a mulatságok irányában. Az igaz, hogy a régi, az úgynevezett anno da­zunáli bálunk ha nem is teljesen, de nagy­részt kimentek a divatból, de annál több es­télyek, hangversennyel kapcsolatos táncmu­latságok vannak készülőben. Pápán bál ! Ez a kifejezés városunkban már csak fogalom. Melyik egylet rendez már manapság nálunk bált? Mire való a bál, mikor egy rendes mulatság is megteszi. Ilyen körülmények között nézünk mi a farsangi idény elé. Értesülésem szerint, alig van városunkban egylet és kör —• pedig ezekkel bőven el vagyunk látva — amely nem foglalkozik egy farsangi mulatság vagy estély megtartásával. A vigalmi bizottságok már siervezkednek és erősen lapozgatják a kalendáriumot a határidő megválasztásában. Nálunk erről is ideje korán kell gondoskodni, mert egy Griff termünk van, ahol egy-egy nagyobb szabású mulatság megtartását biz­tosítani lehet, félve attól, hogy a kijelölt na­pon már más egylet vagy kör lefoglalta a termet és ez esetleg nagy befolyással lehet a mulatság sikerére, amennyiben bizonyos időre el kell odázni, sőt megtörtént már azon eset, hogy egy tervezett farsangi mu­latságot ezen lefoglaltság miatt a böjtben kellett megtartani. Az idei farsangi idényt a ,szövőgyári bál" nyitja meg, mely tegnap este zajlott le a Griff teremban és amelynek lefolyásáról a hagyományos szokáshoz híven a heti króni­kánák is be fogok számolni. Rendes körül­mények között ezen bál február hóban tar­tatik meg, de ugy látszik, hogy ebben az esetben is a kalendárium napja beleszólt és ennek tudandó be a korai bál megtartása. Az idén a vöröskereszt egylet is nagy­ban készül egy farsangi monstre estély ren­dezésére, mely már erősen foglalkoztatja a városunkban készenlétben levő műkedvelői gárdát. Nagy dolog és nagy meglepetés ké­szül, de a diskretio kötelez egyelőre a hall­gatásra. Szóval, nagy kilátásunk van, hogy : Mulassunk a farsangban ! Friri.

Next

/
Thumbnails
Contents