Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-02-05 / 6. szám

— Két remek olajfestmény disze leg Kis Tivadar könyvkereskedő kirakatában. A két olajfestmény Regner Pál helybeli elösmert szobafestő ecsetéből került ki. Szakértők véleménye szerint a két olajfesmény remekmű és Regner Pálnak a festészet terén fényes jövőt jósolnak. — Hol vásároljunk tea vajat ? Ott ahol naponta az frissen és tisztán kezelve kapható. Látogassunk el Weinberqer Jenőné Kossuth Lajos-utcai izlésessen és külön helyiséggel rendelkező csinos kávémérés és tejcsarnokába, ahol nemcsak na ponta friss tea-vaj, de Ízletes reggeli- és ozsonna kávé, tejfel, turö, vaj és minden gyártmányú sajtok kaphatók. Még azt az előnyt is nyújtja a vevőnek, hogy a tejet házhoz is szállítja. Aki nem hiszi, győződjék meg róla. — EGY TANONC azonnal felvétetik Weinberger Mihály kárpitosnál. — Iluska créme. Igen jókéz és arcbőr finomító az „Iluska créme" 1 tégely 1 korona a Városi gyógyszertárba Fő utca 8. — Eladó borok. Szombathelyen lepincézett 200 hl. 1908. évi Kövidinka, OlaszRizling és Nagy Burgundi (fehér) saját termésű tiszahegyesi erős fajbor eladó. Bővebb jelvilágositással szolgál: Süttö Kálmán takarékpénztári könyvelő Pápán. — Lakodalmak és kisebb mulatságok eljátszására ajánlkozik N y á r y János helybeli cimbalmos. Lakása Flórián utca 6 számú házban van. Pápai m. kir. anyakönyvi kivonat Szülöttek. Horváth József műszerész és neje Ackermann Erzsébet fia: halvaszületett. — Gergyesi Vilmos napszámos és neje Domonkos Erzsébet fia : János rkath. — Eibenschütz Vilmos kereskedő és neje Abelesz Cecília leánya: Sára izr. — Dekovics Sándor gyárimunkás és neje Csőrés Rozália leánya: Ilona rkath. — Nagy Dániel földmivelő és neje Francsics Mária leánya: Mária ref. — Horváth Antal földmives és neje Polgár Anna fia : József rkath. — Pető József kéményseprőmester és neje Szoblik Mária fiaAlajos rkath. — Fuchs József máv. és neje Joó Ágnes fia: Gyula rkath. — Görög Gyula szabó és neje Szabó Mária leánya: Margit rkath. Halottak. Balogh József dohánygyári tiszt rkath. 37 éves öngyilkosság lövés által. — Lővinger Ottó izr. 8 hónapos agyhártyalob. — Gombás József parádéskocsis rkath. 38 éves gyomorrák. — Pelhőcz Jolán ág. hitv. 12 éves szivbaj. — Kéger György cipész rkath. 76 éves elaggulás. — Nagy József ág. hitv. 2 hónapos görcsök. — Pintér Józsefné szül. Varga Margit rkath. 24 éves vesebaj. — Dr. Koritschoner Lipót ügyvéd 60 éves idült agylob. — Zsegrovics János cipésztanonc ref. 15 éves öngyilkosság akasztás által. Házasságot kötöttek. Vér Antal szövőgyári munkás rkath. és Nagy Erzsébet rkath. — Rózsás József gyárimunkás és Verrasztó Lidia rkath. — Horváth István napszámos rkath. és Maróti Erzsébet rkath. — Száki István napszámos rkath. és Szakács Terézia rkath. — Nemes István máv. rkath. és Sobján Anna rkath. Felelős szerkesztő : POLLATSEK FRIGYE? 1910. B. 683/3. sz. Ő Felsége a király nevében ! A pápai kir. járásbíróság, mint büntető bíróság, rágalmazás vétségével vádolt Kundi Jánosné elleni bűnügyben, Kucsera Jenő, Nikodém Mihály és Fischer Salamon főmagánvádlók által emelt vád fölött a Pápán 1910. évi dec. 17-én dr Sült József jegyzőkönyvvezető és dr. Lusztig ügyvéd, mint főmagánvádlók képviselőjének közreműködésével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és a védelem meghallgatása után a következőleg itélt:' Kundi Jánosné szül. Mészáros Mária, 33 éves, rom. kath., földmives neje, pápa teszéri születésü és lakos, ir, olvas, csekély vagyonú vádlottat azért, mert 1910. évi nov. havában Pápateszéren a kárára október 10-én elkövetett lopásról ugy nyilatkozott, hogy Kucsera Jenőt, Nikodém Mihályt és Fischer Salamont gyanúsítja a Btkv. 261. §-ába ütköző és minősülő háromrendbeli becsületsértés vétségében bűnösnek mondja ki s ezért őt a Btkv. 261. § a alapján az ítélet jogerőre emelkedésélől számított 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt fizetendő s az 1892. évi XXVII. tc. 3. § ában meghatározott célokra fordítandó és igazolt behajthatatlanság esetén a Btkv. 53. §-a alap ján. minden egyes rendbeli becsületsértésért kettő-kettő (2—2) napi fogházra átváltoztatandó husz-husz (20—20) korona pénzbüntetésre ítéli. Egyúttal a B. P. 479. és 489. §-ai alapján kötelezi vádlottat, hogy 45 kor. ügyvédi költséget főmagánvádlók részére 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt, a B. P. 480. §-a alapján pedig, hogy a már eddig felmerült 12 K 50 fill., valamint az esetleges szabadságvesztés büntetéssel még ezután felmerülendő bűnügyi költségeket az 1890. évi XLIII. tc. 9. §-ában jelzett módon az államkincstár részére fizesse meg. Végül a Btkv, 277. §-a alapján elrendeli, hogy az ítélet egész terjedelmében indokaival együtt Kundi Jánosné vádlott költségére a „Pápai Közlöny" be közöltessék. Indokok: Kucsera Jenő, Nikodém Mihály és Fischer Salamon a Btkv. 258. §-ába ütköző és minősülő rágalmazás vétsége miatt emeltek vádat Kundi Jánosné ellen azért, mert 1910. évi november havában azt állította róluk többek előtt, hogy 3000 koronáját ők lopták el. Ezzel szemben a kir. járásbíróság Kundi Jánosné vádlott beismerése, továbbá a hit alatt kihallgatott özv. Klesitz Vendelné, Klesitz Károlyné, Söptei Mihály né, Váci Ignác, özv. Nadel Györgyné és Horváth Kelemen aggálytalan tanuknak vallomásai alapján tényként megállapította, hogy vádlott 1910. november havában a kárára október 10 én elkövetett lopásról beszélgetve ugy nyilatkozott, hogy Kucsera Jenőt, Nikodém Mihályt és Fischer Salamont gyanúsítja. Minthogy vádlott tagadásával szemben a kihallgatott tanuk vallomásával nem nyert b°igazoiást az, hogy vádlott azt állította főma^ánvádlókról, hogy 3000 K. ját ellopták -— ezért a Blkv. 258. § ába ütköző és minősülő rágalmazás vétségének esete nem állapitható meg annyival kevésbbé, mert a gyanúsításra is csak két közvetlen tanú van, úgymint Klesitz Károlyné és Söptei Mihályné — amennyiben a többiek ezt csak másoktól hallották. Minthogy azonban vádlott büntetendő cselekmény elkövetésével gyanúsította meg főmagánlókat, ami pedig meggyalázó, s igy a Btkv. 261. § ába ütköző és minősülő becsületsértés vétségét megállapítja, ennél fogva a bíróság őt ebben és pedig rnert három személyt gyanúsított meg, háromrendbeli becsületsértés vétségében bűnösnek mondotta ki és ugyanezen §. alapján a rendelkező rész értelmében büntette. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülménynek vette a vádlott büntetlen előéletét s a nagy anyagi veszteség miatt izgatott kedélyállapotát. A bünügyi költségekben való marasztalás vádlott bűnösségének folyamánya. Az Ítélet hírlapi közzététele a főmagánvádlók kívánatára a Btkv. 277. § alapján ren delteteU el. Pápa, 1910. december 17. FÜREDI s. k. kir. aljárásbiró. A másolat hiteléül Novitzky Pál kir. jb. irodatiszt. I 91/1411. B. Ö Felsége a király nevében ! i A veszprémi kir. törvényszék mint feI lebbviteli bíróság becsületsértés vétségével | vádolt Kundi Jánosné szül. Mészáros Mária ! ellen folyamatba tett bűnvádi ügyet, melyben a pápai kir. járásbíróság 1910. évi december hó 17. napján 1910. B. 683/7. szám alatt I Ítéletet hozott, vádlott részéről bejelentett fe; lebbezés folytán dr. Szabó Elek kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt, Takács Lajos és Horváth Zoltán kir. törvényszéki bírák, valamint Szenes Oszkár kir. törvényszéki jegyző mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett dr. Rosenthál Sándor ügyvédnek mint magánvádló képviselőjének Kundi Jánosné vádlottnak és védőjének dr. Horváth Béla ügyvédjelöltnek jelenlétében 1911. évi január hó | 9. napján megtartott nyilvános felebbviteli tárgyaláson vizsgálat alá vévén, a vád- és védelem meghallgatása után következő Ítéletet , hozott : A kir. törvényszék mint felebbviteli biróság az első bíróság ítéletét helyben hagyja. Vádlott köteles még 12 K felebbezési tárgyalási költséget Kucsera Jenő, Nikodém Mihály és Fischer Salamon magánvádlók részére*! szintén 15 hap alatt és végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Miután az első bíróság a tényállást hei lyesen állapította meg, miután a bűnösség megállapitása'a bűncselekmény minősítése s a büntetés tárgyában törvényszerűen járt el, s miután hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem forog fenn: az első bírósági Ítéletet indokainál fogva helyben kellett hagyni. Az ujabb költségek iránt az intézkedés a B. P. 479. és 480. § án alapszik. A veszprémi kir. törvényszék mint fe lebbviteli bíróság, 1911. évi január hó 9-én I)r. Szabó Elek s. k. Takács Lajos s. k' kir. törvsz. elnök. előadó. A másolat hiteléül: Novitzky Pál kezelő. HIRDETMENY. A Pápai Takarékpénztár r.-társaság XLVIII. ÜZLETÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT folyó 1911. évi február hó 27-én délelőtt 9 órakor tartja meg Pápán, saját üzleti házának nagytermében, melyre a t. részvényesek azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy az alapszabályok 27. §-a értelmében szavazati jogát csak az a részvényees gyakorolhatja, aki a saját nevére legalább 60 nappal előbb átirt részvényét — le nem járt szelvényeivel együtt — a közgyűlés megnyitása előtt az intézet pénztárába leteszi. A KÖZGYŰLÉS TÁRGYSOROZATA: 1. Az igazgatóság és felügyelő bizottság évi ; jelentése s az 1910. évi zárszámadás és mérleg tárgyalása s azok feletti határozathozatal, j 2. A tiszta jövedelemnek az alapszabályok 16 32, 52, 143 és 144. §§-ai alapján leendő felosztása^ 3. Az eddig beadott vagy az alapszabályok 1 30. §-a értelmében időközben még beadható indit' ványok tárgyalása. 4. Tizenöt igazgatósági tagnak egy évi időtar! tamra leendő megválasztása. 5. Négy felügyelő bizottsági tagnak egy évi időtartamra leendő megválasztása. í Egyidejűleg értesíttetnek az érdekelt felek, hogy a felügyelő bizottság által megvizsgált évi mér| leget s a közgyűlés elé terjesztendő igazgatósági jelentést, a közgyűlést megelőző 8 napon át az intéj zet hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt : megtekinthetik. Kelt Pápán, 1911. január hó 30-án. PÁPAI TAKARÉKPÉNZTÁR IGAZGATÓSÁGA.