Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-12-10 / 50. szám

100 tanuló közül se jöhessen Pápára vagy fele, arról is gondoskodás történt; a felvételi vizsgát két héttel a kitűzött határidő előtt tartották meg s a visszamaradtakat szélnek bocsátották. Meglepetésekben ezután se volt hiány ; a szövőiparisicola, melynek az épitőipariskola helyébe kellett volna lépnie, nem került előtérbe ; a szövőgyár igazgatója, Oerstl Leó jelentette ki, hogy nem vezetőkre, hanem munkásokra van a gyárnak szüksége; vezetőket elegendő számmal képesít a kézsmárki szakiskola. A városban működő szövőgyár nyersterményeit nem itt szerzi be, hisz a pamutcserje külföldi import; kender és lentermeléssel a gazdaközönség vidékünkö nem foglalkozik ; de még ha akarná sem tehetné meg, mert a vizenyős talaj kendertermelésre nem alkalmas; a lakosság eddigi foglalkozása, gazdálkodási módja tehát nem változhatnék meg a szövőipariskola idetelepítésével, vagyis nem volna, nincs is városunkban fejlődésre alkalmas talaja. Meglepetés számba ment dr. LaJcos Béla kijelentése, hogy a felső épitőipariskolának se hive, se jogosultsága nincs a mi kis városunkban; az érdekelt építőiparosok nem nagyon lelkesednek érte (?); monumentális építkezés Pápán nincs és soká nem is lesz. Az előadónak ellenkező értesülései vannak, a mi az érdeklődést illeti; a mi pedig azt illeti, hogy az épitőipariskola növendékeinek nem lenne elég alkalmuk a gyakorlatra, tudni való, hogy a gyakorlat Budapesten sem az épitőipariskolában történik, hanem kint az életben, építőmesterek, vállalkozók mellett. Az épitőipariskolának azért lenne országos jellege Pápán, mert ilyen szakiskola eddigelé csak egyetlen egy van, a budapesti; az itt évente végző 40—42 építőmester, egész Magyarország szükségletét nem elégítheti ki. Ha mi pápaiak, nem ragadjuk meg az alkalmat, meg teszi ezt más, élelmesebb város; Németországben 100—150 ily irányú szakiskola működik; elözönlik ezek növendékei az országot, vagy a svindli kurzusok selejtes elemei. Ezeknek vagyunk és lehetünk továbbra is kiszolgáltatva. Boscowitz kályhás és pipagyáros agyagipariskolai kívánságát ellensúlyozta az ifjú Kreutzer kijelentése, hogy ilynemű szakiskola kettő van az országban, Ungvárt és Székelyudvarhelyen; a kettőnek van vagy 25—30 növendéke, államköltségen; többet nem tudnak fogni, mert boldogulásuk nehéz. A megye területén, Herenden egykor virágzó keramikai gyár is stagnál a miatt, hogy termékeit nem tudja értékesíteni. A pécsi majolika gyárral nem birja a versenyt. Bőhm Samu esztergályos és Turner lakatos iparosok találták fején a szeget: gépészeti továbbképző tanfolyam, fémipar iskola kellene városunkba; ezeké a jövő; gépek világát éljük; a fémipariskolák zsúfoltak; 3—4 évig kell várni előjegyzés után, mig helyet kap a jelentkező. Ezt felszólalók közvetlen tapasztalatból tudják. Ehhez az óhajtáshoz előadó is csatlakozott; a fémipariskola t. i. Budapesten, anyaiskolája volt a felső épitőipariskolának; ebből vált ki 13 év előtt; ezt megelőző időben t. i. az épitőipariskola a fémipariskolának volt egyik, építészeti szakosztálya, a mint most is van gépészeti, vegyészeti, faipari, fém- és vasipari szakosztálya. Az épitőipariskolát is azért ajánlja előadó, mert fentartása olcsóbb, mint a teljes szakiskoláé. Az épitőipariskolát ért támadást ellensúlyozta Sebestyén Dávid meleg szavaival; mint a városi ipariskolának 11 évig volt igazgatója, megírta az iskola történetét; ebből emliti fel, hogy már a XIX. század elején, 1805-ben és 1825-ben kezdeményeztek elődeink épitőipariskolát; alapítványt is tettek rá; de az eszme elaludt, mostani felújításáig. Az elnök összefoglalása szerint tehát az iparosok továbbképzésére gépészeti tanfolyam szervezését ajánlja a tanácsnak a szakbizottság ; az építő, illetve fémipariskola tekintetében pedig különösen a szakiskolák költségeivel tartja szükségesnek behatóan foglalkozni. Ily megbízást kapott az a szükebbkörü bizottság, melyet ft. Németh István ker. főjegyző ur elnöklete alatt küldött ki az értekezlet; a beérkező munkálat ismét a nagybizottság elé kerül. Blau Henrik életre való eszméjét, a polgári iskola kiképzése gazdasági irányban, külön inditványkép fogja a tanács elé terjeszteni. KARCZOLAT a mixlt 3n_é"tncőXSzociális jelleggel felruházott városi köz gyűlésünk volt a lefolyt héten. Számos zajos jelenet lett provokálva és végeredménykép csak azt lehetett konstatálni, hogy „sok hűhó semmiért". Sok zajos és heves vitát provokáló kérdések lettek már a tanácsteremben letárgyalva, de ilyen izgatott hangulatot még nem tapasztaltunk a városatyák között, mint a legutóbbi hétfői közgyűlésen. Már az ülés kezdetén észre volt vehető, hogy valami van készülőben. Az úgynevezett gazdapárt teljes számban felvonult a kolomposokkal és titkos suttogásukból kivehető volt, hogy valami „sláger" ra vannak előkészítve. A tárgysorozat megkezdése előtt az in terpellációk egész sorozatát kellett végig hallgatnunk, melyek telve voltak szociális jelsza vakkal es ezen hangulat teljesen beleilleszkedett az egész közgyűlés tartamára. Már az első tárgynál ki volt mondva a jelszó, hogy „olcsóbb sertéshúst a népnek". Letárgyalták a henteseket amúgy Isten igazában és ha nem is mondták azt, hogy a hentesek uzsoráskodnak a közönséggel, de a sorok között nagyon is kivehető volt, hogy nem tisztességes kamatot róna i a sertéshús elárusitásánál. A hosszas vita közben belevegyültek jó köpésü közmondások is, melyek azután elmérgesitették a vitát. Végeredménykép azután kimondották a hentesekre a bojkottot és a hatósági hentes mészárszéknek azonnali felállítását tapsok kíséretében határozatba hozták. A sertés vita alatt számos könnyebb kaliberű sértések is elhangzottak, de minden utókövetkezmények nélkül. Azaz pardon, voltak mégis utőkövetkez ményei, mert a legközelebbi Erzsébet ligeti telkek megvételénél az újbóli izgatott hangú lat a sertés vitának voltak következményei. Ennél a vitánál most a jobb oldal hivatkozott a szocziális népjogokra és azzal a jelszóval indultak a viLába, hogy „friss egészséges levegőt a népnek". A bal oldal eleinte tiltakozott a vétel ellen, de a szocziális jelszavak jeligéje alatt megfogyva bár, de törve nem, nagy része még is megszavazta a telkek megvételét. Még egy utolsó roham volt a gyámipénzek elhelyezése kérdésénél. Ebbe a vitába is belekeveredett a szociális jelleg. Hivatko zás történt a népre, a népnek keservesen kuporgatott pénzére, mely legalább is oly biztos, mint az urak bankjai, kik féltik az osztalékot és a nép pénzéből vagyonosodnak. Holmi czélzatos gyanúsítások majdnem személyes térre vették vo'na a vitát, de vég eredménykép az ügyek „félreértett szavak megmagyarázva" címen történt felszólalások keretében sima elintézést nyertek. Még volt a tárgysorozatba felvéve egy kérdés, mely szinte vitássá tehette volna a nép érdekeit, de a polgármester jónak latta ezen kérdést a jövő közgyűlés napirendjére javasolni, hivatkozva az idő előrehaladottsá gára és a kedélyek izgatottságára. A városatyák különben is örömmel fogadták az indítványt, mert már közül volt a vacsora ideje és ezzel is esetleg a népjogai lellek volna megsértve. Ebben az izgalmas hangulatban nyert befejezést a közgyűlés, melyre elmondhatjuk, hogy praecedens volt az eddigi tanácskozások között. A városatyák szép csendesen eltávoztak a közgyűlési teremből, de egyes hangok azt hangoztattak, hogy : „Találkozunk még Philippinél" ! Frici. A'/ hírlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa rendezett tanácsa sertéseket fog leölni. Az hirlik, hogy Pápa városa közjövedelmeit szabályrendeletekkel szaporítja. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnknek sok nyilvántartani valója van. Az hirlik, hogy a polgármester mészáros, de azért még sem ért a mészárossághoz. Az hirlik, hogy a rendőröknek a drágasági pótlékot ígéretekkel fizetik. Az hirlik, hogy a legutóbbi városi közgyűlésen a henteseket megvágták. Az hirlik, hogy a legutóbbi városi közgyűlésen hatósági sertésszéket állítottak fel. Az hirlik, hogy a legutóbbi városi közgyűlésen egy városi képviselőt a győri útra küldtek. az hirlik, hogy a legutóbbi városi közgyűlésen csizmaszárak röpködtek a tanácsteremben. Az hirlik, hogy a legutóbbi városi közgyűlésen egyes képviselők a mellüket veregették. Az hirlik, hogy a darutollas legények közott a régi legények nagyon hiányoznakAz hirlik, hogy a libatolias legények gyarapodnak ós szaporodnak. Az hirlik, hogy az Otthon-kávéházban a mozi alatt egy nőnek a kalapjából kiszedték a tollakat. Az hirlik, hogy Pápán a hólyagok hetenkint egyszer fel lesznek fújva. Az hirlik, hogy Pápán már potya hólyagok is vannak. Az hirlik, hogy Pápán egy köz- és váltó szabó Katalin napkor kivasalta a sörös üvegeket. Az hirlik, hogy az Erzsébet liget ki lesz .tolva. Az hirlik, hogy a „Rottyadó" asztaltársaságnak már sok működő tagja van. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer kesztőjét a Roráté harangszó még ébren találja. X3I 1 IE3 — Személyi hirek. Dr. Antal Géza városunk orsz. képviselője és Mészáros Károly városunk polgármestere pénteken a d. e. gyorsvonattal a tegnap megtartott polgármesterek közgyűlésére Bpestre utaztak. — Huszárezredünk köréből. Mély gyász érte Tallián Andor ezredes, ezredparancsnokot. Fivére Tallián Emil, a híres északsarki utazó hosszas szenvedés után elhunyt. Fogadja az ezredparancsnok őszinte részvétünket 1 — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága — holnap — évi rendes közgyűlést tart, melyre városunkból már a mai napon több megyebizottsági tag Veszprémbe utazott. — Polgármesterek közgyűlése. A rendezett tanácsú városok polgármesterei f.