Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-11-19 / 47. szám

hozzám" dalát. Mintegy megbűvölve, varázslattól igézve hallgatta a közönség kitűnően iskolázott remek althangját. Ugyancsak „A halászfiú" dalát is művészi tökéletességgel adta elő. Ennél a dalnál bámulatos tiszta Sággal érvényesült piáno éneke. Zugó taps hangzott fel minden énekszám után, a művésznő pedig láthatólag örvendve, mély meg hajlásokkal köszönte meg a tüntető ovátiot. Művészi stylusban kisérte zongorán Kiss Vilma az énekszámokat. Ezután Oáty Zoltán hegedűn adta elő Kiss Vilma zongorakisérete mellett Liszt „Epithalom" cimü nászdalát. Gáty Zoltán tiszta, preciz játékát és főleg remek technikáját nem kell dicsérnünk, ő ehhez már hozzá van szokva, ez alkalommal is fényesen beigazolta, hogy a hegedűt mesteriesen kezeli. Kiss Vilma zongorakisérete nagyban emelte az előadott nászdal hatását. A tapsokból ez alkalommal is bőven kijutott mindkettőjüknek. Rövid szünet után Kis József a mi közkedvelt zongoratanárunk jött az emelvényre és ült zongorához, kit megjelenésekor szinte tüntető tapsokkal fogadtak. Mesterünk Lisztnek egyik legnehezebben megirt rhapsodiáját „XII. Rhapsodia" játszta el bámulatot keltő technikával. Művésziesen domborította ki a magyar motívumokat és művészi interpretatioval fejezte be a rhapsodia hatalmas és dörgő fináléját. Közönségünk elösmert zongoramesterünknek művészi játékát hosszantartó tapssal jutalmazta. Az ünnepélyről szóló tudósításunk nem volna teljes, ha elismerőleg nem emlékeznénk meg az ünnepély rendezőségéről, élén Kiss Vilma úrhölgyei, kik heteken át fáradtságot és utánjárást nem kiméivé, iparkodtak az ünnepély fényes sikerét biztosítani. A hangverseny műsorának utolsó száma következett, melyet Basilides Mária töltött be két Liszt-dal eléneklésével. Az egyik „Csodálatos érzés lehet" és „Loreley" cimü dalok. Fenomenális remek hangját főleg a Loreley dalban érvényesítette. A közönség bámulattal hallgatta a harmonikusan simuló éneket. A műsor ezzel kimerült, de a lelkesült közönség addig tapsolt és éljenzett, mig a művésznő még egy magyar dalt énekelt. Az énekszámokat Kiss Vilma kisérte zongorán, kiről a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg. Kísérete diskrét és az énekkel harmonikusan összevágó, igazán ideális volt. A hangverseny végeztével a közönség nagy része a rendelkezésre álló éttermekben társas vacsorára gyűlt egybe, amelyen az Összes szereplők részt vettek. A rendkivüli kedélyes és vidám társaság jóval éjfél utánig maradt együtt. KARCZOLÁT a, m-alt JzLe tzrröl. Még jóformán alig végeztünk a Liszt Ferenc évszázados fordulója alkalmával rendezett hangversennyel, máris erősen hirdetve lett falragaszokon a „Griff"-szálló nagytermében rendezendő Manén Joan hegedűművész és Szántó Tivadar zongoraművész hangversenye. Apropos falragaszok ! Alig hiszem, hogy van az országban város, ahol a falragasz kultusz annyira tért hódított volna, mint városunkban. Nem múlik el nap, hogy legalább 5—6 uj plakát ki nem kerül a nyomdából és hirdet létjogosultságokat, cabareteket, hang versenyeket, üzletátvételeket és Isten tudja mi mindenfélét. A legérdekesebb a falragaszok kultuszá ban az, hogy az aznapon kiragasztott plakátok, melyek egy negyed ötödnapra szóió jelentést vagy határidőt jelez, már másnap egy már teljesen mást tartalmazó plakáttal le lesz falragaszolva. Az ilyen manipuláczió főleg a konkurencia szempontjából lesz érvényesítve, amire többször reá jöttek azok, akiket tényleg érdekelt az ügy és nem egy ízben felje lentésekre is adott okot. De ennek az ellenkezője is megtörténik. Több izben látni falragaszokat, melyek — mint mondani szokás —• elévültek. Pracedens eset a Liszt hangverseny, ugyszinte Manén Joan és Szántó Tivadar hangversenye, melyet még mai napig is hirdetik falragaszokon a határnapot, jóllehet többen már el is felej tették, hogy megtörtént és ha nem nézi az ember jól meg a dátumot, azt hiszi, hogy egy ujabb hangverseny van készülőben. Ezt a falragasz kultuszt eddigelé'a kávéházak, üzlettulajdonosok, körök és egyletek vettek erősen igénybe, utóbbi időben már a bankok és nagyobb intézetek is magáévá te szik ezen olcsószcrü hirdetés faját. Olcsószernek jelzem, mert hát az ilyen falragaszok utján való hirdetés erős konkurencziája a hírlapokban való hirdetéseknek. És itt van a bibi ! Az egyletek és körök hirdetései, melyek a falragaszokon jelennek meg, a hírlapokban is látnak napvilágot — de díjmentesen tekintve a jótékonycélt és hivatkozva a humánizmusra bizonyos pressiót ró a lap kiadójára. De másként áll ez a kereskedőkre és a magánvállalatokra. Ezek nem díjmentesek az újság hirdetésekben és ezért vesszük igénybe erősen a sarki fa lakat a ragasztásra. Ilyen uton lesznek ki firunzvanzigolva az újságok kiadói és ezért bunda a bunda. No de ez sem tarthatja magát sokáig. Hal lottam harangozni valami hirdető oszlopokról, melyeket a város szándékozik — nem díjmentesen — felállilani és akkor nem lesz annyi le — és felragasztás és ha már a ragasztásért fizetni fog kelleni, akkor talán az újságoknak is több fog jutni a koncból. Mert hát tényleg a konc az, ami az újságoknak a hirdetések utján jut. De hisz én nem is erről a falragasz kultuszról és hirdetési mizériákról akartam megemlékezni, hanem a Liszt ünnepély alkalmával rendezett fenomális sikert aratott hangversenyről, mely mult szombaton zajlott le a GrifT-szálló újonnan átalakított nagytermében. Nem én tehetek róla, hogy ezek után nem számolhatok be amúgy részletesen erről a hangversenyről a heti krónikának, de hát tetszik tudni, hogy ebben mint a szerkesztő már több izben letárgyalt azzal a bizonyos „lapunk térszüke" miatt meg kellett rövidíteni. Minek irjam le tehát részletesen, — pedig érdemes volna — ha ugy is jó eleve tudom, hogy nemcsak a kézirat, hanem jó magam is meg leszek rövidítve. Előirt marsrutával kell dolgoznom. Meg van jelölve & térfogat és ehhez kell alkalmazkodnom. Eddig — és nem tovább terjed az én heti hatásköröm és ebben még a szedő is nagyobb jogokat élvez mint jó magam. Hányszor megtörtént már velem azon eset, hogy javában irni akartam a témát a heti krónika részére, amidőn a szedő oda szólott hozzám, hogy „elég" és hogy igazam van, fényesen igazolja ezen ujabbi eset, mert: (Elég ! Szedő.) Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városának közjövedelmének szaporítására egy Esterházy-forrásra volna szüksége. Az hirlik, hogy Pápa városa repülésre szeretne haladni, de csak gurul. Az hirlik, hogy dr. * Antal Géza ursz. képviselőnk a munkapártban folyton készenlétben van. Az hirlik, hogy a polgármester a csatornázással akarja magát nyugdíjaztatni. Az hirlik, hogy a rendörök közül néhányan az „ az hírlik" et nyomozzák. Az hirlik, hogy Pápán a kamarai választások alkalmával sok választó kényszervágásból szavazott. Az hirlik, hogy a Liszt-ünnepélyen mindenkit lehetett látni, csak liszt-est nem. Az hirlik, hogy a tisztviselőtelep helyének kijelölése ellen a békák felebbezést fognak bejelenteni. Az hirlik, hogy a darutollas legények meg vannak fogyva, de törve nem. Az. hirlik, hogy a libatollas legények csak urihólyagokat vesznek be a társaságukba. Az hirlik, hogy Pápán a duplahólyagok között vannak többen, kik a nyögéri főgimnáziumban tettek érettséget. Az hirlik, hogy az Otthon-kávéház fŐpincérének vannak oly vendégei, kik otthon gyufákat gyűjtenek. Az hirlik, hogy a szintársulat tagjaira vonatkozólag Losoncról komolyabb hírek nem érkeztek. Az hirlik, hogy a szintársulat egyik nöi tagja Pápáról a szerelem szárnyán érkezett Losoncra. Az hirlik, hogy a szintársulat egyik nöi tagja a „hiába várlak" miatt már több figyelmeztető levelet küldött Pápára. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik nöi tagján észrevették Losoncon, hogy sokat ivott a Tapolcza vizéből. Az hirlik, hogy Pápán sok férj azt hangoztatja, hogy Pápán nem érdemes szalmaözvegynek lenni. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal leány a sziniévad alatt elcsábított párját siratta. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal ember azt panaszolja, hogy rosszul választotta meg az apját. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a hajnalt őrzi. -pT" T T-T

5 T^ — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete december hó 9 én délután 3 órakor rendkivüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozatát lapunk legközelebbi számában közöljük. Ugy vagyunk értesülve, hogy ezen közgyűlés tárgysorozatába végrevalahára a Tcözvágóhid építésének kérdése is fel van véve. — Személyi hir. LósJcay Gábor altábornagy, a székesfehérvári honvédkerület parancsnoka, szerdán városunkban időzött.