Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-10-15 / 42. szám

nátusban havi —K-ért lehet teljes ellátást kapui. Az első évfolyam novembertől márcziusíg tart, ezután a tanulók 5 havi (április augusztus) épitési gyakorlatra mennek. A következő, teljes 10—10 hónapot kitevő, második és harmadik iskolai év osztályainak bevégzése után 2—2 havi gyakorlatra kötelesek menni a nagy szünidőben ugy, hogy tanulási idejük folyamán legalább 13 hónapot töltenek épitési gyakorlatban. A negyedik osztály 5 havi tanfolyamának végén kapott végbizonyítványuk a 40102/1903 belügyin, rendelet alapján mindazon közpályákra minősít, amelyekre az érettségi bizozonyitvány ; lehetnek egy éves önkéntesek, mehetnek a keresk. akadémiára, vagy közlekedési tanfolya mokra stb. Két évi utólagos gyakorlat után lehetnek a tanulók önálló építőiparosok, három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett pedig építőmesteri vizsgára jelentkezhetuek elővizsgálat nélkül az erre elrendelt országos bizottság előtt a 46188/1884 sz. földm. ip. és keresk. min. rendelet értelmében. b,) A téli tanfolyam első szakosztályára jelentkezhetik -az az építő munkás, (kőmives, kőfaragó vagy ácssegéd) aki 15.-ik évét betöltötte és elvégezte az elemi iskola 6. osztályát (vagy alsófoku ipariskola három, fa, agyag- vagy kőipariskola IV. osztá lyát ; a székesfővárosi iparrajziskolát vagy továbbképző rajztanfolyamot) s ezenkívül legalább egy teljes épitési idény alatt (április október) a szakmában dolgozott. Az I., II. és III. szakosztály végén ezen tanulók is épitési gyakor latra kötelessek menni, minél fogva tanulmányaik folyamán legalább 28 hónapot töltenek a gyakorlaton. Ha a tanuló az első osztályra jelentkezésekor már 3 éve mint felszabadult segéd dolgozott, a negyedik évfolyam végén azonnal, de elővizsgálat kiállása után, építőmesteri vizsgálatra jelentkezhetik (6373/1898. sz. keresk. min. rendelet, mely iparjogi képesítéssel egyértékü. Az első osztályra jelentkezők felvételi vizsgálatot kötelesek tenni : magyarból, számtanból és mértanból. A jelentkezésnél a következő okira tokát tartoznak bemutatni : keresztlevél, erkölcsi-, iskolai- és ujraoltási bizonyítvány, munkakönyv. Jelentkezéskor fizetendő dijak : beiratás felvételi vizsgálat taudij. További felvilágosítással szolgál az érdeklődőknek Sarudy György pápai ref. főiskolai tanár. Színészet Pápán. Örvendetes javulást konstatálhatunk a lefolyt héten színházlátogatás tekintetében. Közönségünk elösmerve a színtársulat érdemeit, teljesen belemelegedett a színházlátogatásba és ha nem is táblás házak előtt, de esténkint szép számú, sőt telt házak előtt folynak le az előadások. Az igazgató minden igyekezete oda irányul, hogy változatos műsort állítson össze, az összes újdonságok már előkészületben vannak és a sziniévad alatt szinre fognak kerülni. Sajnos kevés újdonság van, de ez nem az igazgató hibája, de mindenesetre azon van, hogy a legjobb reprizeket állítsa be a műsorba és ezzel a közönség igényeit tőle telhetőleg kielégítse. A lefolyt előadásokról a következőkben számolunk be : Szombaton egy régi, de azért még mindig vonzó operette „A bolond" kitűnő előadásban került szinre. Már napokkal az előadás előtt az összes jegyek el voltak adva és a közönség egész estén át tüntető ovációkban részesítette a vezérszereplőket, kik azt méltán ki is érdemelték. A címszerepet Erckövi hatalmas stylusban alakította. Minden egyes jelenete hatásos volt, főleg haldoklási jelenete, melyet ugyan egy kissé meghúzott, de nem a hatás rovására. Partnere Pataki Vilma volt, ki Bimbilla szerepében valósággal remekelt. Kimondhatjuk, hogy ünnepi estélye volt, mert minden egyes énekszámát a közönség percekig tartó tapssal jutalmazta. Szubrette létére ezen hatalmas koloratur pártit a legnagyobb biztonsággal énekelte. Igen megnyerő modorban játszta meg Deli szerepét Káldor. A három szerelmespár szerepében Juhos Margit — Zilahy, Boris Bianka — Sajkovies Mariska és Rónai Alice — Fekete Irén nagyban emelték az előadás keretét és csakis a legnagyobb dicséret hangján emlékezhetünk meg róluk. Jóízű volt Szántó a sekrestyés és — Kedves dolog. Aztán mi ennek a története ? — Egy kis japáni nő adta nekem. El árusitónő volt egy nagy bazárban Nagasakiban. Kicsi, törékeny, odaadó teremtés volt, aki nagyon szeretett, ugy hiszem. Szerel münk csak néhány hétig tartott, azután hajóm visszatért Indokinába. Elbucsuzásomkor mandulaszemű kis barátnőm ezt a játékszert adta nekem, mivel az egy napon nagyon megtetszett nekem a bazárban. Elmondta, hogy egy varázslat fűződik hozzá, amennyiben folyton gondolnom kell majd rá, amíg csak birtokomban lesz a játékszer. — Szája vonaglott amikor ezt mondta — és szemei könnyekkel teltek meg, sohase hittem volna, hogy egy babaarc is tud annyi szenvedélyt és bánatot kifejezni. Egy percig csend volt, azután Yvonne kérdezte : — Ez az egész ? —, — Nem. Egy ott marpdfc barátomtól megtudtam, hogy a kis barátnőm lopta ezt a játékszert, hogy nekem adhassa. Nagyon szegény volt, tőlem pedig csak egy szerény nyaklánczot fogadott el — Lopía ? szólt elgondolkozva Yvonne, hogy önnek adhassa, mivel szerette ! Nos, és mi lett vele, amikor bűne kiderült ? Elcsapták ? Bezárták ? — Ah ! Hiszen ez az eset nem olyan tragikus. — A barátja mondta ? — Nem. De biztos vagyok felőle. Az egész tárgynak alig van valamelyes értéke. A bűntény tehát nem volt valami súlyos. Ah I esküszöm magának, — tört ki most türelmetlenül, — hagyjuk ezeket a históriákat Yvonne. Maga itt van nálam ebben a szo bábán, ahol élek és amelyben oly gyakran álmodoztam magáról Yvonne, szeretlek. Egy csókot. Átfogta derekát és kereste ajkát; az asszony azonban védekezett, jól tudva, hogy ez a csók lenne visszavonhatatlan kezdete egy édes, de rettentő kalandnak. Minden szerelmi vágya mellett, amelyet Kermorgatnak már közel két hónap óta tartó ostromlása csak fokozott, még habozott attól tartva, hogy másodszor is csalódik a választott férfiban, mint csalódott már egyszer férjében, aki egy szerencsétlen házasélet után végre is szabadon, de oly elhag)ottan és egyedül hagyta. — Bocsásson el! — Yvonne. —• Nem, eresszen. Hallgasson ide, — hirtelen egy ötlet futott keresztül agyán, — én a magáé leszek ... igen, talán a magáé leszek, ha maga ennek a szerelemnek, amelyet állítólag irántam érez, hajlandó feláldozni régi szerelmeinek valamelyik emléktárgyát. Olyan erősen védte magát, hogy Ker morgatnak el kellett őt eresztenie. —• Micsoda idea ! Yvonne gondolkozott egy kissé, azután a dinnyeevő japáni után nyúlt, amelyért a japáni leány megkockáztatta állását és be csületét. — Ezt akarom. — Ah ! ha kívánja, mondta Kermorgat izgatottan, nem érezvén többé semmit, csak féktelen vágyat: átölelni az igéző testet és megismerni a piros ajkak izét. Yvonne ellenben lassan leszakította a kis japáni gömbölyű fejét, amelyről két drót lógott alá, a faemberke mozgató mechanizmusának két idegszála; azután letörte a dinnyeszeletet és kezében összeroppantotta az emberke vékonyfalu, üres törzsét, a kemény talapzatot pedig beledobta a kandallóba, amelyben a pirosra festett kis kocka ugy tánczolt a lángok között, mint valami bolondos szív. Mig Kermorgat csak Yvonnet látta és nézte, addig ez komoly arcezal szemlélte a tűzben lobogó tárgyat, majd megfordult, de meghátrált, midőn Kermorgat tárt karokkal és vágyban égő szemekkel állt előtte. — Nem, — mondta szárazon. — Hogyan! felelte Kermorgat meglepetve. Nem engedtem a szeszéjének ? — Sőt! Nagyon is, — sóhajtotta az asszony — olyan nagyon, hogy most már semmi kedvem sincs arra, hogy valamikor én is szerepeljek egy emléktárggyal ebben a muzeumban. Ön nagyon is könnyen áldozza fel türelmetlenségének bizonyos perezek emlékeit, amelyek pedig a legértékesebbek az egész életben. Egy diák se tehetné jobban. Ön nagy szerelmi tapasztalatait emlegeti. Hiszen még csak alig negyvenéves, kedves barátom ; majd ha nagyobb lesz ... akkor talán még beszélhetünk a dologról. Ezzel kiment a szobából, csalódását gyönge mosoly mögé rejtve. Kermorgat egy pillanatig leforrázva állt a kis japáni roncsai előtt, aztán csakhamar magához tért és szintén nevetést erőltetve, követni akarta az asszonyt. — De vissza kellett térnie és a mosdóban kissé megöbliteni a kezét, mert észrevette, hogy tenyeréből kiserkedt a vér, amint körmei erősen belemélyedtek.