Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-01-22 / 4. szám

és elismerésünk kifejezésére. Ilyen módon lehetségessé válnék a jó és nem jó cseléd közti disztinkció, an nak dacára, hogy rossz bizonyítványt egyáltalában nem .állítunk ki. S ez az intézkedés a jó szándékú, becsii letes gondolkozású jó cselédnek az érdekeit is nem kis mértékben mozdítaná elő. Mert amellett, hogy az első pillanattól fogva nagyobb méltánylásban részesülne. A jó szándékú cseléd érdekeit tehát legcsekélyebb mértékben sem bántaná az ef»»jta módosító intézkedés, sőt jelentékeny er kölcsi és anyagi haszna volna belőle. Arra pedig épéiiséggel semmi okunk sincs, hogy a hanyag, könnyelmű és rosszhajlamur cseléddel szembe n,^ a humánusság; álláspontjára helyezkedjünk. A hatóság v£gül- igen^ nagy, át talános érdekli,.szolgálatét tenné az által is, ha a cserédszerzéstr a mostaninál célszerűbb és kieJégitőbtí aía pon megreformálná vala mely est. Mert az még hagyján, hogy a cselédnek szolgálatba szegődte! éséVel ipámé rüleg foglalkoznak égvesek. De hogy az ipart a lelkiismeretesség legparányibb érzésének mellőzésével, kizárólag a spekuláció és a mások rovására való szertelen önérdek hajhá szás szempontja szerint űzhessék a cselédszerzők ; ezt nem szabadna a hatóságoknak továbbra is eltűrniük. Meggyőződésünk szerint ugyanis nem csupán a rossz asszonyok meg a rossz cselédek a kizárólagos okbeli tényezői az immár általánossá vált cselédmizeriának. A cselédszerzők talán sokkal inkább ludasak ab ban a szinte divattá lett népvándorlásban, mely a cselédet egyik konyhából a másikba viszi. A cselédszerző felfogása ugyanis az, hogy az a jó iparos aki minél többet tud keresni. Minél többször „szerez" tehát cselédet, annál virágzóbb az ipara, minél több cseléd minél többször változtatja a helyét, annál jobb a keresete. S hogy ez a felfogás cseppet sem mozdítja elő a vele összeköttetésben álló egyetlen félnek, sem a cselédkereső nek, sem magának a cselédnek az érdekeit, ebből a csekélységből eszeiigában sincs lelkiismereti kérdést csinálni. A fő és egyetlen szempont: a saját érdeke. Nem is tagadja ezt; •hivatkozva arra, hogy más iparos is elsősorban a maga érdekeit tartja szem előtt. Ha tehát a csejédmizerián csak félig meddig is ségileni akarunk : mindenekelőtt a cselédközvetités rendsze rén kell gyökeresen változtatnunk. Aki cselédmizérián igazán segi teni akar, ne nézzen se jobbra, se balra, hauem operálja meg a bajt — rideg szívvel. Akkor fog csak igazán humánusan cselekedni. Holmi kicsinyes tekintetekből irányított apró cseprő toldás, reperálás s egyébb ilyen egyoldalú gyönge operáció itt már nem segit. Mert a baj már nagyon is a nyakunkra nőtt ! — 1910. január 14. — Ritka és felejthetetlen műélvezetben volt része annak a nagyszámú és diszes közönségnek, mely mult szombaton a Griffszálló nagytermét zsúfolásig megtöltötte, hogy meghallgassa Szoyer Ilona operaénekesnő, a budapesti m. kir... opera tagjának hangversenyét, Az énekművésznő, ki máskülönben is a fővárosi publikumnak dédelgetett kedvence az utóbbi években a vidék nagyobb városaiban hangversenyezett és diadalutjaiban eljött Pápára is, hogy mi is bámuljuk tüneményes koloraturáját, előadásának precizitását, énekének bájos színezetét ós meleg tónusát. Hogy mily érdeklődéssel várta közönségünk a bájos művésznő hangversenyét fényesen igazolja azon körülmény, hogy már hetekkel a hangverseny előtt az öszszes elsőrendű helyek előjegyezve voltak és a hangverseny estélyén teljesen megtelt a Griff-szálló tágas nagyterme előkelő társaságunk szine-javával. A hölgyek nagyrésze estély öltözékben a férfiak túlnyomó részben smokingban, ami az estély fényét nagyban emelte. Midőn Szoyer Ilona férjével Márkus Dezsővel, a m. kir. opera karmester kíséretében a pódiumra lépett percekig tapsolt a közönség és ezen ováció egész estén át tartott. Minden egyes énekszáma után extázisba jött a közönség, elhalmozva a művésznőt zugó tapsokkal s a bámulat és elragadtatás gyakori nyilvánításával. Valóságos tapsorkán követett minden egyes dalt és a művésznő boldogan, számtalan mély meghajlással köszönte meg az ovációt és ennek viszonzásául műsoron kívül néhány dalt énekelt, melyeket meg is ismételt. A művésznő első számként „Rose Friquet áriájá"-t énekelte el a Remete csengetyüje operából. Mintegy megbűvölve, varázslattól igézve hallgatta a közönség a csodásan behízelgő hang színpompás csillogtatását és a bámulatos könnyedséggel előadott nehéz stakkatokat. Viharos taps hangzott fel az énekszám után ós a művésznőnek számtalanszor kellett a pódiumon megjelenni és bájos arckifejezésével köszönte meg a tüntető ovációt. De amint a gyermekkel a- keskeny sirhanthoz jutott, — megdöbbenve hirtelen megállt. A kőlapon néhány gyermekjáték feküdt, aminőket szegényebb sorsú gyerme keknek szoktak ilyenkor ajándékozni: ólomkatonák, trombita, nyulacska és sok más egyéb, arait láthatólag szándékosan helyezett el ott valaki. — Jaj, de gyönyörű játékok! — kiáltotta And re gyermekes örömmel. Atyja, aki'á tarka holmik egyikén a ráerősített "pá pircsikotmegpil lan totta, hirtelen lehajolt és a papírlapon — ismeretes kézírásból — a következő néhány szót olvasta: " „ Amlrénak küfd! Félix bátyja, -aki már az égben van/ • . . •Ugyané pillanatban André atyjához simult§és 'ijedte^ felkiáltott: — A * ma ma 1 , ... J - " : ,, Néhány lépésnyi ré tői ük, cipruslom bofc ? árnyában? egy nő térdélt viseltes,:- foszlányos ruhában^ fejé ^s melle .kopoit:kendövei volt eltakarva, a% arca sovány, sápadt és összetett kezekkel, esdő tekintettel nézett felé jük . . . Az egyszerű és egyeneslelkü munkás, aki nem ismerte a boszuvágyat, lehajolt gyermekéhez és a térdelő nő felé tolta gyöngéden : — Menj, André, öleld meg a raai mádat I A nő hirtelen a gyermek után kapott, mint vizbefuló a szalmaszálhoz ... a boldogságtól zokogva magához szorította, elhalmozta könyeivel és csókjaival, azután ingadozva, nehézkesen fölemelkedett és férjéhez fordulva, halkan hebegte : —- Köszönöm . . . ön . . . olyan ... jó ! Tony hirtelen melléje állott és szilárdul igy szólt: j 1 — Ne hálálkodjál . . . Támaszkodj a karomra ! .i | Rövid volt az ut a temetőtől hazáig ós amint egymás mell tt gyorsan haladtak, Tony érezte, hogy Clothiide karja láztól remeg. A gyermek mellettük lépdegélt, játékszereiben gyönyörködve. A házmesterné éppen a kapuban állott. Tony köszöntötte és egy pillanatra megállt : — Asszonyom, bemutatom a nőmet, aki egy félév óta vidéken tartózkodott beteg anyjánál és most visszatért csendes hajlékunkba. És mialatt a lépcsőkön fölfelé haladtak, erősen kellett a zokogó nőt támogatnia, aki majd elájult a boldog megindultságtól. A szobába érve, gyöngéden leültette nejét az egyetlen karosszékbe, ölébe tette a gyermekét, azután a szekrényhez lépett és egy dobozból elővette Clothiide jeggyürüjét ós az ujjára húzta. Azután, egy szemrehányó szó nélkül, komolyan, hallgatagon — az egyszerű szivek természetes nagylelkűségével — homlokon csókolta a feleségét, jeléül annak, hogy valóban és tiszta szívből megbocsá totta eltévelyedését... Schwach Mór cipőraktára Pápa, Kossuth Lajos-utca (Karsay-féJe ház, az uj posta mellett), hol mérték. szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg lábakra (ortopad-munka) kiváló gond lesz fordítva. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. Ugyanitt saját készítésű raktári cipők kaphatók.