Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-08-13 / 33. szám

Napról-napra szaporodik a tönkre ment exisiöntiák száma s akik még' nem jutottak ezek sorába, a nagy töke erős versenye miatt ezek közül is a legtöbbnek existentiája csak a levegőben lóg és súlyos gondok árán tartható fenn. A kis- és középbirtoku földbirtokos helyzetéről pedig fölös leges hosszabban tárgyalni, hiszen az egész közélet tele van ezeknek panaszkodó és segélyért esdő hang­jaival. Azt hisszük, a szabadfoglalkozá soknak ez a válságos helyzete csak ugy magától megszűnni nem fog.— Minthogy a bajok okait nem ismer­jük, azokat gyökerükben nem is or vosolhatjuk, de mégis szükséges meg­tenni minden lehetőt, hogy a szabad­foglalkozást űzők, akik pedig a nem­zetnek zömét képezik s mint a leg : függetlenebb osztály, az önálló nem zeti életnek a legerősebb biztosítékai ebből a válságos helyzetből kimen tessenek és hogy exislentiájuk szi­lárdabb alapokra legyen fektetve. A legközelebb fekvő segítség szerintünk az, ha ezeket a fent elősorolt foglal­kozási ágak űzői egymásnak vagyoni támogatása végett szorosan szervez kednek. Az emiitett foglalkozási ágak közül némi szervezettel csak az ügy­védek és az iparosok bírnak, — de egyiknek szervezete sem vagyoni célu. Ugy az ügyvédi kamarák egy­felől, mint az iparkamarák másfelől csak adminisztrátio szervezetek, nyil­vántartó és részben fegyelmi köze­gek. Nemrégiben igen élénk mozgal mat indított a budapesti ügyvédi ka­mara az iránt, hogy az ügyvédek nyugdijegyesületet alkossanak, de ez a terv a nagyfokú részvétlenség miatt (egyes kamarák határozottan ellene nyilatkoztak) meghiusult. Ugy látszik, az emberek nálunk csak akkor mo. zognak, ha a nyomorúságnak néhány megrendítő praecedensét látjuk ma­gunk előtt. Az iparosok és kereskedők osz­tályának volna a legnagyobb szük­sége az egyesülésre, annál is inkább, mert a többi foglalkozási ágakban egyre nyilvánvalóbb lesz a testületi -szellem uralma, a mai társadalom harcát pedig nem egyének, hanem a testületek vívják és mindig azé a győzelem, melynek tagjai a legjob ban összetartanak és melyekben a testületi élet a legfejlettebb. Ha a kereskedők és iparosok nem veszik észre a társadalmi állapotok változá­sát, az egyéni önállóságának meg­szűnését és a testületbe való beolva­dását, a társadalom küzdelmeiből min­dig legyőzötten fognak kikerülni. Erős szervezkedésre van szük­ség a szabadfoglalkozások minden ágában, mert a megélhetés egyre sú­lyosbodó feltételeivel szemben hajó­törést szenved az egyén minden tö­rekvése és eredményt csak a tömö­rült erő és összetartó törekvések ér­hetnek el. Í Iskolai értesítők. VII. A pápai iparos- és kereskedő tanoncz­iskola értesítője Herz Dávid ipariskolai- és dr. Kapossy Lucián kereskedő tanonciskolái igazgatók szerkesztésében jelent meg. Az ér­tesítő 2 részre oszlik. Az első rész az-ipa­ros, a második a kereskedő tanoncziskoláról szól. Bevezetésében Herz Dávid ipariskolai igazgató örömét fejezi ki, hogy hosszú évek óhajtása beteljesült, amennyiben a tanuló ifjúság most már az uj otthonába vonul és hálás köszönetet mond Pápa város közön­ségének ázon áldozatkészségéért amellyel az iskolát létesítette. Igazgatói jelentésében be­számol az uj, sokkal célszerűbb órabeosztás­ról, behatásról, a tantestület havi értekezle­teiről, a betartott tantervről, valláserkölcsös nevelésről és az iskolalátogatásokról. A tanulók előmenete kielégítőnek mond­ható. A jeles tanulók száma 16%, a jóké 38"5%, az elégségeseké 27%, és az elégte­leneké 16%- Nagy ünnepséggel folyt le a mi­nisterium által a legjobb szakrajzoló részére kiutalt 50 korona jutalom átadása a szakrajz kiállítása alkalmával. A többi rajzcsoportok kiállítása junius 29-én nyílott meg, mely al­kalommal 230 koronát osztottak ki jutaimi képpen. eAz ipariskolai tantestület 13 tagból áll, 7-nek van ipariskolai képesítése. — A jövő — He-he he — nevetett fel érdeklődve Jupiter — és legalább csinos ? De rögtön észbe kapott és méltóságos külsőt öltve, komoran mondta : — Ez nem helyes, nagjon nem helyes. -— Ha szabad lenne újból valamit kér iiünk kezdték egyszerre Phiiemon és Baucis. — Mit kívántok ? — Szeretnénk el válni. Jupiter elámult. — Látod, — folytatta Phiiemon — akkor nagyon fiatalok voltunk és azt hittük, hogy a szerelem egész életünkön át fog tartani és igy nagy balgaságot követtünk el, amikor azt kívántuk, hogy soha még egy napra se legyünk egymástól elválasztva. — Ha én szabad lettem volna, fűzte tovább a szót Baucis — már rég elmentem volna innen. De a te, akaratod egymáshoz lánczolt bennünket. Es most.. . — Már tudom, hogy mi idegenitett el titeket egymástól mondta Jupiter. Rosszul tettem, hogy kiemeltelek benneteket alacsony helyzetetekből és ezt a fényes lakást adtam nektek. Mint a költő háromezer év után mondani fogja : sem az arany, sem a dicső­ség nem fesz boldoggá. Majd visszahelyezlek benneteket régi kunyhótokba. — Ne tedd ezt. kérlek ! kiáltott fel Phiiemon. Inkább azon gondolkodtam, hogy megkérjelek, kegyeskedjél kissé fölemelni a jövedelmemet, iuert az élet nagyon meg­drágult. És te mint vélekedsz "? — fordult Jupiter Baucishoz. — Ah ! Nagyon sokb;i kerül a toalett. Az Olimpus fenséges ura újból elámult, azután pedig igy szólt: — Akárhogy lesz is, nektek együtt kell maradnotok éltetek végéig, mert én mindenütt boldog házasságtoknak hírét köl­töttem és példaképül állítottalak benneteket az összes halandóknak. Az utókornak nem szabad tudnia a ti meghasonlástokrói. Phiiemon erre Jupiterhez lépett és halk hangon igy szólt hozzá : — Akkor azt a kívánságot is kifejeztük, hogy egy napon halhassunk meg mindketten. Ezen talán csak lehet változtatni ? — Nem lehet — felelte az isten. — Baucis ugyanis nem nagyon egész­séges folytatta igen nyugtalanul Phiiemon és ha élete veszélyben forogna, ez igy na gyon kellemetlen ienne számomra. Jupiter nem felelhetett neki, mert Bau cis félrehívta. — A férjem, — mondta aztán halkan az asszony — nagyon vérmes természetű. Egy vérhulláin egyszer könnyen véget vet­het életének. Én azonban még egyáltalán nem szeretném őt követni. Ha talán lehetne valamit változtatni a sorson. — Ne féljetek ! — felelte most mind­kettőjüknek Jupiter. Mindketten élni fogtok az emberi kor legvégső határáig, mert ennek igy kell lennie, hogy a frigyetekről szóló le­genda annál szebbnek tűnjék föl a jövendő nemzedékek előtt. De ne csináljatok botrányt és vigyázzatok, hogy veszekedéseitek zaja tul ne terjedjen e templom határain. Á férfi és nő együttes boldogsága és egyetértése mindig csak látszat, de ez a látszat jótékony illúzió az emberiség számára. — Végül, ha ugyan ebben vigaszt találtok, hát tudjátok meg, hogy én és Junó sem élünk jobb hit­vestársi egyetértésben, mint ti. Phiiemon ós Baucis még számos évig éltek állandó civódásban, és veszekedésben, miközben szerelmük hire mindjobban elter­jedt az emberek között. Holtuk után az egyik tölggyé, a másik hárssá változott. És hosszú ideig egymás mellett lehetett látni ezt a két fát, amelyeknek ágai és lombjai összevegyültek, valószínűleg azért, mert még a siron tul is tartott a viszálykodás. — Az öregek azonban arra tanították az ifjakat, hogy ebben egy frigynek a szimbólumát kell látni, amelyet még a halál sem tudott felbontani. Teljesen újonnan átalakítva ! — Pazar berendezés. Tündéri villamos világítás! Hideg buffet. LMiödöu este FÜEE2I teljes zenekara hangversenyez,

Next

/
Thumbnails
Contents