Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-07-30 / 31. szám

ZHZSZX- évfolyam Pápa, 1911. d ixliia-S 30. 31. száin. Közérdekű függefSen hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. ilornázá élivel. Városunk csatornázásának kér* dése főglalkoztatja jelenleg városunk vezető féi-fiait. Régóta vajúdik ezen kérdés megoldása, de az utóbbi időben alig van városunkban egyén, aki nincs meggyőződve arról, hogy váró sunk csatornázása elodázhatatlan szükségletet képez, melyet ha nem valósítunk meg, ugy városunk haladását hosszú időre megkötjük. Csatornázásunk kérdésének megvalósításába a földmivelésügyi miniszternek egy kijelentése nagyon is meg könnyítené helyzetünket. A földművelésügyi miniszter ugyanis kijelentette, hogy mindazon városoknak, amelyek a csatornázás kérdés megoldásával kapcsolatosan a bialogiai eljárás szerint kezelt és trágyázásra alkalmassá tett szennyvizeknek öntözési célokra használható berendezésekről gondoskodnak, állami támogatásban fognak részesülni. A miniszternek ezen kijelentése nagyon is kedvezőleg érinti városunkat és városunk polgármestere fel| használva a kedvező alkalmat, ez ér I demben kérvényt intézett a földmiI velésügyi miniszterhez, mely kérvényt aktuálitásánál fogva egész terjedelmében a következőkben közöljük : Nagyméltóságú Miniszter Ur ! Kegyelmes Uram 1 A minden téren gyorsan fejlődő kor oly sok és nagy kiadással járó terheket ró már a haladni akaró városokra, hog^ ezek ezen feladatuknak csak a legszükségesebb, sőt sokszor a törvények által megkívánt ágait valósítják is meg, arra nemcsak erejük nincs, de igen sokszor erejüket többszörösen is meghaladó kölcsönöket kénytelenek igénybe venni. Igy van a többek között Pápa r. t. városa is, amely kulturális, köz egészségügy és villanyvilágítás terén a közelmúltban létesített intézményeivel a város eddigi 80000 foriutos adósságát 1684000 K-ra volt kényte len szaporítani és még nem jutott oda, hogy a közegészségügy terén egyik legfontosabb intézményt a csatornázást léthesithette volna. Igaz ugyan a csatornázás kérdése már évek óta sürgős megoldásra váró kérdése városi közügyeinknek, mégis a nagy pénzáldozat, mellyel e kérdés megoldása jár, valahányszor a csatornázás szóba kerül, annyira izgalomba ejti intéző köreinket, hogy e kérdést mindaddig mig valahonnan segítségre nem számithatunk városi közgyűlésünkön komoly tárgyalás alá venni nem lehet, nem tanácsos, ha csak a leszavazás veszélyének kitenni nem akarjuk. Azonban a csatornázás kérdésének lehető megoldására reményt nyújt Nagyméltóságodnak Szombathely városához és általa ezen városokhoz intézett figyelmeztetése, hogy mind| azon városoknak, amelyek a csatori názás kérdés megoldásával kapcsolatban a biológiai eljárás szerint kezelt és trágyázásra alkalmassá tett szennyIÁKCZA A nyápicz. A beszűrődő virradat fényében .homályosodni kezdett a függő lámpák világa. Arpássi fiskális ur már negyedszer nyúlt a nagy tálcához, amely pedig rendesen csak a játék elején, vagy végén szokott kezében megfordulni, — ma nem hozzá, hanem a főjegyzőhöz szegődött a szerencse. Peress Gábor az utolsó vétel után fölállott, s meglehetősen zord arcczal hagyta oda a kompániát. Áthalacván a rendetlenül álló asztalok és székek között, hazafelé tartott. A nap tüzes tányéra már a rónaság fölött úszott, mikor tárva álló kapuján belépett, s odakiáltott a lovakkal foglalkozó kocsisának : — Fogd be a szürkéket! A tanyára megyünk. Szobájába érve átöltözött, s egy percre beszólt feleségéhez ; — Délre ne várjatok, a Hajdulaposon leszek. — Ne feledd a biztosítást, Gábor! — hangzott ki az ébredő asszony szava. — Jól van, jól, — délelőtt beküldőm Istvántól ; — s azzal haladt kifelé az udvarra, hol már befogva állt a kocsi a két türelmetlen teli vérrel. Amint az előszobán áthaladt, a nyitott ablaknál megszólalt egj gyönge gyermekhang : — Jó reggelt, Gábor bácsi! — Hát te már fenn vagy, nyápicz ? Pokolba azzal a könyvvel, nincs annak most ideje! Gyorsan! Viszlek a tanyára. A kis vézna fiúcska letette a könyvet, s nagy szalmakalapját véve, hallgatagon követte nagybátyját, kinél árvasága óta tartózkodott. — Még bizony megpenészedel, — szólt hátra Gábor ur, — azért vagy olyan, hogy a legkisebb szél is elfúj, mert mindig a könyvet bújod. — Mondta haraggal vegyes szánakozással a széles vállú, hatalmas férfi, kit fájdalom és boszuság fogott el, mikor arra gondolt, hogy ime, ez a kis, szükmellü fiúcska az utolsó sarj a Peress família családfáján. Hogy elsatnyul a család, vagy tán ki is pusztul. Talán jobb is volna, mint hogy elkorcsosodjék. Peress Gábor fölpattant az első ülésre, s kezébe ragadván a gyeplőt, villámként robogott ki a tágas portáról a felkelő nap fényében fehérő -útra. Sándorka a hátsó ülés szögletébe húzódott, s vékony kezecskéivel ugyancsak szorongatta az ülés karját, mikor egy-egy zökkenés fölvetette a dűlő útra beforduló kocsit. — Ne félj, nyápic ! — szólott Gábor ur, amint visszanézett. — No, különben neked jobb lesz a gyóntatószékben ülni. Jövőre majd beviszlek Kalocsára, ott lesz könyv elég, aztán — még kanonok is válhatik belőled. Jó lesz ? <TC\esti>(\V\ a ^uxvcjávxa-Vá^eVvá^^ Teljesen újonnan átalakítva ! — Pazar berendezés. Tündéri villamos világítás! Hideg buffet. Miadea este FÜREDI HALMÁN teljes zenekara haagverseayez.