Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-01-15 / 3. szám

Gaál Gyula, dr. Herzog Manó, Herz Dávid, dr. Kapossy Lucián, Lippert Sándor, Langráf Zsigmond, Molnár István, ifi. Polgár József, Rozs József, Somogyi József, Szakács Dániel. Hét közgyűlésen jelen voltak : Dr. Domonkos Géza, Giczi Gábor', dr. Hirsch Vilmos, Kis Ernő, Körmendy Béla, Kovács Sándor, Lamperth Ferenc, Mayersberg Sa­lamon, Nagy Pál, Nemes János, Steinberger Lipót, Schwarcz Vilmos, Szalay János, Té ringer János, Tálos Sándor. Hat közgyűlésen jelen voltak : Baldauf Gusztáv, Csurgai Lajos, Halász Mihály, Harmos Zoltán, Kohn Miksa Mihály, Kis József, Koritschoner József, Keresztes Ist ván, Kunt Mihály, clr. Lakos Béla, Marton Antal. Nagy Vilmos, Rechnitz Béla, Schor Ármin, Somogyi Pál, dr. Weltner Sándor, Vágó László, Varga József. Öt közgyűlésen jelen voltak : Barthalos István, Beck Zsigmond, Bornemissza József, Csillag Károly, Csajthay Dániel, Faragó Já­nos, Herz Béla, Kardos Károly, Kertész István, Mátz József, Piatsek Gyula, id. Pol­gár József, Schlesinger Rezső, Szabó István. Négy közgyűlésen jelen voltak: Dr. Antal Géza, Baranyai Zsigmond, Böröczky Ferenc, Gaál János sörödés, Gyenese János, dr. Kövi József, Lővy Lipót, Oswald János, Szőllősy Miklós. Három közgyűlésen jelen voltak : Gyu­rátz Ferenc, Jákói Géza, Kis Tivadar, Kar­lovitz Adolf, Kellner Vilmos, Kovácsics Jó­zsef, Kohn József, Krausz József N., Legény Ferenc, Németh István, Németh János, Saáry Lajos, Stein Vilmos, Weisz Jónás. Két közgyűlésen jelen voltak : Braun Ignác, Barcsi József, Fa Mihály, dr. Horváth József, Jámbor János, dr. Kluge Endre, Kluge Karoly, Koréin Ernő, dr. Rechnitz Ede, ifj. Schlesinger Mór, Szeleczky Ferenc, Schwarcz Márton, Ungár Béla, Wajdits Károly. Egy közgyűlésen jelen voltak : Dr. Adorján Gyula, dr. Csehszombathy László, Galamb József, dr. Grosz Lajos, dr. Kreisler Károly, Koritschoner Adolf, Krausz Gyula, Mikovinyi Ödön, Pollák Ferenc, Sült József, Sebestyén Dávid, Uhl Antal, Wittmann Mi­hály, Wüeszt Ferenc. Egy közgyűlésen sem volt jelen : Bá­nóczy István, Berger Zsigmond, Dreisziger Károly f, gróf Esterházy Pál, gróf Ester­házy Sándor, Hanauer Zoltán, Horváth La­jos, Iglauer János, Kriszt Jenő, Matus György f, Néhmann Gábor f, Szente Gá­bor, Stankovánszky Imre, Szvoboda Vencel, Wittmann Ignác, Wallenstein Dániel f, dr. Weltner Sándor, dr. Koritschoner Lipót. KARCZOLAT a mult i3_é-bx*ól­Megjött a farsang is, de erre az ügyre is el lehet mondani, hogy „adtál uram esőt, de nincs benne köszönet". Máskor ily idő­szakban már erősen tervezgetik és előké­szítik a farsangi mulatságokat, az idén azonban még halvány jele sem mutatkozik a tervezgetéseknek. Mintha kihalt volna városunkban a mulatni vágyó érzék és he­lyet adott volna a szomorú valódiságnak, mely városunkban időről időre spontán meg­nyilatkozást nyer. Ha nem ösmerném azoknak a gondol­kozás módját, kik hivatva vannak a farsangi mulatságok szervezésében szerepet játszani, ugy el kellene késerednem, de ellenkezőleg ösmerve azt, hogy nálunk csak a kezdet nehézségeivel küzdenek, meg vagyok győ­ződve, hogy az első fecske is meghozza a bő termést a farsangra. Hogy mikor és ki lesz az első fecske, az még rejtély és ezen körülmény miatt jeleztem az idei kiváltsá­gos helyzetet azon reményben, hogy az il­lető intéző körök megszivelik a krónika fájó zengését és iparkodni fognak végre valahára beharangozni a farsangnak. Ebben a biztos tudatban várom én a farsangi szép fejleményeket és azt hiszem, hogy nem is fogok csalódni, mert az idei farsangi évadra számos előjelek után nagy eseményeket helyeztem magamnak kilá­tásba, melyek igen érdekes "anyagot fognak szolgáltatni a heti krónikában való feldol­gozásra. Sok szereplő van feljegyezve a farsangi évadra, akik kibontakozásra vár­nak és akik ebben a farsangi évadban szán­dékoznak kisded játékukat eljátszani. A szereplőkről és a kisded játékról színtársulatunk jut eszembe, amely jelenleg Székesfehérvárott az ottani közönség lelkes pártolása mellett, tartja előadásait. Ezt nem az újságokból tudom, hanem személyes meggyőződés után mondhatom. Ha már azt jeleztem, azt is jelzem, hogy megláto­gattam a színtársulatot saját otthonukban Székesfehérvárott. Félreértések kikerülése végett ki kell jelentenem, hogy nem a szó szoros érielmében vett otthonukban, jobban mondva lakásukban látogattam meg őket, hanem lelki otthonukban a színházban, vagy még helyesebben mondva, látogatásom szín­helyéül a színpadot választottam, ahol a viszontlátás pazar jeleneteibeh találtam örö­met és élvezetet. Leírhatatlan azon fogadtatás amelyben részesültem. Nem vindikálom saját szemé­lyemnek ezen mesés fogadtatást, mert meg voltam győződve, hogy nem annyira enge­met, mint a „Pápait" üdvözölték bennem. Felvagyok hatalmazva arra, hogy kijelent­hetem, hogy a színtársulat összes tagjai rajongva szeretik Pápát és nincs nap, amelyen nem emlegetik az aranjouzi szép napokat, melyeket Pápán eltöltöttek és már alig várják a tavaszt, jobban mondva a húsvétot, hogy Pápát újra viszontláthassák. Ez nem mese, hanem való tiszta igazság, sőt meg is győződtem róla, mert ottlétem alatt uton útfélen hangoztatták ezt a kije­lentést oly egyének előtt, kik féltékenyen tűrni voltak kénytelenek az udvarlást ily formában lenyelni. Ami a színtársulatnál a máskülönbeni helyzetet illeti, arról csak azt jelenthetem, hogy a körülményekhez képest kielégítő. Erre a helyzetre magán uton nyert értesü­léseim szerint csak azt jegyeztem fel, hogy „ha nincsen ló, akkor szamár is jó". Ott is van főhadiszállás, ahol a színtársulat zöme koncentrálva van és ahol a kapcsolkodzások sem hiányoznak, de ez amint színpadi nyel­\i.'ii mondják csak „Kasírozott". Unalom hajhászás, de nem élvezet. Elvezet csak akkor, ha „pápai" van a társaságban, ez az eset pedig nem ritkaság számba megy. Ha ez nem volna a remény, ugy talán sok minden más fordulatot nyerne. De talán elég is lesz már erről a szín­társulat látogatásról, mert ha mindent el akarnék mondani erről a mondhatni csalá­dias fogadtatásról, ugy talán még el is szól­nám magamat és olyasmit találnék elárulni, arai a diskrétio vádját hárítaná reám, ami­től igazán az Isten óvjon meg, mert annál veszélyesebb dolog nincs, mint privát ku­lissza dolgokat nyílt színre hozni, pláne akkor, amidőn az egyes érdekelt felek jó­hiszeműségét és bizalmát bírjuk. Egyébb újság nincs a színtársulatunk köréből. Azaz pardon, van még pedig egy igen kedves újság. A színtársulat összes tagjai élükön a direktor párral szívből üdvözlik minden pápait és azzal bocsájtot­tak útnak, hogy: „A minél előbbi viszontlátásra ! a Frici. Az hírlik . . , Az hírlik, hogy Pápa városa min­denbe belevág, de nem teljes erővel. Az hirlik, hogy Pápa városa a baltának csak a nyelét használja. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk már a „Borszem Jankó "-ban is szerepelt. Az hírlik, hogy a polgármesternek tavaszra sok kidörzsölni valója van. Az hirlik, hogy a rendörök már megkapták az államsegélyes kommen­ciót. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plébános nem eszik sokat, de sokszor. Az hirlik, hogy a Jókai-kör leg­utóbbi estélyen nem szólalt meg a hegedű. Az hírlik, hogy az alsóvárosi-kör mulatságán annyian voltak, hogy egy­mást szoritgatták; Az hirlik, hogy Pápán a ker. betegsegélvzö pénztárnál nehezen szü­lik a tápdijakat. Az hirlik, hogy Pápán Vízkereszt­napján bort kereszteltek. Az hirlik, hogy az Otthon kávé­házban egyes vendégek a billiárd­golyókat megvadítják. Áz hirlik, hogy a kaszárnyaközi kisasszony utóbbi időben már nem válogatós. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetben előjegyzések nem fogadtatnak el. Az hirlik, hogy a Játszótéren til­tott játékot is játszanak. Az hirlik, hogy Pápán a dohány­gyári mulatságoknak kiszáradt a gyö­kere. Az hirlik, hogy a szövögyári leá­nyok műveltségüket az önképzőkörben szövik. Az hirlik, hogy Mihályházán a köröm és szájfájásl lenyelték. Az hirlik, hogy Acsádon a puly­kák között kiütött a háború. Az hirlik, hogy A.-Tevelen szap­pan helyett disznózsírral borotválnak. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője kezd már engedni. t"í r "T" T? 1 J a. ~L Jtw JGmi -tísL— — Személyi hir. Kussevich Tivadar, szombathelyi máv. üzletvezető szerdán vá­rosunkban időzött ós meglátogatta Mészáros Károly városunk polgármesterét, kivel a :; vasúti állomás fölött létesítendő gyalog­átjáró ügyében értekezett. — A Jókai kör mult vasárnap szép szánni közönség jelenlétébon tartott estólyt. A műsort Széptóth Mariska zongorajátéka nyitotta meg, ki „Magyar tanulmányok" zeneszámaival szép sikert aratott. Ezután Sarudy György felolvasása következett, ki igen érdekesen fejtegette „Az uj s egyete­mek"-ről szóló értekezését. A tapsok öU hangzása után Bélák Rózsika szavalta el nagy hatással „Álmok városa 8 eiraü költe­ményt. Végül Molnár Gézáué adott elő egy monológot a közönség tüntető tapsai kísé­retében. A műsorban Kreisler Lilikehegedii­játéka is szerepelt, de gyengélkedése foly­tán szerepléséről kénytelen volt lemondani. Az estélyt Oáty Lenke rendezte. — Esküvő. Szóld Manó, mezőlaki uradalmi nagybérlő f. hó 17-én tartja eskü­vőjét Bécsben bájos arájával Münster Anna úrhölggyel. Tartós boldogságot kívánunk az uj házaspárnak 1

Next

/
Thumbnails
Contents