Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-04-02 / 14. szám

számukat számtalanszor kellett megismételni. Elvezet volt hallgatni a zenekar precíz játékát. Este reprizként „A Hercegkisasszony"' operette ment elég szép számú közönség előtt. Az előadás az előző est preciz keretében és sikerében játszódott le. Ez alkalommal is bőven kijutott a tapsokból Lányai Piroskának és Érckövy Károlynak. A többi szereplőknek is kijutott bőven az elismerésből. Hétfőn szinte premierünk volt. A fővárosban oly nagy sikert aratott Tolstoj regénye után irt „Karenin Anna" dráma lett bemutatva remek előadásban. Az est kimagasló alakja Sándor Júlia volt, ki a címszerepben valósággal remekelt. Nagy készültséggel, drámai érzéssel és nagy tudással alakította nehéz szerepét. A közönség ugy nyílt jelenetekben valamint felvonások végén zajos tapsokkal honorálta remek játékát. Méltó partnerje volt Déri Béla, ki a tőle már megszokott átérzett játékával elősegítette partnerje sikerét. A zajos tapsokból ő is kivette bőven a méltán kiérdemelt részét. Kabinet alakításban mutatta be Kovács a férj szerepét. Pethö Eszti, ki Kittyt játszta arról győződtünk meg, hogy napról-napra hálád. Konstatálnunk kell, hogy az összes szereplők folyékonyan tudták sze repeiket és ennek tudandó be, hogy az előadás kitűnő összjátékban ment. Kedden egy régi, de örökké szép zenéjii operett „Királyfogás" került színre, sajnos csekély számú közönség jelenlétében. Azok, akik az előadást végig hallgatták a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak az előadás fényes sikeréről. Lányai Piroska elemében volt és ezzel mindent elmondtunk. Fábián Linka és Kovács Hanna teljes érvényre jutatták remek hangjukat és a közönség zajos tapsaikat méltán kiérdemelték. A két nagykövetet Vértes és Ivánfi jóizü humorral adták, utóbbi alkalmi kupiéival zajos tetszést aratott. Ugyancsak ezt mondhatjuk Bátori alakításáról, ki Bernandó szerepében jeleskedett és egész estén át derültségben tartotta a közönséget. A zenekar Takács karmester vezetése alatt valóban remekelt. Szerdán délután ifjúsági előadás volt, mely alkalommal Herceg Ferenc remek színműve „Bizánc" került bemutatóra. Elismerés illeti meg nemcsak a vezető szerepet játszó szereplőket, de a kisebb szereplőket is, kik tanulmány tárgyává tették szerepeiket és feltűnő szereptudásukkal az előadás fényes sikerét nagyban biztosították. A vezető szerepet Déri Béla játszta, ki a császár szerepében valóban hős volt. Markáns volt Kovács a kapitány szerepében. Fenséges volt Sándor Júlia mint a császárné. Elismerés illeti meg Pethö Esztit, ki Herma szerepében érzést keltő játékot produkált. Nagy hatást keltett Vértes egy jelenetében ugyszinte Nyikos is. Az előadás sikerét igazolták azok a sürü tapsok, melyekkel a közönség főleg a vezető szereplőket illették. Este premier volt „A kormánybiztos" előadásával. Gyér közönség nézte az előadást, jóllehet a darab sem tartozik a színműirodalom első termékei közé. Az egész darabban egy szerep van a címszerep, a többi epizód alakok és egyáltalában a darab lehetetlen fordulatokkal van telve. A címszerepet Bátori kitűnő alakításban mutatta be. Az epizód szerepekben Déri, Kovács, Érc kövy, Sándor Júlia, Hidvéginé és Boris Bianka, a legjobbat produkáltak. Sok derültséget keltett Szalkay Schwartz szerepében. Csütörtökön a régi, de gyönyörű zenéjü operette „Sulamith" lett felelevenítve. Első sorban a zenekart említjük, mely ez estén brillirozott és közönségünk, mely már az élőzenét is zajosan megtapsolta, élvezettel kisérte mindvégig a zenekar művészi játékát. Közönségünk kevés számban volt jelen, de akik jelen voltak egy rendkívüli élvezetes estében részesültek. A címszerepben Lányai Piroska remekelt. Mint su'orette énekesnő a legkönyebb stylusban énekelte ezt a nehéz koloratur partit. Közönségünk tüntető tapsaira teljesen reászolgált. Partnerje Érckövy volt, ki Absalon szerepében ragyogtatta érces baritonját. Igen bájos volt Boris Bianka mint Abigail. A három kérőt Nyikos, Bátori és Déri személyesitefc ték, utóbbi komikus szerepében közönségünket tekintve hősszerelmes voltára nagyon is megnevettette. Az előadás fényes sikerét a kitűnő összjáték nagyon emelte. Pénteken Lehár nagy sláger operettje „Cigányszerelem" került bemutatóra. Már napokkal az előadás előtt az összes jegyek elkeltek és a táblás ház egész estén át tüntető tapsokkal méltatta a szereplőket, kik ez estén valóban felülmúlták eddigi szereplésüket. Fényes estélye volt Lóyiyay Piroskának és Fábián Linkának, kik valósággal vetekedtek remek hangjuk érvényesítésében. Lőnyay Piroska tűzről pattant grófné volt és énekszámait többször meg kellett újráznia. Remek toilletjei bámulatot keltettek. Az utolsó felvonás mulató jelenetével óriási hatást ért el. Fábián Linka remek koloraturáját ragyogtatta és a sürü tapsokra méltán reászolgált. Kovács Hanna bájos volt a vőlegény szerepében és a második felvonás „Zorika jerr haza" cimü dalával óriási hatást ért el. Ugyancsak bájos ós sikkes volt Boris Bianka, ki közönségünk dédelgetett kedvencévé lett. A férfiak közül Érckövijt említjük fel elsősorban, ki átérzett játékával és csengő baritonjával nagy hatást keltett. Szalkay mint vendéglős és Bátori az apa szerepében egész estén át derültségben tartotta a közönséget. Ivánfi kis szerepében igen ügyes volt és Boris Biankával előadott duettének és táncszámait több ízben meg kellett ismételniük. Igen he re igék voltak Kádár ruhatárnok két kis gyermeke, kik alig bírták a sok cukrot, melyet a közönség a színpadra dobott, felszedni. A zenekar Takács karmester vezetése alatt remekelt, ugyszinte elismeréssel adózunk a gyönyörű kiállítás és diszletezés tekintetében. Szombaton újra „Cigányszerelem" ment. KARCZOLA T a. miaJL-fc fci-ö b:r?őX_ Szépen vagyunk ! Színtársulatunk már I hé! hét óta időzik körünkben és összegezve ; a helyzetet, mely a heti krónikára vonatkozik, azt kell konstatálnunk, hogy „kijöttünk a formából". Nagy reményeket fűztünk az idei sziniszezonhoz, de az eddigi tapasztalatok után nagyon is gyenge üzleteredmé- j nyekre számithatunk. Az egész vonalon szünetel az érdeklődés és a lehangoltság a legnagyobb mérvében konstatálható. Hogy hol van a hiba ? Azt bajos volna megmagyarázni. Eddig a hideg időjárásnak volt betudandó a hideg érintkezés, de utóbbi időben az időjárás teljesen megváltozott melegre és dacára ennek semminemű melegség t nem vehető észre társulat és szokásos kirendeltség között. Szóval ez esetben nem vált be egyelőre azon elfogadott és rendesen | bevált szálló ige, hogy „minden az időjárás- ! tói függ." Nem mondhatnám ugyan, hogy szórványosan nem adja magát elő egy a régi időkre emlékeztető kellemes kis csoportulás, de ebben is hiányzik az a bizonyos „igazi" jelleg. Régi ismerőseinkről van szó és így ' annál lehangoltabban kell a helyzetet meg- j ítélni. Abban a reményben voltunk, hogy „hogy" és sajnálattal kell konstatálnunk, hogy „dehogy." Ezeket előre bocsájtva kijelentem, hogy mindezen jelenségek dacára híven megma- j radok régi tradíciómhoz. A bohémia terén j megmaradok optimistának és ez alkalommal ' is azt hangoztatom, hogy „ez nem tarthatja magát sokáig" vagy talán eredetileg mondva „dass kann sich nicht lange haltén." Vén csataló vagyok ezen a téren és ha azt veszem ténynek, hogy voltak éjjeli őrök, akik nappal haltak meg, ugy nincs kizárva az eshetőség, miszerint még ebben az évadban azt is jelezhetjük, hogy „lesz még szőllő lágy kenyér." Lehet, hogy a bennfentesek túlzott optimistának tartanak ,,in dieser Bezichung", de hát már ilyen vagyok édes anyám. Megmaradok Rabbi Akiba rendithetlen hívének, ki nemcsak bölcs próféta volt saját hazájában, de egyben a heti krónikások mestere és nesztora volt és aki a legnagyobb elkeseredésében is folyton azzal vigasztalta magát, hogy „Alles schon dagewesen". Ebben a jelszóban bizom én is és a legnagyobb hidegvérrel várom a fejleményeket. Meg kell jegyeznem, hogy idegen forgalom tekintetében nincs hiány és ez némileg hátráltatja a helyzet javulását és kibontakozását, de a bohémia szervezkedési szabályai nem tiltják a helyi érdekek istápolását sőt a heti krónika évkönyveiben számos eset van feljegyezve, amidőn a vidéki és helyi érdekeltség a „viribus unitis" elvét vallja, békés egyetértéssel intézték el az ügyeket és emelkedtek a helyzet magaslatára. Ezt azért említettem fel, mert számos panaszokat hallunk oly értelemben, hogy nem érdemes a kapcsolkodzás terére lépni, mert a szabad rendelkezési jog fenn van tartva. Ezek a panaszok a szegénységi bizonyítványok keretébe valók, a bohémia ebbe a kategóriába soha sem került. Bohém ember még akkor is gazdagnak tartja magát, La egy fillér sincs a zsebébe, csak hitele legyen, ezt pedig a bohém ember ki tudja magának szellemeskedni. Hogy reagál a helyzet az elmondott krónikái igazságokra vagy nem, az egyelőre mellékes, mert a fődolog a kellékes. Tény az, hogy eddig a helyzetre csak azt mondhatom amivel kezdtem, hogy: „Szépen vagyunk !" Frici. Az hirfik . . . Az hírlik, hogy Pápa városának a múltban nem volt öröme, a jövőben pedig kevés a reménye. Az hírük, hogy Pápa városa közjövedelmi forrását meg kellene már operálni. Az hírlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk a felelőség terhét megállja. AZ hírlik, hogy a polgármester a csatornázásnak már szegi a fülét. Az hírlik, hogy a rendőrök Messiást látnak az államosításukban. Az hirlik, hogy az ipartestületi közgyűlést csak második fuvásra lehetett megtartani. Az hirlik, hogy a Lloyd közgyűlésén névnapi hangulat uralkodott. Az hirlik, hogy a Sportegylet közgyűlésén a második tennis-pályát bizonytalan határidőre utalták. Az hirlik, hogy a Griff szálloda rossz zsák, mert nem tudja megtalálni a foltját. Az hírlik, hogy a színtársulat néhány női tagja csak birtokon kívül felebbezhető meg. Az hirlik, hogy a színtársulat néhány női tagja csak az elsőbbségi kötvényeket respektálja. Az hirlik, hogy Pápán a mult héten egy oly névnap lett megtartva, ahonnan a vendégek egy részét csak a manó tudta elvinni. Az hirlik, hogy a Hungáriában hangversenyző női zenekar primásnője a kisbőgőre is támaszkodik. Az hirlik, hogy a kaszárnyaközi kisasszony fordítva ült a szerelemre. Az hirlik, hogy Nemesszaiókon istálófertőzés alkalmával a lovakat is bemeszelték.