Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-04-02 / 14. szám

IXIIXII- ÓArfolyam. Pápa, 1911. április 14=. száunűL. Kozérdeky Iügyetlen hetilap — Megjelenik snsnden vasárnap. ELOFIZETESI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Mire való a kataszteri térkép ? Ha a városi hatóságnak tesszük föl ezt a kérdést, fogát szijva adja meg a választ, „hogy legyen mire elkölteni a költségvetésbe e cimen beillesztett vagy 50.000 koronát", — a mibe azonban nincs belefoglalva a kataszteri mérnökség céljaira épült ház és telek vagy 100.000 koronát kitevő befektetése ; — mivel pedig ezért mindössze 2600 korona házbért fizet a kincstár, világos, hogy a beépített tőkének legalább feléből semmiféle jövedelem nem mutatkozik. Ennek az okát most már késő előkeresni. Jogász vagy közügyeket intéző városatya idézni fogja azt a törvénycikket, melynek alapján városunk is kénytelen volt a kataszteri kiigazítás költségeit magára vállalni, — ámbár nem tudok elképzelni sem olyan otromba nagy hibát a régi kataszteri felvételben, hogy annak kiigazítása megérne a városnak 150.000 koronát; mert, ezt a máris kiadott összeget elosztva a város lakosai között, átlag 7 koronájába került Pápán ez a kataszteri kiigazítás minden teremtett léleknek, még akkor is, ha semmi ingatlana sincs, vagy adót se fizet. Minthogy azonban az összes lélekszámnak legföllebb 'A-e, 4—5000 ember adófizető, egy-egy adófizetőnek 4X7=28 koronájába kerül átlag a hiba kiigazítás. Hogy vallott-e ilyen mérvű kárt csak egyike is az adófizetőknek, — azt bajos hirtelenében kideríteni, de fölösleges is volna, mivel a kataszter kiigazítását törvény rendelte el; nekünk, polgároknak, alkalmazkodni kell hozzá. Azt azonban semmiféle törvény nem tiltja, a magunk érdeke pedig szinte kényszerit kutatni olyan eszközök után, melyek segítségével ennek az óriási befektetésnek valami számba, vagy inkább zsebbe, asztalfiókba tehető hasznát láthatnók. Ilyen eszközökről akarok ezen alkalommal értekezni. A kataszteri mérnökség tudvalevőleg kétféle térképet készít, az egyik, úgynevezett földmivelési térkép, 1 : 500.000 méretben, a mivelési ágakról tájékoztat az egész határban, ennek a felvétele jó 40.000 K-ba kerül s egy nagyobb méretű, 1 : 1090, a város belső területéről (m. e. 130 kat. hold) és közvetlen környékéről (m. e. 1200 k. h.) Ez utóbbi külön megrendelésére készült a tanácsnak, s kerül valamivel több, mint 9000 koronába. Ez utóbbi térkép a város tulajdona s utcarendezési kisajátítási stb. célokra, a város birtokába és rendelkezése alá fog kerülni, ha a pénzügyminisztérium magának kellő számú hiteles másolatokat, fényképlevonásokat készíttetett. Mint tudom, ilyen fényképmásolatokat, előállítási áron, 130—140 Kért, a p. ü. miniszter, egyszerű kérvényre, akárkinek rendelkezésére bocsát ; egy-két kereskedő érdeklődött is már irántuk. Mind a két térkép, ugy a reá fordított műszaki munkánál, mint a fölhasznált költségeknél fogva méltó a legnagyobb figyelemre; ez az a két obiectum, melynek hivatása, az én igénytelen véleményem szerint, a beruházási költségeket, vagy legalább ezek egy részét, megtéríteni és, amit még fontosabbnak tartok, ezt a nagy szellemi erővel és anyagi áldozattal létrehozott kulturművet a közművelődés szolgálatába állítani. TÁRCZA A tízórai gyorsvonat, — Hogyan ön elutazik — kérdezte kíváncsian a béna. — Sürgős dolgom akadt Marseilleben és hétfőn korán reggel már ott kell lennem. Ma este 10 órakor indulok a gyorsvonattal a lyoni pályaudvarból. Ez a legalkalmasabb és legjobb vonat. Különben ezt önnek tudnia kell, mert, ha nem csalódom, betegsége előtt ezen a vonalszakaszon teljesítette szolgálatát ? A béna lehunyta szemeit ós mialatt arca elsápadt, a fogai közt mormogta : — Igen ... tudom ... jól ismerem ezt a vonatot! Nehéz könycseppek gördültek alá szemeiből. Egy pillanatra elhallgatott, azután szaggatottan, nehézkesen folytatta : — Senkise ismerheti ugy, mint én! Miután ugy tetszett, hogy a régi hivatására való visszaemlékezés izgatja, dicsérőleg megjegyeztem : — Szép hivatás, melynek betöltéséhez szilárd akaraterő és sok józan ész szükséges. A béna remegni kezdett; megmerevedett teste nagy erőfeszítéssel kiegyenesedett, mig tétovázó szemeiben kimondhatatlan kinos félelem tükröződött vissza. — Szép hivatás ? Oh, ne mondja ezt, uram ! Inkább a borzalom és halál nehéz hivatása I Lássa uram, nekem semmi közöm sincs önhöz, nem is íüz bennünket semmi egymáshoz, mégis a saját érdekében kérem, utazzék inkább bármelyik vonattal, csak ne a tízórai gyorssal. — Miért ? — kérdeztem mosolyogva — talán babonás ? — Nem, nem vagyok babonás, de én voltam az a szerencsétlen vonatvezető, aki a 17-es számú gyorsvonaton az 1894 ik év Kik vannak a Sirnlin „Roche"-ra utalva? 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bantalmaiban szenvednek, 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 8. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után, f 4. Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar- f|'' ^bas

eu. \ rusos gyermekeknek tonios szere a Sirolin fJí^-SÍSÍ. „Rocne". I „ » 'SíSrt" J ""nuaeit M. A táplálkozást nagyban elősegíti. f Csakis eredeti csomagolású Sirolin „Roche a-t kérjen, minden utánzatot vagy pótkészitményt kérünk a leghatározottabban visszautasítani. F. HoffmannLa Roche & Co., Basel (Svájcz), Grenzach (Baden).