Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-04-02 / 14. szám

IXIIXII- ÓArfolyam. Pápa, 1911. április 14=. száunűL. Kozérdeky Iügyetlen hetilap — Megjelenik snsnden vasárnap. ELOFIZETESI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Mire való a kataszteri térkép ? Ha a városi hatóságnak tesszük föl ezt a kérdést, fogát szijva adja meg a választ, „hogy legyen mire elkölteni a költségvetésbe e cimen beillesztett vagy 50.000 koronát", — a mibe azonban nincs belefoglalva a kataszteri mérnök­ség céljaira épült ház és telek vagy 100.000 koronát kitevő befektetése ; — mivel pedig ezért mindössze 2600 ko­rona házbért fizet a kincstár, világos, hogy a beépített tőkének legalább fe­léből semmiféle jövedelem nem mutat­kozik. Ennek az okát most már késő előkeresni. Jogász vagy közügyeket intéző vá­rosatya idézni fogja azt a törvénycik­ket, melynek alapján városunk is kény­telen volt a kataszteri kiigazítás költ­ségeit magára vállalni, — ámbár nem tudok elképzelni sem olyan otromba nagy hibát a régi kataszteri felvételben, hogy annak kiigazítása megérne a vá­rosnak 150.000 koronát; mert, ezt a máris kiadott összeget elosztva a város lakosai között, átlag 7 koronájába ke­rült Pápán ez a kataszteri kiigazítás minden teremtett léleknek, még akkor is, ha semmi ingatlana sincs, vagy adót se fizet. Minthogy azonban az összes lé­lekszámnak legföllebb 'A-e, 4—5000 ember adófizető, egy-egy adófizetőnek 4X7=28 koronájába kerül átlag a hiba kiigazítás. Hogy vallott-e ilyen mérvű kárt csak egyike is az adófizetőknek, — azt bajos hirtelenében kideríteni, de fölös­leges is volna, mivel a kataszter ki­igazítását törvény rendelte el; nekünk, polgároknak, alkalmazkodni kell hozzá. Azt azonban semmiféle törvény nem tiltja, a magunk érdeke pedig szinte kényszerit kutatni olyan eszközök után, melyek segítségével ennek az óriási be­fektetésnek valami számba, vagy in­kább zsebbe, asztalfiókba tehető hasz­nát láthatnók. Ilyen eszközökről akarok ezen al­kalommal értekezni. A kataszteri mérnökség tudvalevő­leg kétféle térképet készít, az egyik, úgy­nevezett földmivelési térkép, 1 : 500.000 méretben, a mivelési ágakról tájékoz­tat az egész határban, ennek a felvé­tele jó 40.000 K-ba kerül s egy na­gyobb méretű, 1 : 1090, a város belső területéről (m. e. 130 kat. hold) és közvetlen környékéről (m. e. 1200 k. h.) Ez utóbbi külön megrendelésére készült a tanácsnak, s kerül valamivel több, mint 9000 koronába. Ez utóbbi térkép a város tulaj­dona s utcarendezési kisajátítási stb. célokra, a város birtokába és rendel­kezése alá fog kerülni, ha a pénzügy­minisztérium magának kellő számú hi­teles másolatokat, fényképlevonásokat készíttetett. Mint tudom, ilyen fényképmáso­latokat, előállítási áron, 130—140 K­ért, a p. ü. miniszter, egyszerű kér­vényre, akárkinek rendelkezésére bo­csát ; egy-két kereskedő érdeklődött is már irántuk. Mind a két térkép, ugy a reá fordított műszaki munkánál, mint a fölhasznált költségeknél fogva méltó a legnagyobb figyelemre; ez az a két obiectum, melynek hivatása, az én igénytelen véleményem szerint, a be­ruházási költségeket, vagy legalább ezek egy részét, megtéríteni és, amit még fontosabbnak tartok, ezt a nagy szellemi erővel és anyagi áldozattal létre­hozott kulturművet a közművelődés szolgá­latába állítani. TÁRCZA A tízórai gyorsvonat, — Hogyan ön elutazik — kérdezte kíváncsian a béna. — Sürgős dolgom akadt Marseilleben és hétfőn korán reggel már ott kell len­nem. Ma este 10 órakor indulok a gyors­vonattal a lyoni pályaudvarból. Ez a leg­alkalmasabb és legjobb vonat. Különben ezt önnek tudnia kell, mert, ha nem csaló­dom, betegsége előtt ezen a vonalszakaszon teljesítette szolgálatát ? A béna lehunyta szemeit ós mialatt arca elsápadt, a fogai közt mormogta : — Igen ... tudom ... jól ismerem ezt a vonatot! Nehéz könycseppek gördültek alá sze­meiből. Egy pillanatra elhallgatott, azután szaggatottan, nehézkesen folytatta : — Senkise ismerheti ugy, mint én! Miután ugy tetszett, hogy a régi hi­vatására való visszaemlékezés izgatja, di­csérőleg megjegyeztem : — Szép hivatás, melynek betöltéséhez szilárd akaraterő és sok józan ész szük­séges. A béna remegni kezdett; megmere­vedett teste nagy erőfeszítéssel kiegyene­sedett, mig tétovázó szemeiben kimondha­tatlan kinos félelem tükröződött vissza. — Szép hivatás ? Oh, ne mondja ezt, uram ! Inkább a borzalom és halál nehéz hivatása I Lássa uram, nekem semmi kö­zöm sincs önhöz, nem is íüz bennünket semmi egymáshoz, mégis a saját érdeké­ben kérem, utazzék inkább bármelyik vo­nattal, csak ne a tízórai gyorssal. — Miért ? — kérdeztem mosolyogva — talán babonás ? — Nem, nem vagyok babonás, de én voltam az a szerencsétlen vonatvezető, aki a 17-es számú gyorsvonaton az 1894 ik év Kik vannak a Sirnlin „Roche"-ra utalva? 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bantal­maiban szenvednek, 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 8. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után, f 4. Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar- f|'' ^bas eu. \ rusos gyermekeknek tonios szere a Sirolin fJí^-SÍSÍ. „Rocne". I „ » 'SíSrt" J ""nuaeit M. A táplálkozást nagyban elősegíti. f Csakis eredeti csomago­lású Sirolin „Roche a-t kérjen, minden után­zatot vagy pótkészit­ményt kérünk a legha­tározottabban vissza­utasítani. F. Hoffmann­La Roche & Co., Basel (Svájcz), Grenzach (Baden).

Next

/
Thumbnails
Contents