Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-03-27 / 13. szám

nézetnek tér engedtetnék, mintha az általunk létesített aszfalt-kocsiut burkolatok nem volnának elég tartósak és nem felelnének meg a jogos igényeknek. Mi a magunk részéről azon leszünk, hogy a tekintetes Tanácsnak ily irányú határozatát és intézkedését tőlünk telhetőleg megkönnyítsük és a tekintetes Tanács meghívására mindenkor készséggel rendelkezésére állunk". Eddig az aszfalt-részvénytársaságnak egy régi beadványa, amelyben a felhozott érvek fontosságát a már cikkünk elején felhozott körülmények folytán magunkévá kéi-l

; tennünk. Nézetünk szerint a beadvánnyal a városi tanácsnak — tekintettel a rüöstani körülményekre,^amennyiben a házikezelés nem felel meg — komolyan kell foglalkozn i. Tessék ,a részvénytársaságtól ajánlatot - kérni, - hogy mily egységárban hajlandó a javítási munkálatokat eszközölni és a beérkezett ajánlatot összehasonlítani a házilag teljesített munkálatokkal. Ha a különbség nem oly nagy, mint amely részint a szakszerű kezelés és gondozás, részint az ezzel kötött jótállás arányát kiegyenlítené, ugy a város érdekében nagyon is okszerű gazdálkodását fogjuk látni abban, ha a részvénytársasággal az aszfalt-kocsiutunk évenkénti javításával egyezségre tudna jutni. inészet Páüá Szalkay Lajos színtársulata mult szombaton kezdte meg városunkban a tavaszi évadot. Az eddigi bemutatott előadások üres házak előtt játszódtak le és azt nagyrészt annak tudjuk be, hogy a nagyhét előtt voltunk és különben is hűvös volt az időjárás, ami nálunk nagyon is befolyásolja a színházlátogatást, mivel színházunkat nehezen lehet fűteni. — Reméljük, hogy már ezen a héten ott találjuk teljes számban a mi hálás színházlátogató közönségünket a színházban. Megjegyezzük, hogy az igazgató a hűvös időjárás következtében a színházat fütteti és a színházban teljesen elfogadható hőmérséklet van. Az eddigi bemutatott előadásokról a következőkben számolunk be : Szombaton bemutató előadásul „Trenk báró" operette került szinre. Rendkívül kellemes és fülbemászó zenéje van, nemkülönben a librettója is elég érdekes. A címszerepet Gyárfás játszta. Snájdig és fess pandúrvezér volt, énekében azonban rekedtséget konstatáltunk. Rendkívül hercig és kedves volt Bihari Erzsi a grófné szerepében. A kis, de hálás közönség tapssal fogadta megjelenését és minden egyes énekszámát tapssal honorálta. Marica szerepét Kis Cecil játszta, kit eddig csak társalgási szerepekben láttunk és ebben a szerepben igen kellemes és csengő énekhangot konstatáltunk nála. Iván fi a tőle már megszokott ügyes alakításban játszta Nikola szerepét. Az egész előadás alatt derültségben tartotta a közönséget Bátori az udvari költő szerepében. Lakatos hatalmas mély baritonját érvényesítette Ala szerepében. Kis szerepeikben Tomborné, Déri az összjáték sikerét emelték. A kar- és zenekar Tombor karmester vezetése alatt kifogástalan precizitással működött. Vasárnap- délutAn „Az iglói diákok" telt házat csinált. Sok tapsot kapott Bihari Erzsi kedves játékáért, ugyszinte Gyárfás, Bátori és Ivánfi. A betétként előadott magyar táncot az iglói diákoknak meg kellett újráznia. Este reprizként „Trenk báró" ment igen sikerült előadásban. Gyér közönség nézte végig az előadást, de azért a szereplőknek kijutott szépen a tapsokból, melyet méltán kiérdemeltek. Hétfőn premierként a fővárosban oly nagy sikert aratott „Taifun" színmű került bemutatóra. Az előadás mintaszerű keretben játszódott le. Nagy sikere volt Alapinak Tokeramó szerepében, ugyszinte Verő Jankának Kerner Ilona szerepében. A második felvonás végjelenetében mindketten remekeltek szenvedélyes kitöréseikben. Igen hálás szerepe volt Vértes, Kovács és Békefinek ugyszinte Bátorinak. Ris Cecil igen ügyesen játszta meg Hempel Teri szerepét. A szereplők kitűnő összjátékban mutatták be ezen kitűnő színművet. Kedden reprizként „Taifun" ment az előző est fényes keretében. Szerdán „Az erdészleány" operette került szinre. Az előadás fénypontja Bihari Erzsike volt, ki ez estén dacára hogy gyér közönség jelent meg a színházban, elemében volt és pajzán jókedvvel játszott és énekelt. Földes szerepét ez alkalommal Ivánfi igen ügyesen játszta. A többi szereplők Paxy Margit, Kovács, Tomborné és Ladányi Mariska a régi jók voltak. Csütörtökön premierként „Sötét pont" vígjáték igen sikerült előadásban került szinre. Igen mulattató librettója van és a közönség a legnagyobb érdeklődéssel kisérte végig az előadást. Kovács kabinet alakításban mutatta be a báró szerepét, ugyszinte Vértes a tanácsos szerepében igazolta színészi talentumát. Igen érdekes alak volt Marosi a mór szerepében. Kisebb szerepeikben Bátori, Tomborné, Fekete Irén, Kis Cecil, Békeffy, Alapi és Böszörményi kifogástalan összjátékot produkáltak. * Pénteken és szombaton az ünnepek miatt szünet volt. mekkel, ajkain kesernyés, érdes vonásokkal. És mikor megszólalt, olyan keserűség hangzott a szavaiból, hogy az aryját megdöbben tette. Fedett fővel, zsebretett kezekkel himbálózott, mikor gúnyosan, metsző hangon megszólalt: — Hát öregem, nem pusztultam el, haza jöttem ! Ez a két kölyök itt... a tied? Leszolgáltam a tanuló éveimet itt vagyok, most megint kikergethettek a házból. Mondhatom, jó iskolába jártam ! Haha ! Kölykök, tanulhattok tőlem sokat... a vénség majd orgazdánknak szegődik. Amint láttam, a bazár még most is a közelben van, megtalálom én az utat,' mint azelőtt, de lesz eszem, é,p.|.jiem elégszem me<g .holmi, értektelen fomniaíj ugy hiszem,"kijeimatőfóm májil a pétízes szekrényt I ,nnt; b^íiullok

1 igy. iám;? Mért nem; s'zóftpk ? jHóho,f • igy nem alkuszunk. Sokat kell .pótolnom, tiz esztendeig voltam ekenietve x, följama(1 rám és rnost élni akarok .viglrjri .;;/ föMtáFaívftl ; Aítjatok égy ''poháPbórtjySzOriijazom ! Te, leány . .'; szaladj' és' hóV/í%yorsáii dohányt, már rég megtehetted volttá; "pai'ánCs nélki}! Is Az anyá intett a gyermekeknek, hogy engedelmeskedjenek,' az'jtáh halkan, vontatottan igy szólott :. • -^-yrií í'A^i a — Testvéreid tudják, hogy ártatlanul kerültél oda, sokszor elbeszéltem nekik... :-Neked csak akkor vallhattam meg, mikor móstohaapád meghalt, mi történt volna, ha hamarább megtudod és durva ellenségedet kérdőre vonod érte ? —• Hahaha ! Megértettem a tréfát ! Nem is rossz! Elzárattál tíz évre azon ürügy alatt, hogy megmented az életemet! Mindegy no ! Most élni akarok és kárpótlást szerzek elvesztett éveimért! ... Az anya alázatosan, lágy hangon folytatta : — Majd, mi is igyekszünk életedet megédesíteni! Én taharitani járok, a gyerekek is keresnek már valamicskét, néhány lorintocskát megtakarítottunk, pihend ki magadat, fiam, nálunk . . . azután tégy, amit akarsz . . . — Persze, hogy pihenek. Nem is ölöm magamat a munkába. Gondolhatjátok, hogy ott nem jámbor birkát neveltek belőlem . .. Jól tetted, hogy odajuttattál. De hát azért nekem is megvan a magam büszkesége .. . hát hazajöttem, hogy leszámoljunk egymással . . . A gyerekek visszajöttek ; egy palack bor,- a dohány és a visszakapott aprópénz az asztalra került. ; Paul töltött magának ... ivott és folytatta kihívó megjegyzéseit. Miután senki se ellenkezett vele, lassacskán lecsendesült... nem talált semmit,, amin dühét csillapítani tudta volna. Kedélye meghiggadt, magáha szállt... De nem volt ereje ezt önmagának bevallani és dacosan odakiáltotta a gyermekek (elé : — No, mit bámultok rám, hülyék ? ! Kotródjatok ki innen ... de szaporán. A gyermekek engedelmeskedtek. Paul az asztalra támasztotta könyökét, tenyerébe hajtotta a fejét és sötéten, merően bámult maga elé. Vergődése kínosan hatott az anyára ; halkan közeledett hozzá és mellé telepedett. Paul elfordult tőle. — Értelek, szegény gyermekem, felgyülemlett benned a boszuvágy. De gondold meg, ha a rosszat rosszal fizeted, akkor se lesz hasznod belőle. Ha bennünket tönkrejuttatsz, mit érsz vele? Látod, sokkal jobban tennéd, ha vigaszunkat elfogadnád, ha szeretetünk lángján felmelegednél. Mi gondodat viseljük és kétszeresen kárpótolunk minden szenvedésedért. Buszudat hütsd le az embereken, a törvényen, ha nincs annyi belátásod, hogy mégis ők neveltek emberré. Paul eleinte mozdulatlanul ült. Később engedett merevségéből és észrevétlenül az anyja vállára hajtotta fejét. Mikor az anyai karok melegen átölelték, édes borzongás futotta át testét és görcsös zokogásban tört ki. . . Hajnal felé elnyomta az álom anyja karjaiban ; mikor olykor olykor megvonaglott, az őrködő anya szorosabban szorította magához. Mikorra megvirradtak és a fölkelő nap első sugarai az ablakon behatoltak, Paul arca teljesen megváltozott. .' . sötét, vad tekintete megenyhült, ajkairól a durva vonások eltűntek. Sőt ugy látszott, mintha az egész teste megváltozott volna, kézmozdulata nyugodtabb, járása biztosabb lett. Lelke megtisztult a salaktól, és anyja karjaiban teljesen kigyógyult. Vájjon ilyen marad e továbbra is ? A szegény, meggyötört anya csakhamar meggyőződhetett, hogy most már béke és boldogság költözik a szomorú házba. A nap folyamán, — mikor már gyermekeivel együtt odaadó szeretettel vette körül Pault, egyszerű, keresetlen hangon igy szólt fiához : — Mondd csak, édes fiam, nem volna kedved öcséd mesteréhez menni . . . hátha akadna ott valami munka a számodra?... ÉS Paul, —• a gyermekkorára emlékeztető — gyöngéd, lágy hangon válaszolt: — Megyek, édes, jó anyám! . . .