Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-02-27 / 9. szám

2. viselötestületi közgyűlésen bemutatva lehessenek. Ezen nyilatkozatok ugyanis csak formális jellegűek és ennek aláírásától ne riadjanak vissza az érdekelt iparosok és kereskedők, mivel ezzel csak a képviselőtestület fedezni akarja a határozatát a vármegye törvényhatósággal szemben. De különben is ugy tudjuk, hogy az érdekeltek, kik testületileg kérelmezték a polgármesternél a jéggyár felépítését, már akkor kijelentették, hogy azon esetben ha Pápa városa nem épitené fel a jéggyárat, ugy ők hajlandók ezt felépíteni, olyképen, hogy Pápa városa a közvágóhíd építése alkalmával tőlük ezen fel épített jéggyárat önköltségen átvegye. A városi tanács ugyan helyesen cselekedett, amidőn ezen ajánlatot nem vette figyelembe és a képviselőtestületnek javasolja, —• hogy a jéggyárat a közvágóhíd keretében tekintettel a kényszerhelyzetre már most óhajtja felépíteni. Ugy tudjuk, hogy az ajánlatok a legközelebbi napokban már be fognak érkezni a város polgármesteréhez és ezeknek beérkezte után a polgármester a sürgősségre való tekintettel egy rendkívüli közgyűlésre hívja egybe a képviselőtestületet, melynek egyedüli tárgya a jéggyár felépítése lesz. Reméljük, hogy a képviselőtestület a városi tanács üdvös javaslatát magáévá teszi és lakosságunk közóhajának engedve a jéggyár felépítésének sürgősségét elhatározza. POLLATSEK FRIGYES. iinl; Kevés oly város van hazánkban, amely földrajzi fekvésében oly bőven birná a fokozatos fejlődésnek, hala dásnak kedvező alkalmait, mint Pápa. Az idegenek nem győznek eléggé ámulni Pápa közönyén, hogy mit sem törődik azon előnyökkel, miket más városok annyira megbecsülnének. — Pápa város lakosságának kiirthatlan rossz szokása, hogy folyton panaszkodik, lamentál, de nem igyekszik a a dolog érdemében a legcsekélyebbet is tenni. Abban az időben, midőn szükségét éreztük felszólaltunk, hogy más városok példájára, Pápán is szépítőegyesület alakuljon. Egyesület azonban nem lett, hanem igenis maradt a képviselőtestület kebelében alakult szükebbkörü bizottság, melynek mű ködéséről azonban mélyen hallgat a a helyi krónika s hangosan beszél városunk rendezetlen volta. Városunkban időnként, midőn valamely eszme nem valósitható meg, megujul az a jelenség, hogy a közügyek terén mutatkozó hibákért és mulasztásokért a hatóság és ' a társadalom egymást vádolja. Ez a lelkismeret pillanatnyi feljajdulása, majd aztán csend lesz és jó időre egyik se tesz semmit. Aköl. csönös szemrehányások tanulsága pedig az, hogy: mindkét fél egyaránt hibás. ' Hány szép eszme nem valósitható meg városunkban és hány közhasznú intézmény nem létesíthető, mert nem fejtünk ki elég erélyt azok megvalósítására, vagy éppen a társadalom nehézkedéseivel azokat elöljük. Mi meg vagyunk győződve, hogy egyesek kész örömest áldoznáuak a közügyért, de ennek aztán más akadályok állanak útjában s legtöbbször az intéző körök tapintatlansága vagy passzivitása okozza a tapasztalt szükkeblüséget. Nincs szándékunk jelen alkalommal mindazon hasznos és üdvös intézményeket felsorolni, melyek városunkban megvalósíthatók s amelyek csakis a közszellem hanyatlásán ütköznek akadályokba, most csak azon körök figyelmét kívánjuk felhívni, kik igen vágyódott ő a nagyvárosi élet után. Katona volt minden izében és azt vallotta, hogy a zajos városi élet csak elvonná őt a kötelesség, a szentnek tartott katonai hivatás lelkiismeretes teljesítésétől. Voltak ideáljai. A baj társaság szép eszméjének ápolását életcélul választotta s nem is volt talán az ármádiának még egy tagja aki olyan jóságos feljebbvaló, adaadó, áldozatkész barát lett volna, mint ő. Maga volt a megtestesült jóság és szelídség. De kissé félénk volt Keller Ágost és kissé félszeg. Nem szerette a zajos társaságot, nem ismerte a kártyát, nem ivott. Női társaságban pedig olyan ügyefogyott volt, annyira szánalmas szerepet játszott, hogy, nem csoda, hogy mihamar ráragadt az Ágota név. De nem haragudott érte. Tudta, hogy szeretik, becsülik és ezt a tréfás elnevezést is csak becéző névnek tekintette. Mint ahogy tényleg az is volt. — Az Ágota főhadnagy ur parancsolta, — mondta az altiszt a legénységnek és senki sem ütközött meg rajta. De hát nem lett volna húsból és vérből való ember Keller Ágost, ha nem érintette volna meg az ő szivét is egyszer az életben az asszony varázsa. És a szerelme is olyan volt mint ő maga: szelid, igénytelen, szenvedély nélküli. Még hadnagy korában történt, hogy meglátogatta egyszer özvegy édes anyját bérces Erdélyország egy apró falujában. Olt került össze a szász tanító szőke Gretejével. Az egyszerű leány természetes modora, a csöndes falusi környezet, a kettesben végzett séták elfelejttették vele félszegségét az ébredő szerelem bátorrá tette s a kerti fák alatt elcsattant egyetlen tiszta csók után, mint boldog vőlegény tért vissza a galicziai határra. Most már volt tartama életének és a kötelességtudó emberek vasakaratával vetette magát nagy életcélja elérésére. Eddig is takarókos volt, de most csaknem fukar ember vált belőle. Eddig sem voltak paszsziói, de most úgyszólván aszkéta életet folytatott. És hogy rövid idő múlva árván maradt, a szabadságát is, ott töltötte az olcsó, kis polyák faluban. Édes anyja után néhány ezer forint is maradt rá, ugy tudta, hogy a leánynak is lesz valamije, elhatározta tehát, hogy ha megkapja a várva-várt harmadik csillagot, oltárhoz vezeti a szelid, szőke tanitóleányt. Már készen volt a bútor is, ő maga furt faragott rajta évekig, már kiszemelt egy kis, kertes házat Í3 az erdő szélén, közel a kaszárnyához és magányos sétáin, a pihenésre szánt órák alatt szelíden elábrándozott a közelgő boldogságról. Most pedig elérkezett a nagy nap, a három csillag már ott ragyogott a gallérján és Ágota mégis ugy érezte, mintha messzebb volna tőle a nagy cél, mint valaha. Ez az áthelyezés 1 A nagy város 1 Inogni érezte lábai alatt a talajt, gondolatai megzavarodtak és veleszületett félénksége szorongatni kezdte a szivét. Ellenkezés nélkül megkövült, jóságosan szomorú mosolylyal ajkán tűrte, hogy tiszttársai felöltöztessék, sarkantyút verjenek cipője sarkára és diadalmenetben kisérjék le a kaszinóba. Ünnepi lakoma várt rá. Ágota a parancsnok jobbján foglalt helyet r ő volt ma az ünnepelt, a kétszeresen irigyelt. A pecsenye után az őrnagy jelt adott, a tisztek fölemelkedtek s a parancsnok belek wSsSMi*'•JKflKIíS Gümőkór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak SIROLIN Kik vannak a Sirolin Joclie"-ra utalva? II / ás® % ife, IMJS teotfSr Roehe"-t rendelnek. 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántálmaiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehnrutban szenvednek. B. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést i éreznek már rövid használat után. á. Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatarrusos gyermekeknek tontos szere a Sirolin „Rocne". A táplálkozást nagyban elősegíti. \ŐCHÍ\ ' "BAStL. öüSsauj;., Csakis eredeti csomagolású Sirolin „Roche'-t kárjen, minden utánaatot vsgy pótkészitményt kérünk a leghatározottabban visszautasítani. Sirolin irodalmat X 181 kívánatra ingyen é* bérmentve küld F. Eoffmaan-La Roche & Co. Wien, lll/i. InliaggaiM fi.