Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-12-18 / 51. szám

hosszantartó tapssal fogadott. Hat nemzetközi dalt adott elő. Hangja tisztán csengő, kellemes és iskolázott, főleg érvényesül ez a magas registerekben. A közönség rendkívüli érdeklődéssel kisérte az énekművésznő énekszámait és viharos taps hangzott el minden egyes énekszáma után. Különösen tetszett a „Liliomszál" dal, melyet megmegujuló tapsok után meg kellett újrázni. A dal Dienzl Oszkár szerzeménye, kinek ugy a művészi kíséretért, valamint szerzői érdemét is méltatták. Rövid szünet után Dienzl Oszkár ült a zongorához és eljátszotta Liszt „Valse impromptu"-nehéz koncertdarabját. Dienzl elösmert zongoraművész és közönségünk bámulattal hallgatta fenomenális technikáját és minden nehézséget leküzdő virtuozitását. Viharos taps követte játékát úgyannyira, hogy a művész kénytelen volt egy saját szerzeményű Rhapsodiáját eljátszani, amely szinte szűnni nem akaró tapsokkal lett honorálva. Még jóformán el sem hangzottak a .tapsok, már újra megjelent a pódiumon Ada Adrienne és elénekelte a Nagy áriát a „Pillangó kisasszony" operából. Ezzel aztán teljesen meghódította közönségünket. Ennél az áriánál fényes tanújelét adta, hogy nemcsak énekművésznő, hanem színésznő is és a dalt a tartalomhoz simuló diskrét, felette érzelmi arckifejezéssel kiséri. Ezt a képességét az előző hat népdalnál is észleltük, de ebben az áriában valóban brillírozott. Zúgott a taps és az éljen és a művésznő szemmel láthatólag boldogan, számtalan mély meghajlással köszönte meg az ovációt. Ezután újra Dienzl Oszkár művészi zongorajátékában gyönyörködtünk, ki először Polonyi Elemér „Le mer" cimü szerzeményét és másodszor Chaminode „Pas des amphores" cimü szerzeményét remek kivitelben mutatta be. Az első számnál a tenger mormogását véltük hallani ós beigazolta, hogy nemcsak virtuóz a zongorán, de egyben graduált zenész is. Lelkes és viharos taps követte briliáns és virtuóz játékát. Következett a hangverseny utolsó száma, melyet Ada Adrienne töltött be. Több szerzőtői hat magyar népdalt énekelt el. Minden egyes dalnál mesésen tudta az érzelmeket szuggerálni, ugyszinte minden egyes dalainál felülmulhatlanul tökéletes volt. A műsor ezzel kimerült, de a lelkesült közönség addig tapeolt és éljenzett, mig a művésznő még egyszer megismételt egy magyar dalt. Percekig tartott még a taps és ugy az énekművésznőnek valamint kísérőjének számtalanszor kellett a közönség előtt meghajlással megköszönni az ovációt, mig végre a közönség a legteljesebb megelégedéssel és egy valóban kellemesen eltöltött, fényesen sikerült művészi est emlékével távozott. A hangverseny végeztével a megjelent közönség nagy része levonult a Griff éttermébe, ahol Ada Adrienne énekművésznő és Dienzl Oszkár zongora művész is megjelent és az egész társaság Füredi zenekara mellett a legvidámabb hangulatban jóval éjfél utánig együtt maradt. Az énekművésznő, kinek fényes sikert jósolunk ezen a pályán és nem fogunk csudálkozni, ha egy két év múlva az elsőrendű kamaraénekesnők sorában fogják említeni, édes anyja kíséretében volt és intim körében hálás elismeréssel emlékezett meg azon tüntető ovációért, melyben őt közönségünk ez estén részesítette. A koncert rendezésének érdeme Hajnóczky Árpádé, a fiatal, modern könyvkereskedőé. Kár, hogy ambiciózus vállalkozása az erkölcsi sikeren kivül nem járt a megérdemelt anyagi eredménnyel is. KARCZOLAT a mult i3_étx*őlA változatosság kedvéért művészestélyünk volt a lefoly héten a Gríffszálló nagytermében. Azért mondom változatosság kedvéért, mert nálunk nem vehető eseményszámba egy művészestély, mert az utóbbi években közönségünknek bő alkalma nyilik kulturálni ezt a szórakoztató élvezetet. Ez alkalommal is hetek óta falragaszok hirdették a művészestély megtartását. Dacára, hogy a jelzett énekművésznő neve ismeretlen hangzású volt, közönségünk bár nem a megszokott számban jelent meg a hangversenyen, de azért a körülményekhez képest elég nagy érdeklődéssel várta a hangverseny lefolyását. Azok akik a hangverseny iránt érdeklődtek és bár nem pontosan, de mégis a hangverseny kezdete előtt mégis megjelentek, nem csalódtak várakozásukban. Egy rendkívüli műélvezetes estélyben volt részük és végeredménykép elmondhatták és amint el is mondták, hogy az élvezet amelyben részesültek „megérte a pénzt." Ennek ellenkezőjét pedig már több ízben j hallottuk hangoztatni. Nem akarok ujjal reámutatni azokra bizonyos hirdetett mű vészi kabarét-estélyekre, melyek a színházban és a Griff-szál ló termében lettek anno dazummal megtartva. Ami a művészestély sikerét illeti, arról csak azt jelezhetjük, hogy fenomená lis volt. Nemcsak a közönség, de a közreműködő énekművésznő és zongoraművész is fényes rekordot ért el. A közreműködők közül az énekművésznő brillírozott hangjával, a zongoraművész remekelt a kezével, a közönség pedig mesés rekordot ért el a tenyerével. A nemrég meghalt „Weidinger bácsi" a híres fővárosi klakkfőnök a legvirágzóbb korában sem rendezett oly taps| vihart, mint ezen a művészestélyen elhangzott. Pedig ez nem volt, rendezett tüntetés, j hanem a valódi érdem megnyilvánulása. Volt is öröm Izraelben I Azaz pardon ne hogy félreértsenek, ezt nem a művésznőre mondom, akinek vallását nem is kutattam, de ez a kijelentés olyan szokás mondás, mely tulajdonkép arra vonatkozik, hogy az énekművésznő, ki először jelent meg teljes ismeretlenül a pápai közönség előtt, svcemmel látható örömmel és jóleső érzéssel fogadta azt az ovációt, melyben őt l közönségünk részesítette. És hogy jól esett I neki ez az ováció, kitűnt abból, hogy örö, mét azzal juttatta kifejezésre, hogy minden 1 egyes ovációt egy énekszámmal megújrázta. Erre nem minden énekművésznő megkapható, kivált ha egy kissé elbizakodott. Talán elég lesz erről a - művészestélyről, mennyünk tovább és térjünk át a helyzet napirendjére, ami nem más, mint a közeledő karácsony. Ha eseményszámba menne, hogy fekete karácsonyra van kilátás, ugy minc kuriozutnot említeném, de már évek óta ily köntösben jelentkezik nálunk a karácsony és ha ellenkezőleg történne, akkor lehetne, amint mondani szokás „erről csevegni." Eltekintve, hogy fekete karácsonyi ünnepeknek nézünk elébe, a krisztkindli kilátások az előző évekhez képest nem mondhatók feketéknek. Hiteles forrásból értesültem, hogy a kereskedők nincsenek ugyan megelégedve. (Mikor vannak a keres kedők megelégedve ? Szedő,) a „karácsonyi vásár" eddig jelentkezett eredménnyel, de nem panaszkodnak és ezt már nálunk rekordnak lehet tekinteni, mert az utolsó néhány évben a fekete karácsony „verschwarzt" üzleti eredménnyel zárult. A karácsonyi ünnepeket követő Szilveszterről a Kaszinó választmánya gondos kodott. Vissza akarja varázsolni a régi jó időket és egy nagyobbszabásu estély megtartását határozta el. Jóllehet „tea estély" címet adott neki, de azért teritett asztalok várják a megjelent társaságot és mindenki saját jó izlése és módja szerint étkezhetik. Asztalbontás után tánc is lesz, mely csak a jövő évben fog befejezést nyerni. Ez már a Kaszinó által rendezett Szilveszter estéken bevett szokás, ezen csak az újév másnapra való elhalasztása tudna változást előidézni. A közeledő farsangról kellene még néhány szóval megemlékezni, de ez valóban egyelőre nagyon „socher" nek Ígérkezik és talán legjobb erről csak azt megjegyezni, hogy : „Ne szólj szám, nem fáj fejem" I Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a jelenlegi színházat elliferálta. Az hirlik, hogy Pápa városa az uj színházat a jövő század reményében fogja felépíteni. í Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk már sok utánjárással van megbízva. | AZ hirlik, hogy a polgármester a csatornázással fogja nyugdíjaztatását kérelmezni. I Az hirlik, hogy a rendőrök keveset kérnek a várostól, de még annyit sem kapnak. Az hírlik, hogy a helybeli esperes plébános kriszikindiire csak kindiit várhat, mert a többi a nevében van. * , Az hirlik, hogy a Griff nagytermében rendezett művészestélyen a tenyerek erősen paroláztak. Az hirlik, hogy a Griff-nagytermében rendezett művészestélyen az erkölcsi siker az anyagit jóval felülmulta. Az hirlik, hogy a Griff-nagytermében rendezett művészestély alkalmával az állóhelyeken sokan ültek. Az hirlik, hogy a Kaszinó által rendezendő Szilveszter estélyre az érdekelt felek már erősen szervezkednek. Az hirlik, hogy a Jókai kör legutóbbi estélye iránt az érdeklődés nem érte el a tetőpontját. Az hírlik, hogy Pápán egy fiatal ember a szerelem dolgában is tartja, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. i Az hirlik, hogy az Otthon kávéházban a mozi alatt sokan széket cserélnek. | Az hirlik, hogy a kaszárnyaközi kisasszony illetékes helyen prolongálva lett. Az hirlik, hogy Mihályházán bikatort tartottak. I Az hírlik, hogy A. Tevelen a boszorkányt kisajitották. •i Az hirlik, hogy Acsádon a pulykák pantalonba járnak. j Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője ritkán álmos. ZHüüC HZ ZE3 -Jn^T' | — Városi közgyűlés. Pápa r. t. város képviselőtestülete 1910. december hó 21-én d. u. 8 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlés tart a következő tárgysorozattal: i 1. Horváth József pápai lakos kéri, ! hogy a Somlói-uton fekvő háza mellett elí vonuló vízlevezető csatorna helyett a város más vízlevezető csatornáról gondoskodjék, j 2. Városi tanács javasolja, hogy a munkásgimnázium számára a város 400 korona segélyösszeget szavazzon meg. 3. A magyarországi rendőrtisztviselők országos egyesületének elnöke megkeresi a | város képviselőtestületét, hogy az egyesü; let közgyűléseire egy rendőrtisztviselőt a | városi pénztár terhére minden esetben küldjön ki.