Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-11-13 / 46. szám

Színészet Pápán. Még két előadás és őszi sziniévadunk befejezést nyer. Szalkay Lajos színtársulata ugyanis holnap tartja utolsó előadását és már kedden Székesfehérvárott „A muzsikus leány" operettel kezdi meg a téli évadot. A sziniévad lefolyása alatt örömmel konstatáljak, hogy a közönség, ugyszinte a színtársulat kölcsönös rokonszenvben volt egymással és ennek tulajdonitható az, hogy sziniévadunk oly fényes eredménnyel zárult. Már 7 izben volt Szalkay Lajos színtársu­latával városunkban, ele még ilyen fényes anyagi eredményt nem mutathatott fel. Emelte fényes anyagi eredményét az is, hogy a lefolyt héten Blaha Lujza két estén at színházunkban vendégszerepelt és dacára, hogy a hely árak kétszeresen voltak felemelve, mindkét estén át táblás ház előtt vendégszerepelt a nemzet csalogánya és a közönség a legmelegebb ovációkban része­sítette őt. Ha valaki, ugy Blaha Lujza ineg is érdemli. Heti referádánkat adjuk a követke­zőkben : Szombaton premierünk volt „A balkáni hercegnő" előadásával. Fülbemászó muzsi­kája van és a dallamos melódiák csakúgy kergetik egymást. Minden egyes énekszám slágerszámba vehető. Nem is csoda, hogy a Király színházban már megérte az 50 ik előadást. A címszerepet Lónyay Piroska rendkívül bájjal és elegánciával játszta meg. Minden egyes énekszáma hatásos volt, különösen „az álom" betét énekszám­mal tüntető tapsokat kapott. A takarítónő szerepét Boriss Bianka sikkesen és a tőle már megszokott temperamentummal játszta meg. Táncát Jvánfival több izben meg­újrázták. Kovács Hanna igen hercig volt Zsófika szerepében és remek koloraturáját ragyogtatta. Szergiusz herceg szerepében Érckövy elemében volt és orgonaszerü baritonjával szép sikert aratott Az ál­herceget és cinkostársát Bátori és- Ivánfi kabinet alakításban mutatták be, ugyszinte Szalkay a pincér szerepében egész estén át derültségben tartották a közönséget, mely zsúfolásig megtöltötte a színházat. Kisebb szerepeikben Vértes, Radnay és Nyikos az ensemblé sikerét emelték. A zenekar Ta­kács karmester mesteríes vezetése alatt ki­fogástalan volt. A táncokat Ivánfy Jenő ágén ügyesen tanította be. Vasárnap délután „Az obsitos" telt házat csinált. A szereplők a régi jók vol­tak. Igen szép hatással énekelte Kovács Hanna a közönségünk által annyira meg­kedvelt „Hulló falevél" énekszámot. Este reprizként „A balkáni hercegnő" operette újra zsúfolt ház előtt került szinre. Ez estén is tüntető tapsokat kapott Lónyai Piroska, Boriss Bianka és Kovács Hanna. A közönséget mint előző estén Bátory, Szalkay és Ivánfi folyton derültségben tartotta. Hétfőn egy ösmeretlen cimü darab „Vén leányok" vígjáték került bemutatóra, egyben pedig Miklóssy Margit jeles komi­kánénk jutalomjátéka volt. Ugy látszik, hogy a közönség nem bizott a darab címé ben, mert a nézőtéren alig volt 30—40 ember és valóban helyesen gondolkodtak azok, kik nem jöttek el színházba, mert a darab silány és unalmas. Sajnáljuk, hogy közkedvelt komikánknak ily gyér közönség előtt kellett játszani, jóllehet tisztelői el­ösmerésül egy remek virágállvánnyal lep­ték meg. A szereplők mindegyike megtett mindent a közönség szórakoztatására, de mindhiába, a darab iránt nem tudták az érdeklődést felkelteni. A szereplök közül Miklóssy Margit, Sándor Júlia, Földváry Sándor és Pethő Eszti szép tudással játszták meg szerepeiket. Kedden újra „A balkáni hercegnő* | operette ment gyér közönség előtt. Nem í csuda, hogy kevesen voltak a színházban, | mert ily rövid időközben háromszor nálunk egy ily operette nem töltheti meg a szín­házat. A szereplők a régi jók voltak és a megjelent közönség kitűnően mulatott és a szereplőkkel szemben a legnagyobb elisme­réssel adózott. Szerdán d. u. ifjúsági előadásul „Bánk­bán" tragédia telt ház előtt került szinre. ! A szereplők közül kiemeljük Kovács Lajos (Petur) és Földváry Sándor (Bánk), kik nagy hatással játszták szerepeiket. Sándor Júlia fényes Getrudis volt. Melinda szerepét Pethö Eszti játszta, de organuma gyenge erre a szerepre. Igen ügyesen játszta meg Radnay a szarkasztikus Biberach szerepét, ugyszinte Bátori a perant Tiborc szerepét. A többi szereplők Vértes (Mihál), Nyikos (Ottó) és Solti (Endre) az előadás összjáté­kát emelték. Este színtársulatunk kedvelt baritonis­tájának, Érckövy Károlynak volt jutalom­játéka, mely alkalommal a dallamokkal telt zenéjü „Rip wan Winkle" operette került szinre. A közönség zsúfolásig megtölté a színházat és jutalmazandót tisztelői egy szép nagy ezüst koszorúval tüntették ki. Érczkövy ez estén elemében volt és gyönyörűen éne kelte Rip elösmert gyönyörű énekszámait. A harmadik felvonásban játékával is szép hatást ért el, jóllehet maszkja tul öreg volt. Tüntető tapsokkal illette közönségünk Lónyai Piroskát, ki Lisebett szerepében brillírozott. A harmadik felvonásban Alice szerepét Ko­vács Hanna játszotta, de a levél áriát el­hamarkodta. A polgármestert Bátori jóízű humorral adta. A kórus kriminális rossz volt. A zenekar mint rendesen preciz volt minden tekintetben. Csütörtökön ünnepies este volt a szín­házban. Ez alkalommal első vendégszerep­lése volt Blaha Lujzának „A nagymama" operette címszerepében. A szinház dacára, hogy a hely árak kétszeresen voltak fel­emelve, szorongásig megtelt diszes és elő kelő közönséggel. A művésznőt megjelené­sekor tomboló tapssal és egy nemzeti szal­Iaggal ellátott remek babérkoszorúval fo­gadta közönségünk és percekig nem tudta szerepét megkezdeni, mely ováció minden egyes megjelenésénél megismétlődött. Bla­háné művészi játékáról és énekéről nincs mit irnuyk, ő megmaradt a régi Blaháné. Fülemile hangzású beszéde, bájos utolérhe­tetlen játéka, ugyszinte csicsergő hangja el­bűvölte a közönséget. Annyi taps még nem hangzott el színházunkban mint ez estén. Mellette dicséretet érdemel Lónyay Piroska, ki Mártha szerepében rendkívüli bájos volt. Miklóssy Margit (Szerafin) és Bqtori (Tó dorka) általános derültséget keltett, flgy­szinte Vértes mint lelkész. A többi szerep­lők Kovács, Ivánfy. Boriss Bianka és Nyikos a fényes est keretében illően beilleszkedtek. PénteJcen megismétlődött az ünnepi est. Blaha Lujza második felléptével „Kurucz furfang" népszínműben. Ez estén is bőven kijutott a művésznőnek ai ovációkból. A közönség megjelenését taps mellett egy re­mek virágállvánnyal is kedveskedett neki. Minden egyes jelenete és énekszáma tün­tetés számba mejit, sőt „a száz liba egy sorban" dalát több izben kellett megújráznia. Kitűnő alakítást nyújtott Miklóssy Margit (Borbála) és Bátori (Bögözi). Elegáns meg­jelenésű kapitány volt Földváry. Kisebb sze­repeikben Kovács Hanna, Kovács, Ivánfy, Pethő Eszti, Hidvéginé és Boriss Bianka ki togástalanok voltak. Szombaton subrette primadonnánknak, Lónyay Piroskának volt jutalomjátéka, mely­ről jövő számunkban referálunk. KARCZOLAT Sziniévadunk befejezése küszöbön van. Még két előadás és azután a hagyományos szokáshoz híven elmondjuk, hogy „finita la komédia". Ehhez a hagyományos szokást azonban az idén még azzal is megtoldhat­juk, hogy „finita la bohémia". Aki éber fi­gyelemmel kisérte a szinévad legapróbb részleteit az nem fog optimistasággal vá­dolni, hogy a jelenlegi szinévad alatt oly rekordot értünk el bohémia tekintetében, mely felülraulja a legmerészebb fantáziát ezen a téren. Börzei nyelven szólva, az egész szin­évad alatt a helyzet .szilárd" volt. Ujabb mozzanatok a lefolyt héten nem fordultak elő, ha csak azt nem említem fel, hogy erős készülődések folynak a bucsuztatási procce8sus minél fenomenálisabb keresztül­vitelére. Ez a proccessus nálunk nagyon is jelentőségteljes aktus, mert ebben nyilvánul meg a további kiképzés, azaz jobban­mondva a búcsúztatás alkalmával dudoro­dik ki, valljon remélhető-e, hogy „folytatása következik." Az előjelek után ítélve a kötelék oly erős, hogy a búcsúztatás ideiglenes jeleg­gel lesz felruházva, azaz jobban mondva ozimbolikus lesz, mert ez a búcsúzás a „viszontlátás reményében" még pedig a minél előbbi meglátogatás jellegében lesz megtartva. Sőt egyes esetekben az sincs kizárva, hogy nem is búcsúztatás, hanem kiséret lesz a téli állomásra, mely körül­mény azután felment engem minden to­vábbi komentár fűzéséhez. Ehhez az aktus­hoz még a legmerészebb fantázia sem fűz­het kommentárt, ez bennfentes ügy, ezt intézzék el az érzelem szabályai szerint azok, kik ebben érdekeltek. Ebben a készülőiéiben levő rumliban egy szenzációs esemény js beleszovődött, amely nincs összefüggésben az elmondot­takra, de kiváló jelleget kölcsönöz a heti krónika részére. Nemzetünk csalogánya két estén át vendégszerepelt színházunkban. Dacára, hogy közönségünk az utóbbi na­pokban agyon lett pumpolva a jutalomjáté­kok egész özönével és minthogy letört a gyűjtések anyagi súlyától, akkor amidőn arról volt szó, hogy a nemzet csalogányát kell fogadni illő revenciával és méltó ünnepléssel, újra felvette a versenyt és a nemzet csalogányához méltó koszorús és virágos fogadtatásban részesítette, mely fűszerezve volt falrengető tapsokkal és tüntető ovációkkal. Pápa városa méltó akart lenni tradí­ciójához, amidőn nemzetünk csalogányának megadta azt a tiszteletet és becsülést, a i$ely£t a művésznő szerénységből ugyan nem igényel 'íjja^ának, de jól esik neki, mert ezzel a régi szép emlékek varázsolód­nak vissza emlékezetébe. Szóval „Pápa város színházlátogató közönsége a szinévad alatt megtette min­den tekintetben kötelességét" és elmond­hatjuk ezek után, hogy: „A mór megtette a kötelességét s már rne^etí i Frici. Az hírlik . . . i Az hirlik, hogy Pápa városa az ui szinház helyére azt mondhatja, hogy „nínes számodra hely." Az hirlik, hogy Pápa városa már szeretne takarékoskodni, de nincs miből. az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz, képviselőnknek a képviselőházban befelé áll a rúdja. Az hírlik, hogy a polgármester a bé^ kés egyetértés fenntartása végett sokszor igent mond, pedig nem-et gondol,

Next

/
Thumbnails
Contents